baktériumok

a ->bioszférában mindenütt előf., elkülönült sejtmaggal nem rendelkező —>prokarióták. A növényektől eltérően sejtfaluk nem merev, a sejtfalon belül sejthártya határolja a citoplazmát. Általában a betegséget okozó b. jellemzője a sejtfalon kívül elhelyezkedő tok. Mozgásszerveik a kb. 0,1 um vastag, összehúzódásra képes ->fehérjékből felépülő csillék, amelyeknek az elhelyezkedése különböző; a sejt egy meghatározott részén v. több helyen, v. az egész sejtet körülvéve találhatók. Alakjuk szerint három fő típusba sorolhatók: gömb, pálcika v. csavarodott fonal alakúak lehetnek. Anyagcseréjük változatos. Kisebb csoportot képeznek az ->autotróf szervezetek, amelyek fotoszintetizálók v. kemoszintetizálók. Az utóbbiak jelentősek a ->talajéletben; a nitrifikáló b., a vas- és a kén-b. jelentősek a mineralizációs (-> ásványosodás) folyamatokban (—>nitrogénkörforgás). A b. többsége —>heterotróf szervezet, ezek egyik csoportját a —>szaprofitonok képezik. Számos fajuk mg.-ilag jelentős; v. a különböző erjesztő folyamatokban van fontos szerepük (->ecetsav-b., ->propionsav-b., —>tejsav-b., ->vajsav-b.), v. a takarmányok különféle tartósítási eljárásaiban szerepelnek. A másik csoportot a betegséget okozó b. alkotják, lehetnek növényi, állati v. emberi kórokozók. Lebontási folyamatuk szerint v. ->aerob, v. ->anaerob szervezetek. Szaporodásuk ivartalan, kedvező körülmények között 20—30 percenként ismétlődhet; osztódásukat megelőzheti ivaros mag-, ill. plazmacsere. Egyes b. kedvezőtlen körülmények között nagymértékben ellenálló képletet, ún. spórát hoznak létre (spóra-képző b.), ez a körülmények kedvezővé válásával ismét átalakul aktív baktériumsejtté.