légzés
a szervezet nyomáskülönbségen alapuló gázcseréje, az oxigénfelvételt és a szén-dioxid-leadást végző folyamata. 1. A növények légzése a bőrszövet-rendszeren v. a gázcserenyílásokon át, a mocsári növényeken az ún. légzőgyökereken keresztül megy végbe. 2. Az alacsonyabb rendű állatoknak légzőszerveik nincsenek, a testfelületükön át végzik a gázcserét (diffúz légzés); a gázok a nyomáskülönbség révén terjednek sejtről sejtre (pl. egysejtűek, szivacsok, csalánozók és a férgek); a gyűrűsférgek dús érhálózatú kültakaróján át megy végbe a légzés, az erekben levő folyadék vérfestéke szállítja az oxigént. A magasabb rendű állatok légzőszervekkel lélegeznek, a gázok szállításában jelentős szerep jut a keringési rendszernek. A légzés több szakaszból áll: a külső légzés a környezet és a légzőszerv között megy végbe, ezt a légzőmozgásokat lérehozó bordaközi izmok, valamint a rekeszizom teszi lehetővé; a belső légzés a testfolyadékok és a szövetek közötti gázcsere, amelyben jelentős szerepe van a vérfestéknek (hemoglobin). A légzéssel felvett oxigén teszi lehetővé a sejtekben végbemenő biológiai oxidációi. (légzőkészülék)
