Búza: Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez

Növénytermesztés

Hirdetés

Gabonaféléknek nevezzük tágabb értelemben azokat a növényeket, melyeket lisztes magjukért termesztünk. Szűkebb értelemben a Gramineae családba tartozó növények a gabonafélék. A legnagyobb jelentőségű gazdasági növények, mivel az emberiség táplálékának alapját képezik. A világ gabonatermeléséből a búza (225 951 e ha*), a rizs (146 455 e ha*)és a kukorica (129 664 e ha*) részesedése a legjelentősebb.
Gabonaféléknek nevezzük tágabb értelemben azokat a növényeket, melyeket lisztes magjukért termesztünk

Gabobatermesztés

  • Búza: Triticum aestivim Lat. Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a durumbúzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak. Hazánkban a búza termésátlaga 5,1 t/ha**.
  • Rozs: Secale cereale Lat. A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya. Termésátlaga Magyarországon 2,7 t/ha**.
  • Tritikále: A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik. Magyarországi termésátlaga 1,8 t/ha körül alakul.
  • Árpa: Hordeum vulgare Lat. A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga. Termésátlaga hazánkban 4,2 t/ha körül alakul.
  • Zab: Avena sativa Lat. Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva. Termésátlaga 3,1 t/ha**.
  • Kukorica: Zea mays Lat. Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja.Melegigényes növény. Napjainkban legjelentősebb a hibridtermesztés. Termésátlaga 7 t/ha**. ** KSH 2004
  • Rizs: szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.

Ipari növények

Elsősorban cukor, olaj, és textil tartalmú növényeket termesztenek.

  • Cukorrépa, cukornád: a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú növények, egyes területeken (Ázsia, Afrika) cukorcirokból is állítanak elő cukrot. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő és csapadék igénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyén gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1-2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni, ezért a jó víztartóképességű, mélyrétegű talajokon nagy vízigényéhez képest kevésbé aszályérzékeny. Többéves szárazság esetén, szárazságtűrő tulajdonsága ellenére, öntözést igényel, mivel csak a felső talajrétegben felgyülemlett vizet tudja hasznosítani..
  • Burgonya: A burgonya az Andokból származik, az amerikai őslakosság már több mint 5000 éve termeszti. A 16. században eleinte dísznövényként termesztették. A 1700-as évektől egyre népszerűbb lett, felfedezték a benne rejlő értékeket. Többek között káliumot, fehérjét, vasat, magnéziumot és C- valamint B-vitamint tartalmaz. A burgonya az emberiség egyik legfőbb tápláléka, szinte minden országban termesztik. Magyarországon II. József uralkodása idején kezdték termeszteni és az 1815-ben bekövetkezett éhínség alatt terjedt el széleskörben.
  • Hirdetés
  • Egyéb elnevezései: Kolompír csucsor, Kolompér, Krumpli, Pityóka, Péra, Kukujo, Körömpe

Olajtartalmú növények

Az olajtartalmú növényeket a különböző éghajlati adottságoknak megfelelően termesztik.


  • Szója: trópusi, monszun és kontinentális területeken termesztik.
  • Napraforgó: kontinentális területeken terjedt el.
  • Olajfa: a mediterrán térségben terjedt el.
  • Földimogyoró: trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.
  • Olajpálma: egyenlítői területekre jellemző.
  • Repce

Textilipari növények

A textilipari növények közül a len, a kender, a juta és a gyapot a legjelentősebbek.

  • Gyapot: Fény- és hőigénye nagy a trópusi területek kivételével mindenhol eredményesen termeszthető. Legjelentősebb termelők: Kína, Kazahsztán és az Egyesült Államok. A legjobb minőségű gyapotot Egyiptom termeli.
  • Len: mérsékelt éghajlatú hűvös, csapadékos övezetekre jellemző. Vékony, egyenes szárú, kb. 60 cm magas egynyári növény. Eredete ismeretlen, de az egész szubtrópusi és mérsékelt övben termesztik. Szárából vászonkészítésre alkalmas rostot, magjából lenolajat készítenek.
  • Kender: mérsékelt éghajlatú száraz, meleg területeken termesztik. Eredetileg Ázsia középső részén honos, de a világ más részein is elterjedt. Kb. 1,5 méter magas, de van 6 méterre megnövő fajtája is (óriáskender). Általában rostjai miatt terjesztik. Levele összetett, tenyeres szerkezetű, általában 3-7 levélkéből áll. A nemesebb fajták tápanyagban gazdag talajon termeszthetők sikerrel.
  • Juta: Ázsiában termesztik , kb. 3,5 méter magas egynyári növény Ázsiában honos, szárát áztatás és verés után szálaira bontják és csomagolóanyagnak, zsákok készítésére használják.

