Kukorica termesztés – Vetés
Ahhoz, hogy a termelés egyéb ráfordításai megtérüljenek minimum 6 t/ha kukoricatermést kell elérni. Ehhez 168 kg nitrogént, 66 kg foszfort és 180 kg káliumot kell felvennie a növényállománynak hektáronként. A talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességétől függően ezt az igényt 150-200 kg/ha ammonnitráttal, 120-160 kg/ha szuperfoszfáttal és 140-180 kg/ha 40%-os kálisóval, illetve az ennek megfelelő hatékonyságú összetett műtrágyákkal lehet biztosítani. Az utóbbi időben több kutatási és gyakorlati eredmény bizonyítja a baktériumtrágyák (BaktoFil A, Microsoil) kedvező tápanyaghatását is, amelyekkel adott esetben helyettesíthető az ásványi tápanyag-utánpótlás egy része, esetleg teljes mennyisége.
Sajnálatos, hogy a termelők egy része a vetés műveletét egyszerű, sematikus eljárásként kezeli. Pedig megfigyeléseink, méréseink is bizonyítják, hogy a fajta (hibrid) megválasztása, a vetés paraméterének meghatározása egyike a legnagyobb hatású agrotechnikai tényezőknek. A legtöbb bizonytalanságot és esetlegességet a termesztendő hibrid kiválasztása során tapasztaltam eddigi szaktanácsadói tevékenységem során. Magyarországon évről-évre a 250-et is meghaladja a forgalombahozatalra engedélyezett hibridek száma. Azonban jó, ha a termelők tudomásul veszik, hogy ennek az óriási választéknak csak egy kis töredéke az, ami adott termőhelyen minden szempontból megfelelő. A gazdálkodók gyakran felteszik a kérdést, hogy milyen szempontok szerint célszerű dönteni a termesztendő hibrid kiválasztásánál és melyek a legbővebben termő hibridek. Az én véleményem szerint a termőképesség manapság egyetlen növényfajnál, de különösen kukoricánál nem a legfontosabb szempont.
Először is a termőkörzet klimatikus adottságai szerint célszerű a hibridek körét szűkíteni. Legjobb, ha a termelő ismeri a saját termőhelyére jellemző hőösszeget. Az ehhez szükséges adatokat a legközelebbi meteorológiai állomás sokéves adatsoraiból meg lehet szerezni. Ezek alapján ki lehet számítani a kukorica tenyészidejéhez tartozó minden egyes nap hasznos hőösszegét, majd ezeket összesítve az egész tenyészidőszakban elérhető összesített hőösszeget. Ezt az adatot kell összehasonlítani az egyes hibridek hőösszegigényével és máris leszűkíthető a termeszthető hibridek köre. Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, akkor jól hasznosítható az a térkép is, amelyen az ország területének hasznos hőösszegének zónái láthatók. A térkép alapján bárki beazonosíthatja saját termőhelyét és megállapíthatja az elérhető hőösszeg értékét.
