Magyarország lehet a világ vízellátója

Magyarország lehet a világ vízellátója

Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Magyarország hatalmas ásványvízkészletekkel rendelkezik, így később meghatározó ellátója lehet a világnak. Vigyáznunk kell azonban a felszín alatti vízkincsünkre, hiszen kétharmada sérülékeny környezetben található.

Magyarországon számos helyen találhatunk forrsávizet, sokkal többet, mint Európában

Kárpát-medence, mint világot ellátó vízgyűjtó terület

 

A Kárpát-medence mint természetes vízgyűjtő terület évszázadok óta halmozza a kristálytiszta vizet a föld mélyén. Mivel Magyarország hatalmas ásványvízkészletekkel rendelkezik, így később meghatározó ellátója lehet a világnak - állítja Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezető igazgatója. A Szentkirályi Ásványvíz Kft. jövőjére gondolva teljes körű vízbázisvédelemmel rendelkezik: folyamatosan ellenőrzik, hogy ne érje kár forrásukat. Ezenkívül minél több területet próbál megvásárolni, hogy erdősítéssel is óvja a kút környékét.
- Óriási a felelősségünk a vízkincs megőrzésében, és bár az állam sokat tudna segíteni, sajnos nem teszi - mondja Balogh Levente. Ausztriában például az ásványvízkutak környékét természetvédelmi területnek nyilvánítják. Nálunk állami részről nem mondható el, hogy jól sáfárkodunk ezzel a kinccsel: manapság bárki hozzájuthat a bányászati joghoz, veszélyeztetve ezzel a vízkészletek tisztaságát. Ennek “eredménye”, hogy Magyarországon 180 bejegyzett ásványvízmárka van, közel annyi, mint egész Európában, ám csak ezek töredékének van meg a megfelelő szakmai felkészültsége.

<a class="autolinkeles" title="mag" href="https://www.agraroldal.hu/mag-kifejezes.html">Mag</a>yarországon számos helyen találhatunk forrsávizet, sokkal többet, mint Európában

Kockázat

 

Ez azért is rejt kockázatokat, mert az ásványvízfogyasztás növekszik hazánkban, jelenleg 60 liter/fő körül van. A nagyobb hagyományokkal rendelkező országokban, mint Franciaországban vagy Olaszországban, ez 160-170 liter/fő/év ez az érték. A velünk hasonló életszínvonallal rendelkező közép-európai országokban a miénkhez hasonló a helyzet. Viszont ezek az országok is rendelkeznek annyi ásványvízzel, ami a saját szükségleteiket kielégíti. Tehát az, hogy a magyar ásványvízből mennyit lehet eladni ezen a növekvő piacon, elsősorban marketing kérdése (mennyire lehet elhitetni, hogy a magyar ásványvíz jobb, mint a szomszédé).

 

A víz

 

Ami általában a lakosságnak szolgáltatott vizet illeti: annak 95 százaléka felszín alól származik. Simonffy Zoltán, az MTA kutatója szerint az Északi-középhegység egyes részeitől eltekintve szinte bárhol kezdünk fúrni, előbb-utóbb találunk annyi vizet, amennyiből egy kisebb település ivóvízigénye kielégíthető.

Az utóbbi években a vízművek által évente kitermelt víz mennyisége 800 millió köbméter körül mozog - ez azt jelenti, hogy naponta egy emberre 230 liter jut. Ha ezt a felszín alatt, ivóvízellátásra hasznosítható, kőzetekben tárolt vízhez hasonlítjuk, ami mintegy 3000 milliárd köbméter, akkor megnyugodhatnánk, hiszen ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás mellett közel 40 ezer évre biztosítaná az igényeinket. De környezeti okokból nem szivattyúzhatjuk ki alólunk a vizet. Csak a felszíni vizekből és a csapadékból a talajon keresztül beszivárgó vizeket használhatjuk fel. Sőt ennek is csak egy részét, mert a természet számára is meg kell hagynunk egy jelentős mennyiséget (csapadékmentes időszakban a vízfolyások medrében látható víz a felszín alól származik, illetve sok növény vízigénye meghaladja a csapadékot, a különbséget a talajvízből veszi fel). Így adódik egy úgynevezett hasznosítható készlet, ami évente mintegy 2000 millió köbméter, de ez is jóval nagyobb az ivóvíz céljából kiemelt vízmennyiségnél.

Magyarországon számos helyen találhatunk forrsávizet, sokkal többet, mint Európában

Kell-e aggódnunk az ivóvízellátás biztonsága miatt? Simonffy Zoltán szerint nem, de az éghajlatváltozás következményeként jelentősen csökkenhet a csapadékból utánpótlódó mennyiség és így a felhasználható vízkészlet is. Ez elsősorban az alföldi régió vízkészleteit, valamint a karsztforrásokat hasznosító vízműveket érintheti érzékenyen. 30-40 százalékos csökkenés már bizonyos területeken vízkorlátozásokat jelentene, ennél is nagyobb változások esetén az ivóvízkivéteket is felül kellene vizsgálni. Persze ez nem jelentene ivóvízhiányt, csak megnőne a szerepe a regionális rendszereknek, amelyek az elegendő vízzel rendelkező területekről látnák el a szűkösebb régiókat. A Duna mellett is még vannak bőven kihasználatlan lehetőségek, de találunk ilyeneket a Tisza, a Maros, a Rába, a Mura és a Dráva mellett is.

