A rügypattanás március végétől -, a virágzás április közepétől indult meg. Május első dekádjában a szirmok lehullottak. Fajtától függően július elejétől megérett a gyümölcs.

Hirdetés

Szilva periódikus jelentés 2006 és várható helyzet 2007

ONTSZ
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007-01-08. A rügypattanás március végétől -, a virágzás április közepétől indult meg. Május első dekádjában a szirmok lehullottak. Fajtától függően július elejétől megérett a gyümölcs.
Szilva periódikus jelentés 2006 és várható helyzet 2007
SZILVA (PRUNUS DOMESTICA)A rügypattanás március végétől -, a virágzás április közepétől indult meg. Május első dekádjában a szirmok lehullottak. Fajtától függően július elejétől megérett a gyümölcs. Moníliás ág- és termés elhalás (Monilia laxa, Monilia fructigena)A csonthéjas ültetvények virágzása idején hűvösebb, csapadékosabb volt az időjárás, ami a moníliás fertőzésnek kedvezett. Az első tünetek a házi kertekben, korai fajtákon 04.21-tól láthatók voltak. A kórokozó a védelemben nem részesített fákon zavartalanul szaporodhatott július elejéig. Május második felében már a termésen is megjelentek a tünetek, a fákon csaknem általános volt a hajtásszáradás. Az előző évekhez hasonlóan most is nagy különbségek voltak a fertőzés mértékében. Azokban az ültetvényekben, ahol elvégezték a preventív peszticides kezeléseket, valamint a sziromhullás után és a hajtásfejlődés időszakában is védekeztek a fertőzés kis mértékben (> 5%) lépett fel. Ott (házi kertek, egyes, elhanyagolt ültetvény rész), ahol a monília ellen nem permetezték, vagy nem időben kezdték meg a gombaölőszer kijuttatását, esetleg a járványveszélyt nem figyelembe véve választották meg a felhasználásra került fungicideket, a hajtásszáradásos tünetek gyakorisága 40-60 % volt . Jövőre is alapvetően a környezeti tényezőktől függően fog alakulni a fertőzés mértéke. A kezelésektől azonban csak abban az esetben várható megfelelő biológiai hatékonyság, ha a monília elleni védekezési technológia elemeit betartják és elvégzik a mechanikai védekezést, az őszi ill. tavaszi rezes lemosó permetezést.
Hirdetés
Vörösfoltosság (Polystigma rubrum)A környezeti feltételek a fertőzés időszakában (sziromhullás után, lombfakadáskor) kedveztek a kórokozó felszaporodásának. A tenyészidőszak nagy részében csaknem zavartalanul szaporodhatott a kórokozó. A felhasznált gombaölő készítmények csökkentették, illetve késleltették a tünetek kialakulását. Az első tünetek az érzékeny fajtákon május második dekádjában jelentek meg. Május első felében a termőterület 20 %-án, júniusban 23 %-án észleltünk gyenge-közepes fertőzöttséget. A tenyészidőszak további részében a fertőzött levelek előfordulása gyakoribbá vált, július végére a szórvány és házi kertek mellett, az ültetvényekben is felszaporodott a gomba.A kórokozó jelen van; a fertőzés erősségét az aszkospóra szóródás idején uralkodó időjárás fogja meghatározni.Levéltetvek (Brachycaudus spp., Hyalopterus pruni)A tenyészidőszakban a környezeti feltételek kedveztek a levéltetveknek. Az ősanyák május első napjaiban jelentek meg; felszaporodásuk május elejétől megkezdődött, a hónap közepére már a terület 22%-a gyengén, 12 %-a közepesen fertőzött volt.Júniusban sokszor esett és a mikroklíma kedvező volt a tetvek szaporodásához. A fertőzött területek nagysága és a fertőzés mértéke növekedett. A hónap végén az ültetvények 30 %-án 5 alatt, 14 %-án ezt meghaladó volt a fertőzött hajtások %-a. Szeptember végén megindult a visszatelepedés és kedvező környezeti tényezők mellett a tetvek nagy számú áttelelő tojást raktak le.Jövő tavasszal meleg és mérsékelten csapadékos időjárás esetén korai elszaporodásukra kell számítani.
Hirdetés
Szilvamoly (Grapholita funebrana)A molyok rajzása május közepétől kezdődött el. Az első két generáció igen népes volt, a harmadiknál az egyedszámok csökkentek. A nemzedékek nem különültek el élesen, több rajzáscsúcs is kirajzolódott.A lerakott tojások megtapadását negatívan befolyásolta a gyakran nedves gyümölcsfelület, valamint a hűvös, csapadékos időjárás következtében a kikelő kis lárvák egy része elpusztult. Az első nemzedék hernyói az ültetvények 23 %-án gyenge, 8%-án közepes mértékű kártételt okoztak. Augusztusra a molyok és lárváik száma kissé csökkent, a megfigyelt területek 16 %-án gyenge, 9 %-án közepes gyümölcsfertőzöttség fordult elő.A molyok által okozott terméskiesés (gyümölcshullás, mechanikai sérülések, melyek utat nyitottak a moníliás termésfertőzéseknek) mértéke közepes volt.A szilvamoly áttelelő hernyóinak száma kissé csökkent, jövőre a környezeti tényezőktől függően gyenge-közepes erősségű kártételre lehet számítani.Egyéb kórokozók, kártevők:Atkák (Pannoninchus ulmi, Tetranynchus urticae): A tenyészidőszak második felében a környezeti feltételek optimálisak voltak számukra; nyár végére felszaporodásuk jelentős mértékű levélfertőzöttséget okozott.A telelő egyedek száma nagy, száraz meleg időjárás esetén számítani lehet kártételükre.Miskolc, 2006. november 15.Dr. Gyulainé Garai Adrienneelőrejelző

Forrás: ONTSZ

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

üzemegység

a mg. vállalat területileg elhatárolt irányítási, szervezeti egysége. A ->területi elv... Tovább

47/2006. (VI. 22.) FVM rendelet

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.