Csapadékvíz hasznosítása az öntözésben

Csapadékvíz hasznosítása az öntözésben

Hirdetés

Az utóbbi időben széleskörűen terjed az öntözés alkalmazása a házi kertekben. Ez egyrészt az emberek igényének köszönhető, mivel lakó környezetünk állapota az utóbbi időben felértékelődött. A lakóházakat körülölelő gyepek, fák, cserjék nagy értéket képviselnek, esztétikai, környezeti, védőszerepüket csak teljes épségükben tudják biztosítani. Másrészt a bővülés a meteorológia tényezőknek tudható be, mivel a csapadék mennyisége hazánkban a tenyészidőszakban kevés, eloszlása egyenetlen.
Csapadékvíz hasznosítása az öntözésben

Az utóbbi időben széleskörűen terjed az öntözés alkalmazása a házi kertekben. Ez egyrészt az emberek igényének köszönhető, mivel lakó környezetünk állapota az utóbbi időben felértékelődött. A lakóházakat körülölelő gyepek, fák, cserjék nagy értéket képviselnek, esztétikai, környezeti, védőszerepüket csak teljes épségükben tudják biztosítani. Másrészt a bővülés a meteorológia tényezőknek tudható be, mivel a csapadék mennyisége hazánkban a tenyészidőszakban kevés, elosz lása egyenetlen.

Lakókörnyezetünkben az öntözőrendszer építésének célja, hogy a kertben található fás- és lágyszárú növények, kiegészítve a természetes csapadékot, mesterségesen megkapják az életműködésükhöz, növekedésükhöz optimálisan szükséges
vízmennyis éget.

Az öntözőrendszerek építésének kiindulási pontja a vízforrás. A legkézenfekvőbb öntözővíz a csapadék, az eső. Ami a növényzetre, földre hull belőle, az már hasznosul. A burkolt felületekről, háztetőről elfolyó víz pedig összegyűjthető és tárolható, m int ez már hosszabb ideje gyakorlat sok háztartásban.

Az elmúlt években tőlünk nyugatabbra fekvő országokban (Ausztria, Németország) jelentős fejlődés tapasztalható az esővíz gyűjtés és felhasználás terén. A vizet nem csak öntözésre, de minden olyan helyen felhasználják, ahol az ivóvíz minőség nem követelmény (WC öblítés, ruha-, gépkocsi mosás).

A csapadékvíz öntözési felhasználása azonban nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem anyagi is. Vajon elegendő-e hazánkban az összegyűjtött víz egy kisebb kert nyár i öntözésére, és mi ennek a költsége?

Lássuk, mi a helyzet, ha egy 100m2 -es lakás tetejéről összegyűjtött vízzel szeretnénk fenntartani 100m2-es gyepfelületünket.

A sokéves tapasztalatokat felhasználva megállapíthatjuk, hogy a gyep megfelelő növekedéséhez 120-150 mm csapadék szükséges nyáron havonta, ez napi 4-5 liter vizet jelent négyzetméterenként. Már az átlagos meteorológiai adatok is azt mutatják, hogy hazánkban kb. 200 l víz hiányzik a lehetséges párologtatáshoz négyzetméterenként. Ez kb. 20 m3 víz pótlását jelenti kertünkben nyáron. Amennyiben átlagosan 3 hónap öntözéssel és napi 4 l vízadaggal számolunk négyzetméterenként évente, úgy 36 m3 a szükséges vízmennyiség.

Hirdetés

A tetőről évente kb. 44 m 3 vízre számíthatunk. Ennek kb. 1/3-a a téli félévben hull, mikor nem kell öntözni, így 14,5 m3 tárolható, így a tenyészidőszakban hulló mennyiséggel együtt fedezhetik a példában szereplő kert vízigényét. A tározó épülhet betonból, vagy
műanyagból. A tározók kialakításánál, elhelyezésénél lényeges a fénymentes, hűvös hely, mert így megakadályozhatjuk a különböző algák, baktériumok elszaporodását. Legcélszerűbb a föld alatti elhelyezés, mert ez véd a téli elfagyás ellen is. Az esővízcsatornákban összegyűlő vizet nagy átmérőjű csővezetéken vezetjük a tartályhoz, ahol a beömlés előtt szűrjük azt. A tartályból a vizet szivattyúval juttatjuk el a felhasználási helyére. Legjobb a merülő, búvár szivattyú használata, mert így nem kell tartani a szívó oldali levegősödési problémáktól. A leürülés ellen hálózati vízzel automatikusan utántöltő rendszer kiépítésére is gondolni kell. Az esetlegesen nagy záporesőből összegyűlő fölösleges víz elvezetésére szolgáló túlfolyót is ki kell építeni. Egy ilyen hatalmas tározó építési költsége és gépészeti berendezése biztosan 1 millió Ft felett van.