 

A legáltalánosabb problémát a természetes víz minősége jelenti. Az EU 1998-ban több komponensre is megszigorította az ivóvízminőségre vonatkozó előírásokat. A legkomolyabb a változás az arzén esetében, hiszen itt a határérték a korábbi ötödére szigorodott - 50 mikrogramm/literről 10 mikrogramm/literre -, emiatt több száz vízműtelep technológiáját meg kell változtatni. Hasonlóan általános problémát jelent a vas, az ammónium és a mangán határértékének csökkentése. A vízkivételek úgy 70 százalékánál fordul elő valamilyen, a korábbihoz képest eltérő kezelést igénylő probléma, összesen 800 települést és 2,7 millió embert érintve. A probléma kezelésére EU-s forrásokat is felhasználó nagyszabású országos program indult, amely több százmilliárd forint felhasználásával 2015-ig érné el a szabványnak megfelelő vízminőséget.

 

Felszín alatti vízkészleteink mintegy kétharmada úgynevezett sérülékeny környezetben található, azaz fennáll a veszélye, hogy a vízbázis néhány évtizeden belül elszennyeződhet. Jelenleg azonban nincsenek erre valló jelek.

 

A kutakból kitermelt víznél jóval kevesebb jut el a fogyasztókhoz, mert a hálózatok rossz állapota miatt sok víz a talajba szivárog. A kitermelés 230 liter/fő/nap, ugyanakkor a jelenlegi fogyasztás 150 liter/fő/nap körül van. Ez nagyjából megfelel a fejlett országokra vonatkozó értéknek. Persze - ahogy az lenni szokott - a kép kicsit árnyaltabb. Sok kis településen messze az egészségügyi minimum (120 l/nap) alatti a vízhasználat, míg a nagyvárosok nagyobb fogyasztása mögött a csöpögő csapokat, a túl sok WC-öblítő vizet, a kádban való fürdést kell keresni. Simonffy Zoltán szerint a víz ára még nem tükrözi az ivóvíz tényleges értékét. Az árban rendszerint nincs benne a rekonstrukció költsége - emiatt is marad el a felújítás, s nagyok a veszteségek. Ugyanakkor a fogyasztás csökkentésének már nem az árnövelés a módszere (a kilencvenes években ennek hatására 40-50 százalékkal esett a fogyasztás), inkább a szemléletváltozás, a takarékosságra való törekvés.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Még több cikk

2024-05-17

Amiért az egész veteményes kert hálás lesz: Így ültess kerti büdöskét

A kerti büdöske (Tagetes) ültetése egyszerű és kiváló választás mind a díszkertek, mind a veteményesek számára. Mutatjuk miért, és hogyan ültess büdőskét!

2024-04-22

Itt az idő: Így alakítsd ki a tökéletes veteményeskertet!

Már egy ideje tervezgeted a veteményeskertet? Itt a tökéletes idő, alakítsunk ki együtt egy a tökéletes veteményeskertet! Hoztunk ehhez szakértői tippeket.

2024-04-16

Ideje elültetni a cukkinit, mutatjuk: cukkini ültetés lépései

Egyre népszerűbb a cukkini hazánkban is. Ültess 2024-ben te is cukkinit, mutatjuk, hogy mikor, és hogyan csináld, hogy a legtöbb, legjobb termésed legyen!

2024-04-08

Friss: gép- és technológia beszerzési támogatás nyílik a borászok számára

Több mint 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre a borászati technológiai fejlesztésére a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból.

2024-05-06

Milyen virágokat érdemes elültetni még a nyár elején?

Érdekel, milyen virágokat lehet érdemes elültetni a nyár elején, amik gyorsan nőnek, és bírják ezeket a melegebb körülményeket? Mutatunk néhány csodás virágot!

2024-05-27

Lila hüvelyű borsó: termeszd meg a kertedben a nyár legfinomabb zöldségét!

Termesszünk vagy ültessünk lila hüvelyű borsót, hiszen ez a csodálatosan szép és egészséges növény könnyen megterem szinte bárhol, nézzük a tanácsokat!

2024-05-21

Egy kertész tanácsa: így hasznosítsd az esővizet és tedd virágzóvá a kerted!

Ha sokat esik az esi, ne hagyjuk kárba veszni, kövesd ezeket az esővízgyűjtési tippeket te is, mutatom, mik a legpraktikusabb tanácsok és trükkök ehhez!

2024-05-18

Virágok, amelyek különösen jól bírják a nyári hőséget

Virágzó nyár: 5+1 virág, ami nem fél a hőségtől! Színes virágözön a nyárban? Válassz hőálló növényeket! Ismerd meg a legmegbízhatóbb virágokat a forró napokra!

További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

fenékgát

kis vizű vízfolyások duzzasztására v. fenékmélyülésének megakadályozására épített,... Tovább

klórozott szénhidrogén típusú rovarölő szerek

a szerves hatóanyagú szintetikus rovarölő szerek elsőként bevezetett csoportja. Nevüket onnan... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Gazdaság