A strucctoll és bőr felhasználása

Hirdetés

Tollászkodunk…

Dr. Balogh Sándor, OFTT elnök
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Sokszor kapok érdeklődő telefonokat különböző apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat érintően. Meggyőződésem, hogy a kérdésfeltevőknek ezek korántsem jelentéktelenek, s hogy a válaszok mások számára is fontos információkat tartalmaznak.
A strucctoll és bőr felhasználása

Sokszor kapok érdeklődő telefonokat különböző apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat érintően. Meggyőződésem, hogy a kérdésfeltevőknek ezek korántsem jelentéktelenek, s hogy a válaszok mások számára is fontos információkat tartalmaznak.

Az egyik ilyen kérdéscsoport a tollakkal és a bőrrel foglalkozik. Azokban az országokban, ahol a struccok tenyésztése már tradicionálisan folytatott gyakorlat, 8-9 havonta „tollazzák” az állatokat. Kreibich Sommer nem javasolja a 8 havonkénti tollazást, mert szerintük a tollak minősége így már az ötéves kor elérése után romlik. Vandervoort és Jarvis ugyanezt a tizenötödik életév utánra teszi.

Örömmel tapasztaltam, hogy a legutóbbi, Varsóban tartott Európa-találkozón kedvező visszhangra talált az az előadásom, melyben elleneztem az élő állatokról való tollnyerést. Annak ellenére, hogy Horbanczuk azoknak a szárnyról származó tollaknak az árát, amelyek 70 cm-nél hosszabbak, szélességük 40 cm-nél nagyobb, épek, nem szaggatottak, vakító fehérek („prime white class”), és ezekből kb. 110 darab ad ki egy kilót, egy 2000-ben megjelent cikkében 350 USA dollárban jelöli meg! Még a „fenina short” osztály is 265 dollárt ér, jóllehet ide a 35,5-50,8 cm hosszúságú, 25 cm-nél kisebb szélességű tollakat sorolják, amelyekből kb. 245 db esik egy kilogrammra. A „drabs” osztályba sorolt tollak árát, ahova a 12,715,2 cm közötti tollak közül kb. 2100 db esik egy kilóra, natúr festetlen állapotban 135 dollárban adta meg a fenti szerző tavaly megjelent könyvében. A fent említett előadásban amellett kardoskodtam, hogyha már mindenáron élő állatokról történik a tollnyerés, legyen az kíméletes, történjen az évente csak egy alkalommal, mindenképpen a hideg, téli időszak elmúltával, kora tavasszal, a tojási szezon kezdete előtt; tekintettel arra, hogy ez rettenetes stressz az állatok számára. Elleneztem azt is, hogy a tollakat kitépjék! Sokkal kíméletesebb, ha azokat 2-5 cm-re a bőrfelszíntől clippingelő ollóval lenyírjuk. Vigyázni kell, hogy állataink a tollnyírást megelőző napokban ne ázzanak el. A lenyírt tollakat viszont pl. Olaszországban ahol szintén az évi egyszeri nyírást preferálják kimossák, hidrogén-peroxid segítségével fehérítik, öblítik, majd 100-120 C-on levegővel szárítják.

Amellett, hogy az állatvédők támadásainak így kevésbé vagyunk kitéve, saját, jól felfogott érdekünk is azt kívánja, hogy kevesebb toll legyen a piacon, hiszen így kelendőbb, jobb áron eladható lesz az áru. Szintén elfogadták azt az érvet is a találkozó résztvevői, hogy ismerve a toll összetételét, annak magas kéntartalmú aminosav, illetve fehérjetartalmát, értelmetlen dolognak tűnik, hogy az egyik kezünkkel elveszünk a szervezettől olyan anyagokat, amelyeket azután kétségbeesve próbálunk meg mindenféle takarmányadalékkal, illetve kiegészítővel állataink szervezetébe visszajuttatni. Itt jegyzem meg, hogy gyakran a tollcsipkedést úgy sikerült megszüntetni, hogy állatainkkal a kifutóban talált tollakat felfőzve „mintegy feltárva, könnyebben emészthetővé téve” feletettük. Talán az a legszerencsésebb, ha a természetesen kihulló tollakat naponta felszedjük, kiválogatjuk, osztályozzuk, mossuk, fehérítjük, festjük és a látogatók számára, akár ajándékként adjuk, vagy eladjuk.

Hirdetés

Más a helyzet a vágásra kerülő állatokkal, ahol az elvéreztetés után mind a struccokat, mind az emukat szárazon tollazzák le, hogy a tolltüszőkkel azonos, vagy éppen ellenkező irányba végezzük a tépő mozdulatot. Erről megoszlanak a vélemények, de ha a tolltüszők érettek, és az állatok kb. 12-14 hónaposak, ez nem szokott problémát jelenteni. Napjainkban nincs egy nemzetközileg elfogadott osztályozás a tollak tekintetében. Sales 1998-ban a szárnyakról származó tollakat 5 osztályba sorolta hosszuk és szélességük szerint. Sommer 1995-ben egy egyszerűbbnek tűnő megoldással a hosszúság alapján sorolta 3 csoportba az 50 cm feletti, a 2349 cm közötti és a 22 cm alatti tollakat. Horbanczuk 2000-ben a testről származó tollakat a hosszúság alapján 7 csoportba, a szárnyakról származókat hosszúság és szélesség alapján 4 osztályba sorolta. Az előbbiek ára 135-235 dollár között, az utóbbi 4 osztályba soroltak ára 265-350 dollár között volt kilónként.