Élvezeti növények

Az alábbi növények felhasználása, alkalmazása évezredes múltra tekint vissza. Az ember évezredek óta használja ezeket a természetes, növényi élénkítő szereket, kellemes ízük, illatuk miatt. A testi és szellemi állapotra gyakorolt hatásuk miatt. Ezeknek a szereknek az elkészítése évszázadokon keresztül nagyon szigorú szertartásokhoz volt kötve. Japán és angol teaszertartás, török kávészertartás. A felsorolt növények közös hatása, hogy fokozzák az agyi keringést, ezáltal lecsökkentik a szellemi fáradtságot, de (kisebb fokban) a testi fáradtság érzetet is. Fokozzák a kombinációs készséget, a beszédképességet, javítják az általános közérzetet. Fokozzák a gyomorsav elválasztást, ezáltal könnyebbé teszik az emésztést. A legfontosabb élvezeti növények: Tea: A teát főként Kínában, Indiában, Srí Lankán, Tajvanon, Japánban, Nepálban, Ausztráliában és Kenyában termesztik. (A teakereskedelemben Sri Lanka és Tajvan még a régi neveikkel, Ceylon és Formosa néven használatos.)

A tea négy fő fajtáját azok feldolgozása alapján csoportosítjuk. A Camellia sinensis egy örökzöld cserje melynek levelei – ha leszedésük után nem kerülnek gyorsan megszárításra – hamarosan elkezdenek elhervadni és oxidálódni. Ez a folyamat emlékeztet az árpa erjedésére, amennyiben a keményítő átalakul cukrokká; a levelek folyamatosan barnulni kezdenek, ahogy a klorofill lebomlik és tanninok keletkeznek. A feldolgozás következő lépése az oxidációs folyamat megállítása egy előre meghatározott ponton úgy, hogy hevítéssel eltávolítják a levelekből a nedvességet. A fermentáció kifejezést használták ezen folyamatra (valószínűleg a borkedvelők kezdeményezésére), és ez a kifejezés megmaradt annak ellenére, hogy valódi fermentáció nem történik.

Kakaó: A kakaónak különleges története van, az indiánok pénzként és italnak elkészítve egyaránt használták. Európába 1650 körül került be a teával egyidőben. Ilyenkor még rendkívül drága csemegének számított, arannyal kellett fizetni érte. A XIX. század elején létesítették az első ültetvényeket a nyugat-afrikai Aranyparton. A kakaó iránti láz egyre nőtt Európa-szerte, lassan kifizetődőbb volt az ültetvények gondozása, mint az aranybányászat. A világ legnagyobb kakaótermelője Ghána. A XIX. század század elején már szinte minden trópusi vidéken megkezdték a kakaóültetvények létesítését. A XVII. századig csak italként fogyasztották.

Kávé: A kávét a Kelet-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken és Új-Guineában termelt Coffea arabica és a Nyugat-Afrikában vagy Indonéziában honos Coffea robusta magjából, a babkávéból készítik, a magokat megpörkölve. A Coffea arabica íze meghatározóbb, de pörköléssel és keverékekkel változtatnak rajta. A Coffea robusta ellenálló a kártevőkkel szemben, jól alkalmazkodik a nedves, meleg éghajlathoz.

 Szőlő

Dohány: A dohány ma az emberiség által legkedveltebb pszichoaktív szer. Amerikából származik már az indiánok is ismerték. A portugálok által terjedt szét a világban, az 1600-as évek közepére egész Európában elterjedt. A dohány tartalmazza az egyik legerősebb függőséget kiváltó anyagot, a nikotint. A nikotin több súlyos betegség kiindulópontja, a már kialakult betegséget súlyosságát fokozza, ennek ellenére Európában az 1500-as években még orvosságként alkalmazták. A nikotin kis mennyiségben élénkítő hatást gyakorol a szervezetre, azonban kis mennyiségű felhasználása is kockázatokkal jár. A dohányos nem csak a maga, hanem a környezete egészségét is rombolja. Mára miután felismerték a dohányzás egészség károsító hatását, több országban részlegesen betiltották.

Drogok:
Hirdetés
  •       Vadkender (Cannabis): hasis
  •       Mák: ópium, morfium, heroin
  •       Kokacserje: kokain

Takarmánynövények

A megtermelt gabona 40%-át az állatok takarmányozására fordítják. A legfontosabb takarmánynövény a kukorica; a szemes kukorica sertés- és baromfitenyésztésnél fontos, a siló kukorica a szarvasmarhák téli takarmányozásához nélkülözhetetlen. A világtermelés több mint felét az Egyesült Államok és Kína adja. A hűvösebb területeken az árpa és a zab a legfontosabb szemestakarmány. A szója termesztési területe egyre jobban növekszik. Az istállózó állattartás terjedésével növekszik a szálastakarmányok pl. lucerna szerepe. Egyre jelentősebb a legelő- és rétgazdálkodás, mivel a Föld állatállományának kétharmada természetes legelőkön legel.

Gyepgazdálkodás

A gyepek hasznosítása hagyományosan kétféle képpen történik (terjedőben van azonban egy harmadik, energetikai hasznosítás is, lásd energiafű):

  • kaszáló
  • legelő

A világ szárazföldi területeinek kb. egynegyede legelő.

Magyarországon Szent György-naptól (április 24.) behajtásig, Szent Mihály-napig (szeptember 29.) – kedvező időjárás esetén tovább is – legelőről biztosítható a jószág napi tömegtakarmánya. A téli tömegtakarmány a mélyebb fekvésű, jobb vízellátású kaszálókon állítható elő.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

kalapácsos daráló

szemes és szálastakarmányok aprítására szolgáló gép, amely a szemekre mért szabad... Tovább

Gombaölo Previcur 607 SL

Gombaölő permetező szer zöldségfélék, dísznövények védelmére.Hatóanyag: 607 g/l... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.