Sertésorbánc, a betegség okozója, tünetei, megelőzés, kezelés

Sertésorbánc

Mi okozza?

Kórokozója egy baktérium, amelyet a szokásos fertőtlenítőszerek elpusztítanak, a húsban azonban még a besózás és a füstölés ellenére is hónapokig megmarad, csak a hosszan tartó főzés semmisíti meg. Gyakori a szennyvizekben, a trágyában, a sertésólak körüli talajban.

Milyen életkorban a leggyakoribb?

A sertésorbánc a 3 hónaposnál idősebb, de 1 évesnél fiatalabb sertésekben a leggyakoribb. Ez persze nem azt jelenti, hogy más életkorú sertés nem betegedhet meg.

Mikor fordul elő legtöbbször?

Bármely évszakban előfordulhat, de leggyakoribb a meleg nyári időben. A betegség egyegy állományban behurcolás nélkül is jelentkezhet. Ennek oka az, hogy a kórokozó sok vidéken az egészséges sertésekben is jelen van, és amikor az állatot valamilyen ellenálló képességet csökkentő hatás éri, betör a véráramba vagy a szövetek közé, és „fellobbantja" a betegséget. Ilyen gyengítő tényező lehet a hirtelen takarmányváltoztatás, a romlott takarmány, az erős stressz-hatás, a szállítás, a meteorológiai frontátvonulás és hasonlók.

Milyen tünetek vannak?

A betegségnek aszerint, hogy a 35 napos lappangási idő után milyen a kórokozó erőssége, illetve a sertés ellenálló képessége, háromféle formáját különböztetjük meg.

Az egyik az orbáncos vérfertőzés („fehér orbánc"), amely bágyadtság, étvágytalanság, láz (42-43 oC), kivörösödött kötőhártya, sokszor hányás formájában jelentkezik. Fehér orbáncnak azért mondják, mert az állat nemegyszer már akkor elpusztul, mielőtt még a „bőrtünetek" jelentkeztek volna. Ha az állat nem hull el, a bőrön, elsősorban a mellkas és a has alján, valamint a combok belső felületén és a füleken nagy, élénkvörös foltok jelentkeznek, amelyek később összefolynak, lilás színt öltenek. Kezdetben bélsárpangás, majd hasmenés lép fel, az állat legyengül, sokat fekszik, gyógykezelés hiányában általában légzési nehézségek közepette hullik el.

A másik az orbáncos csalánláz, amely jobbindulatú alak, másrészt feltűnő bőrtünetek nyomán a gazda előbb észreveszi, így hamarabb kerül kezelésre az állat. A bőrön főként a sertés hátán és a törzs mindkét oldalán élénkvörös, négyszög alakú, lapos kiemelkedések vannak. Ebben a fertőzési formában a vemhes kocák el is vetélhetnek

A harmadik az idült sertésorbánc, amelynek többféle alakja van. Gyakori a szívbelhártyagyulladás, amikor rendes étvágy mellett is fogyni kezd az állat, majd étvágytalan, bágyadt lesz, sokat köhécsel. Pár hét múlva nehezített légzés, keringési zavarok alakulnak ki (a bőr szederjes, a fülek, a lábak hidegek). Az ízületgyulladásos alak fellépésekor az ízületek megduzzadnak, az állat sokat fekszik, sántít, bicegve mozog. Ritkán bőrelhalással is találkozunk a fülek hegyén, az orrháton, a farkon és a háton. A bőr ezeken a helyeken megsötétül, pergamenszerűvé válik.

Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?

A sertésorbánc fertőző betegség, mely védőoltással megelőzhető. A védettség az oltás után 23 hét múlva alakul ki és egyszeri oltás esetén 34 hónapig tart. Ha azonban a vakcinázást az első oltás után egy hónap múlva megismételtetjük, a védettség 68 hónapra növelhető.

A vakcinázást állatorvosunkkal még a meleg idő beköszönte előtt, áprilisban, májusban célszerű elvégeztetni.

Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?

A sertésorbánc viszonylag jól gyógyítható, ha idejében szólunk az állatorvosnak.

A kórokozó iránt az ember is fogékony. A betegség szerencsére emberen ritkán fordul elő. Az ember rendszerint bőrsérüléseken át fertőződik (vágóhídi, konyhai feldolgozáskor, de létrejöhet szennyvizek, talajfertőzés által is, ha az ember bőrén sérülések vannak.)

A fertőzés bemeneti kapuján, legtöbbször a kézen, ödémás duzzanat keletkezik, amelynek színe halvány vörös, később kékes vörös. Bár a duzzanat lassan terjed, a folyamat általában helyi marad, kezelés hiányában azonban vérfertőzés, szívbelhártya-gyulladás és ízületgyulladás is kialakulhat.