A minta kert azonban meglehetősen kicsi, a gyakorlatban nem általános. A kertöntözésben átlagosnak a 300 m 2-es díszkert vehető, ennek öntözővíz igénye kb. 108 m3. A megnövekedett vízigény azzal a következménnyel jár, hogy az öntözőrendszert más vízforráshoz is kapcsolni kell a szükséges mennyiség táplálásához. Ez a forrás lehet az ivóvízhálózat vagy fúrt kút.

Az ivóvíz - az együtt járó szennyvízkezelési díjjal - költsége kb. 400 Ft/m3 öntözés esetén az éves költség kb. 14400 Ft mintakertünkben.

Amennyiben szerencsések vagyunk és a talajvíz folyamatosan 7 m felett van, akkor fúrathatunk egyszerű cső kutat, és telepíthetünk kis ebb házi vízellátó rendszert. Ennek együttes egyszeri beruházási költsége kb. 80.000 Ft. A víz kitermeléséhez majd elektromos áramra lesz szükségünk, mely kb. 10 Ft m3 évenként, összesen kb. 360 Ft évente kertünkben.

assunk legalább 150 mm belső átmérőjű kutat, mert az általános búvárszivattyúk 100 mm átmérőjűek, és számolnunk kell vízrésre a kútfal és a szivattyú között. A résben áramló víz hűti a motort és ellátja a szivattyút vízzel. A résre szükségünk van a kútépítés pontatlansága miatt is. Néha szegecsekkel rögzítik a csőtagokat, melyek feje 0,5 cm-re is kiállhat, és előfordul a csövek enyhe „kígyózása” is. Mélyebb kutak fúrása már költségesebb, méterenként 5.000-10.000 Ft is lehet. A kutak létesítése minden esetben bejelentés, vagy engedélyköteles.

Hirdetés

Összehasonlítva a különböző öntözővízforrások lehetőségeit, költségeit, úgy a csapadékvíz használata nem tűnik perspektivikusnak hazánkban. Jelentős egyszeri beruházási költsége van, bonyolult rendszerek beépítését és üzemeltetését igényli. Amennyiben az esővízgyűjtő rendszerünkre szánt pénzünket bankban helyezzük el, úgy a kamatból fizethetjük a megemelkedő vízfogyasztás költségét. Ezen felül a tetőről, burkolatokról összegyűjtött víz hazánkban egy átlagos kertben gyakorlatilag nem biztosítja a szükséges vízmennyiséget. A vízgyűjtés Nyugat-Európai terjedésének oka az
eltérő földrajzi, éghajlat elhelyezkedéssel magyarázható. Az éves csapadék mennyisége ott magasabb (800-1000 mm), mint hazánkban (600 mm), kisebb a párologtatáshoz szükséges napfényes órák száma. A nyári csapadék időbeli eloszlása jobb, nincs hosszabb esőmentes periódus. Hazánkban évente lehet egy július közepétől augusztus közepéig tartó száraz, meleg periódusra számítani, mely megköveteli az öntözést.

erséges tározóterek építése helyett célszerű a talaj raktározó képességét kihasználni. A lábunk alatt elhelyezkedő talajban, alapkőzetben levő pórustér elméletileg az öntözővíz igénynél nagyságrendileg nagyobb mennyiségű vizet képes tárolni. Amennyiben a talajvízszint 6 m alatt helyezkedik el, úgy annak - a víz kitermelése miatti - süllyedése már nem befolyásolja a helyi élővilág életlehetőségeit. A települések körüli „vízdómok” kialakulása is csökkenthető, ha a talajvizet használjuk öntözésre. Persze a talajvíz hasznosításnak is megvannak a speciális feltételei, melyeket helyileg vizsgálni kell egy kút telepítése előtt. Legfontosabb a helyi vízjárás ismerete, mert a vízszint szezonálisan évente akár 5 m-t is változhat. Szintén fontos a vízadó réteg hozama, a folyamatosan kiemelhető víz mennyisége.



Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

fagyállóság

a növény ellenállása a korai (őszi), ill. kései (tavaszi) fagyokkal szemben. (A téli... Tovább

olajretek (leveles olajretek, Raphanus sativus var. oleiferus L.):

igénytelen, egynyári, dudvás szárú, csak virágzás után fásodó növény. Hamvaszöld... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.