Hirdetés

A tollazás után a nyúzást minél hamarabb, ha lehet, azonnal el kell végezni, amíg a test meleg. A fő bemetszéseket éles késsel, a nyúzást azonban tompa késsel, esetleg fa vagy körkéssel végezzük, annak érdekében, hogy ki ne vágjuk a bőrt. Tapasztalt, sok éves gyakorlattal rendelkező vágóhídi dolgozóktól hallottam, hogy a strucc és emu nyúzásának csak egy titka van: nem szabad sietni, kapkodni. Azt is elmondták ezek a szakemberek, hogy nyúzási szempontból a 14-16 hónapos madarak az ideálisak. Ez összevág azzal a tapasztalattal, hogy ezt az életkort elérve már érettek lesznek a tüszők. Van-Jaarsveldt 1990-ben írt tanulmányában leírja, hogy a tüszők száma 1032-1762 között változott. Az átlag 146113,58 volt. A lenyúzott bőröket mihamarabb tartósítani, tárolni kell. Ennek lényege, hogy a frissen lenyúzott bőrök 50-70%-os víztartalmát lecsökkentsük, megakadályozzuk a putrifikációt (rothadást), az autolízist és a baktériumok, légyálcák és molylárvák kártevését. Erre a sózás, a szárítás vagy a mélyhűtés alkalmas. A sózásnak is két módszere van: az ún. száraz, illetve nedves sózás. Az előbbinél durva, 3-4 mm-es sóval alaposan lesózzuk, bedörzsöljük a kiterített bőröket, és kb. 35-40-ban megdöntött falapokra terítjük annak érdekében, hogy a csurgó, véres lé leszivároghasson. Az elhasználódott sót 2-3 naponta lerázzuk a bőrökről, és új, friss, nem használt sóval pótoljuk. Erre a célra az apró szemű, finom vákuumkezelt só nem alkalmas, mert nem elég levegős. Dél-Afrikában 98 kg sóhoz 1 kg naftalint és 1 kg borsavat kevernek. Figyelembe véve, hogy hazánkban is májusban-augusztusban rajzanak a molyok, és ezek 1-1,5 cm-es lárváinak a sózott bőr is kitűnő táplálék, ezt érdemes megfogadni. A borsav használatával megelőzhető a „Red Heat” jelenség kialakulása, amikor bizonyos chromogenetikus baktériumok szaporodásának eredményeként vörös, vörösesbarna foltok alakulhatnak ki a bőrök hús felőli oldalán. A fenti módszerrel a víztartalom fokozatosan 50% alá esik, de nem lesz kevesebb, mint 40%, ami azért sem tanácsos, mert ellenkező esetben a bőrök túl szárazak, törékenyek lesznek. Érdekességként megemlítem, hogy a már teljesen kikészített bőrök víztartalma is 15-20% között van.

A nedves sózás esetén először az ún. solankában - 200 liter vízben 2,5 liter hypo, 5 kg konyhasó, 250 gr borax (Na2 B4O7 x 10H2O) - 2-5 napig tartják a bőröket, majd kicsepegtetés után körkéssel eltávolítják a bőrön maradt izom- és zsírcafatokat. Ezután újra tömény sós lébe 1 rész só, 3 rész víz, amelyhez 1,5%-nyi kénsavat is tesznek rakják a bőröket, ahol pár hónapig tárolható. Fontos megjegyezni, hogy a lábról származó bőröket nem tanácsos száraz sózással tartósítani, mert hajlamosak a túlságos kiszáradásra. Ismert, hogy a bőrkikészítők nem igazán örülnek, ha 40-50 bőrnél kevesebbel kell foglalkozniuk, de ennek ellenére nem javasolt sem a száraz-sózott, sem a nedves-sózott módszerrel tárolt bőröket félévnél tovább tárolni. Ez alól talán csak a fagyasztva tárolt bőrök a kivételek, ott viszont a tárolás költséges volta szól a módszer ellen: A fagyasztva tárolt bőrök esetén fontos, hogy a bőröket csak akkor csomagoljuk, terítsük széjjel, ha már teljesen felengedtek, ellenkező esetben az így tárolt bőrök darabokra törhetnek. A magas tárolási költségek ellenére figyelembe véve, hogy ugyanakkor ez a módszer semmiféle terhelést a környezetre nem jelent, várható, hogy egyre inkább tért fog hódítani a bőrök mélyhűtött tárolása.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

biocönózis (életközösség)

meghatározott területen élő növények és állatok összessége, amelyek tágabb v. szorosabb,... Tovább

PR38A67 (X 0910 N)

Kukorica Cél: siló Leírás:Hímvirágzása korai-közepes, a kalászkapelyva nem, vagy nagyon... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.