notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A szántóföldi növények 2012. évi hozamait az előző évi hasznos téli csapadék hiánya, valamint az ez évi vegetációs periódus rendkívül száraz időjárása együttesen alakította negatív irányba. Ez a csapadékhiány azonban kevésbé érintette napraforgó-termelés

Hirdetés

Sokéves átlagon az idei napraforgótermés

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 A szántóföldi növények 2012. évi hozamait az előző évi hasznos téli csapadék hiánya, valamint az ez évi vegetációs periódus rendkívül száraz időjárása együttesen alakította negatív irányba. Ez a csapadékhiány azonban kevésbé érintette napraforgó-termelés gazdaságosságát, amely elsősorban növényfaji sajátosságokkal, valamint az alkalmazott termesztéstechnológia és biológiai alapok használatával magyarázható.

Sokéves átlagon az idei napraforgótermés

Jó napraforgó termést vártunk 2012-re

 A megszokottnál sokkal hamarabb beköszöntő meleg tavaszi napok kifejezetten hívogatóak voltak a napraforgó termelők számára, s ebben az évben rekord nagyságú területen, 617 ezer hektáron termesztettek napraforgót. A vetések igen korán, sok esetben már március végén elkezdődtek a csírázáshoz optimálisnak vélt talajhőmérsékletnek (8-10 °C) köszönhetően. Azonban a korai vetések sok esetben – elsősorban az ország keleti régióiban – porba kerültek. Víz hiányában és a hőmérsékletvisszaesés miatt a csírázás elhúzódott, hiányos és vontatott kelést eredményezve, emellett a vetéskor elmaradt nagy mennyiségű bemosó csapadék a preemergens kezelések hatékonyságát is rontotta ezeken a területeken. Általában azok a termelők jártak szerencsével, akik egy korai, emeltszintű tápanyag-kijuttatás és magágy-előkészítés után a vetéssel megvárták az igazi tavaszt jelző első napraforgó árvakeléseket és a korán kelő T1-es gyomokat (április 10-15). Az április közepi, optimális idejű vetéseket követően megérkezett a várt tavaszi csapadék is országosan és jó eloszlásban. Ezeken a területeken az alap gyomirtások is jól működtek, s az állományok tökéletes ütemben fejlődtek a magasabb talajhőmérséklet melletti intenzívebb csírázásnak és korai fejlődésnek köszönhetően.

 

Vegyes nyár a napraforgó szempontjából

A nyári hónapok szélsőségesen melegek és szárazak voltak, ami egyrészt kedvezett másrészt azonban visszafogta a napraforgó további fejlődését a korai csapadék mennyiségétől függően. Azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott tavasszal ott a napraforgó gyökérképzése kevésbé volt intenzív, nem jutott el a vízben gazdagabb mélyebb talajrétegekbe, következésképpen rákövetkező száraz periódusban ezeken területeken a napraforgó is szenvedett. Tökéletlen volt a termékenyülés majd az azt követő kaszatkitelítődés is. Ugyanakkor a 2010-ben belvíz borította rossz fekvésű vagy erősen kötött, területeken, ahol bőven maradtak víztartalékok a talajban, kifejezetten jól érezte magát a napraforgó, s akár rekordtermést is elért.
Hirdetés
 

Az aszály és a napraforgó

2012-re általánosan elmondható, hogy a mérsékelt mennyiségű tavaszi csapadéknak köszönhetően a napraforgó gyökérképződése elegendően intenzív volt ahhoz, hogy elérje a mélyebb talajrétegekben raktározódott vizet, így szinte egyedüli fajként túlélte az idén is folytatódó rendkívüli aszályt. Az átlagosnál melegebb és rendkívül napsütéses időjárás hőmérsékleti oldalról kifejezetten kedvezett a napraforgónak, ugyanakkor a legnagyobb vízfogyasztásának időperiódusában (tányérképződés kezdetétől a virágzás végéig) uralkodó aszály limitálta a termőképességet. A rendkívüli szárazságnak köszönhetően 2012-ben a napraforgó állományok jellemzően egészségesek voltak, általánosan nem tudott kialakulni semmilyen erős betegség. csupán lokálisan és spceiálisan figyelhettünk meg csak kisebb-nagyobb fertőzéseket. Azokon a területeken, ahol az áprilisi csapadék számottevő volt és a talajban jelen voltak a fertőző képletek, a körülmények kedveztek a napraforgó korai fenológiájában kialakuló betegségeknek, elsősorban a peronoszpóra (Plasmopara halstedii) és a fehérpenészes szártő rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) fertőzéseknek. Az előbbi esetében kiválóan jól működtek az új, komplett peronoszpóra rezisztenciával rendelkező hibridek.
Hirdetés
 

2012 összességében a napraforgó szempontjából

Összességében a termés vonatkozásában 1,93 t/ha-os becsült termésátlag nem rekord, de nincsennek olyan hatalmas veszteségek, mint más kultúrák esetében. Megyénként nincsenek olyan nagy szórások a fajlagos hozamokban, mint az elmúlt években, s kifejezetten meglepetés a borsodi és a Győr-Moson régióban elért magasabb termésátlag (2,5-2,7 t/ha).
„A 2012-es év ezidáig, minden idők legszárazabb esztendője. A kedvezőtlen csapadékviszonyok az extenzív termesztést tűrő fajokat, így a napraforgót, ezen belül pedig a stabil, jó alkalmazkodóképességgel rendelkező hibrideket különleges pozícióba emeli. Nem kell különösebb érvelés annak alátámasztásához, hogy a szántóföldi növényfajokon belül (repce, kalászosok, napraforgó, kukorica) a napraforgó termésátlaga a legmegbízhatóbban kiegyenlített, s a legkevesebb kárt szenvedte el 2012-ben. Az országos szinten várt 2 tonna/ha körüli termésátlag rentábilisan tartotta a napraforgótermesztés eredményességét még ebben az évben is.” – tette még hozzá Bíró János, a Syngenta szakértője.
 

Forrás: agroline

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
412 704
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 950 862
Közösség

életkori szakaszok

az élőlények egyedi élete nem egyenes vonalú, hanem szakaszos. Az életkori szakaszok... Tovább

habitus (alak)

az ember v. az állat külső megjelenési formája, testalakulása, felépítettségének jellege... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 199

Átlagos értékelés: 4.8

Növénytermesztés