kút
a felszín alatti vízáteresztő talajréteg vizét felszínre hozó műtárgy, és a hozzá tartozó berendezés. A kutak a fúrás mélysége szerint csoportosíthatók: mély kutak az 500 m-nél mélyebbek, hazánkban gyakran 26 °C-nál melegebb hévizei hoznak felszínre; közepes mélységű kutak 200-500 m mélyek; kis mélységűek az 50-200 m; sekély mélységűek az 50 m-nél kisebb mélységű kutak. Az artézi kutak a hálózat nélküli településeket látják el ivóvízzel, 100—200 m mélyek. A sekély mélységű kutak lehetnek: ásott kutak, ezek készülhetnek úgy, hogy az előre kitermelt munkagödörbe a kút bélését utólag építik be téglából, kőből v. betonból. A hézagos kútbélés több vizet ad, mivel nem csak alulról, hanem oldalról is lehetővé teszi a vízutánpótlást. Ált. 4-12 m mélyek és 80-300 cm átmérőjűek. A süllyesztett kutak készítésénél a felszínen elkészített kútköpenyt — amelynek alsó része vágóélkoszorú-szerűen kiképzett — előre helyezik a k. kijelölt helyére, és a bélésen belülről termelik ki a földet. A süllyesztett kutakhoz tartozik az aknakút, ált. 80 cm-t meghaladó átmérőjű, henger alakú vasbeton gyűrű lesüllyesztésével készítik; a legalsó gyűrűk ált. elérik a 15—20 m mélyen levő vízadó réteget. A csápos kút folyóparti kavicsos v. homokos talajba süllyesztett és az aknához csatlakozó, vízszintesen kinyúló szűrőcsövekből (csápokból) áll, ezek a vízhozam mértékét lényegesen megnövelik. A vert kutakat egy perforált, tömör hegyű csőnek a talaj vízzáró rétegébe való bevezetésével készítik. Elvileg hasonló kút a max. 30 m-es mélységbe fúrt v. vert csőkút, ez olyan felszín alatti víz nyerésére alkalmas, amely ált. az első vízzáró réteg alatt levő vizet hasznosítja. Viszonylag egyszerűen készíthető, a víztartó rétegbe lefúrnak, majd egy alul lyukacsos, vékonyabb csövet helyeznek a furatba, és a béléscsövet kaviccsal kitöltik, ezáltal mest. szűrőréteg keletkezik a kút körül a béléscső eltávolítása után is. A csőkút átlagos mélysége 25 m, vízhozama 800—2500 dmVmin; vízkiemelésük a kútra szerelt szivattyúval történik. A kút helyes kialakításától nagymértékben függ a vízhozam, az élettartam és a szolgáltatott víz minősége. Ezért célszerű a kutak létesítése előtt talajkutató fúrásokkal a rétegződést, a vízadó képességet megvizsgálni. A kútból kitermelt víz pótlása a környező vízvezető rétegekből történik. A vízhozam a kút vízszintje és a talajban levő vízszint különbségétől {depressziós vízszint) függ, amelyet száraz időben kell mérni.
