betegség
normális körülmények között az élőlények környezetükkel összhangban élnek; b. akkor áll elő, ha a szervezetet a környezetből olyan ingerek, —>kórokok érik, amelyek a szervezet egyensúlyát megzavarni képesek, és hatásukra az életfolyamatok (az ingerekre válaszként adott élettani szabályozások) a megszokottól eltérő irányba terelődnek (kóros reguláció). A kóros reguláció az egyes életfolyamatokban a megszokottnál erősebb v. gyengébb, lassabb v. gyorsabb lezajlásában mutatkoznak, esetleg azok szokatlan helyen és megváltozott minőségben jelentkeznek. A b. a sejtekben, szövetekben sokszor nem csupán működésbeli, hanem alaktani változásokkal is jár. A szervezetben való helyeződés szerint megkülönböztethetők általános, szervi és rendszer-b.-ek, a kórokok alapján fertőző b.-ek és nem fertőző b.-ek. A b. lehet veleszületett v. világra¬hozott. Egyes b.-ek és az -maikat között szorosabb kapcsolat áll fenn, amikor alkati (nem teljesen szabatosan: öröklött v. öröklődő) b.-ről v. hajlamról van szó, amely gen. alapon az öröklődés szabályainak megfelelően dominánsan, recesszíven és intermedier módon jelentkezik. A b. lefolyása lehet folyamatos, szakaszos és rohamokban jelentkező. Időtartama szerint: villámcsapásszerű, túl heveny, heveny, félheveny és idült. A b. gyógyulással v. halállal végződik.
