A kukorica az őszi búza mellett a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban. Szinte nincs olyan gazdaság, ahol árutermelési, vagy takarmányozási céllal ne foglalkoznának termelésével, a rendelkezésre álló szántóföld jelentős részén.
Kukorica termesztés – Területi viszonyok
A gazdaságos kukoricatermesztés lehetőségét gyakran már a termőhely adottságai eldöntik. A kukorica igényesebb több növénynél, így pl. az őszi búzánál is a talaj típusával, szerkezetével tápanyag és vízszolgáltató képességével szemben. Átlagon felüli termést a középkötött mezőségi és erdőtalajokon, vízrendezett réti és öntéstalajokon ad. Szakszerű agrotechnika mellett ezeken a talajokon a kukorica az országos átlagot meghaladó jövedelmet tud biztosítani, átlagos időjárási feltételek között is.
Átlag körüli termést biztosítanak a kötött réti talajok, a humuszos homoktalajok, az erodált, enyhén lejtős talajok. Itt a termesztés gazdaságosságát az időjárás, elsősorban a csapadék mennyisége és eloszlása határozza meg. Átlag alatti termésszintet biztosítanak a gyengén humuszos homoktalajok, a sziktalajok, a sekély termőrétegű erdőtalajok. Ezeken a termőhelyeken elérhető termésátlagok már nem fedezik a legegyszerűbb termesztéstechnológia ráfordításait sem és ezen a bőségesebb csapadékellátás sem tud változtatni.
A termőhelyi viszonyok hatásával közel egyenértékű a gazdálkodó által végrehajtott agrotechnika jelentősége is. Jelen alkalommal nem foglalkozom az elővetemény és a talajelőkészítés jelentős hatásával, pedig ezek megválasztásában is vannak olyan lehetőségek, amelyek többletráfordítás nélkül javítják a gazdaságosságot. Szólni szeretnék viszont a jelenlegi gazdálkodás egyik legnagyobb hiányosságáról az okszerű tápanyagellátás biztosításáról. A kukorica tárgyázása a gyakorlatban sokszor egy 20-50 kg/ha-os nitrogén trágyázást jelent. Pedig a szélsőséges időjárási körülmények között is kielégítő, sőt gazdaságos terméstömeg képzéséhez a kukoricának is harmonikus tápanyagellátásra van szüksége. Egy tonna termés előállításához ugyanis a kukorica 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort és 30 kg káliumot épít be. A következő oldalon folytatom!
