Minden, amit tudni kell a strucctenyésztésről

Viselkedés-vizsgálat?! Kétségtelen, hogy a futómadarakkal kapcsolatos kutatások terén, - számomra ismeretlen okok miatt - mostohagyereknek számító terület megismerése napjainkban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, és sokan felismerték már azt a tényt, hogy számtalan egyéb tényező mellett a nyereséges strucctartás záloga lehet!!! Természetese...

„Hányas vagy?” -hangzott el a kérdés a szilveszteri rádiókabaréban, majd pár másodperccel később „na, akkor mi félszavakból is értjük egymást!”

A 2005. február 18.-án Budapesten megtartott tanácskozáson hozzám intézett kérdések közül azok jelentős része a struccok megváltozott viselkedésére vonatkozott.

Mivel rövid idő múlva már gondoskodni kell majd az első kikelt strucc csibékről, úgy gondolom hasznos lesz, ha néhány mondatban átismételjük azokat a gyakorlati dolgokat - különös tekintettel a hőmérsékletre -, amelyek veszélyt jelenthetnek a csöppségekre.

Sokszor kapok érdeklődő telefonokat különböző apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat érintően. Meggyőződésem, hogy a kérdésfeltevőknek ezek korántsem jelentéktelenek, s hogy a válaszok mások számára is fontos információkat tartalmaznak.

A futómadarak keltetésének eredményességét körülbelül fele-fele arányban a tojások minősége, illetve maga a keltetés, mint folyamat befolyásolja. Az inkubáció a fejlődő embrió számára óriási stresszt jelent. A keltetés tehát annál eredményesebb lesz, minél kevesebb stressz elviselésére kényszeríti a fejlődő embriót. Ezek a behatások két csoportb...

Örömmel tapasztaltuk, hogy a legutóbbi számban alkalmazott módszer - a cikk egyik fele a legfrissebb eseményeket ismertette, a másik fele a strucctartók számára igyekezett gyakorlati tanácsokat adni - kedvező visszhangot váltott ki. A változatosság kedvéért most fordítunk, s először néhány, a mindennapi gyakorlatban re-mélhetően jól használható tan...

Látva, a strucchús népszerűségének növekedését a jelenleg még csak 15 országból álló EU-ban 1995-98 között 19 szakértői csoport tollából jelent meg tanulmány, amelyben ennek az új piaci terméket vizsgálták. 1999-ben már 11 ilyen munka született.

Napjainkban, amikor egy választási malac ára - legalábbis erre, mifelénk-12.000-12.500 forint körül van - bizony egyre többen gondolkodnak el azon, hogy nem kellene-e inkább struccok tartásával foglalkozni. Nos, a dolog tulajdonképpen örvendetes, annál is inkább, hogy vevőre találhatnak azok a csibék, amelyeknek száma észrevehetően kevesebb az idén...

Háromszázezer háziszárnyast kell megsemmisíteni Kiskunmajsa Bodoglár településrésze körül, miután Magyarországon is kimutatták a madárinfluenzát. Az még nem nyert megerősítést, hogy a H5N1, azaz az emberre is veszélyes vírustörzsről van-e szó. Ezt még Angliában, a kontroll laboratóriumban vizsgálják. A fertőzött állatokkal kapcsolatba került embere...

Érdekes és látszólag korántsem összefüggő dolgok ugye? De higgyék el, igenis van kapcsolat közöttük! Bebizonyítom.

Az idei, április 27. és 29. között megrendezett XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra rekord számú, összesen 58 000 látogató érkezett a három nap alatt.

Megfigyelési körzetté "enyhültek" a Bács-Kiskun megyében madárinfluenza miatt elrendelt védőkörzetek. Ha a hónap végéig nem észlelnek újabb megbetegedéseket, újraindulhat a gazdálkodás az érintett telepeken. Az ágazat eddigi kára eléri a 18 milliárd forintot.

Írtam már többször arról, hogy ha nem tudjuk a struccból és emuból nyerhető termékek közül csak a húst, illetve az egy átlagos madárról nyerhető húsból csak a nemesebb húsrészeket értékesíteni akkor jobb ha elfelejtjük az egészet vagy csak hobbi szinten foglalkozunk hosszúlábú kedvenceinkkel!

Hazánkban 1993-óta tartanak futómadarakat s az azóta eltelt években a struccot és az emut tartóknak bőven volt részük keserű és sikeres időszakokban is, napjainkban éppen amiatt, hogy az állatok száma elérte azt a határt, amikor már gondoskodni kell arról is, hogy fizetőképes piacot találjunk az állatainkból nyert húsra, bőrre s ha tudunk a tollra ...

Mire ezek a sorok megjelennek, remélhetően már sok strucctartással foglalkozó csibenevelő kifutóiban ott lesznek az első idei apróságok, melyek jövő ilyenkor már elérik a vágásra érett kort. Hasznos lehet, ha tudjuk, hogy jól is van ez így, hiszen sok-sok munka eredményeként az aprócska ágazatunk által előállított vágómadarakra mára már folyamatos ...

A legutóbbi napok, hetek eseményei úgy tűnik, azokat fogják igazolni, akik minden nehézség ellenére bíztak abban, hogy ha végre lesz az uniós elvárásoknak megfelelő struccvágóhíd és fizetőképes vevő, akkor beindul a hazai strucctartók vágásra érett madarainak vágása is.

Megtisztelő, hogy egyre több strucctartó fordul hozzám a legkülönbözőbb, madaraival kapcsolatos problémájával. Érthető, hogy ilyenkor tavasszal a tojástermelési ciklus kezdetén az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés: „Milyen könnyen alkalmazható módszerrel lehet elősegíteni, hogy minél több „fias” tojást termeljenek madaraink?”

Ha igaz, hogy hazánkban 1993. óta szaporítják a struccokat, akkor gondolom elérkezett az az idő, amikor az időközben felhalmozódott keserű és kevésbé keserű tapasztalatokat felhasználva, az elkövetett hibákból okulva, lehetőleg olyan döntések, intézkedések szülessenek, olyan lépéseket tegyünk, melyek már nem odázhatók tovább!