karbonsavak
elsőrendű alkoholok, ill. aldehidek oxidációs termékei, jellemzőjük a karboxilcsoport (—COOH). Közepesen erős szerves savak, de protonátadó készségük az ásványi savakénál kisebb. Savas jellegük a szénatomszám növekedésével csökken. A karboxilcsoport száma alapján egy-, két-, ill. többértékűek, a szénlánc jellege szerint telítettek, telítetlenek, ill. aromás karbonsavak lehetnek. A telített egyértékű, kis szénatomszámú karbonsavak folyékonyak, a nagyobb szénatomszámúak szilárdak. Fontos szerepük van az élő sejt működésében, az anyagcsere-folyamatokban, valamint jelentős vegyip. alapanyagok (pl. gyógyszeripar, festékipar, műanyagipar). Az egyértékú karbonsavak. homológ sorában az első a hangyasav (HCOOH), a természetben egyes növényekben (pl. csalán) és egyes állatokban (pl. hangyák, méhek) fordul elő, azoknak védekező anyaga. Konzerváló hatású, takarmányok tartósítására (hangyasavas tartósíté) használják. Az ecetsav (CH3COOH) tiszta, vízmentes állapotban +16°C-on a jéghez hasonló kristályokká dermed, ezért jégecetnek nevezik; hígított oldatát étkezési célokra, tartósításra alkalmazzák. A propionsav (CH3CH2COOH) szintén tartósítószer (propionsavas tartósítás). A húsban, a verejtékben, a bélsárban található a kellemetlen szagú vajsav [CH3(CH2)2COOH]. Észterei alakjában növényekben is előfordul. Vajsavszármazékokat alkalmaznak vadriasztó szerként is. A többértékű karbonsavakhoz tartozik az oxálsav (COOH)2, a természetben főként sói alakjában (oxalátok) fordul elő. Egyértékű aromás sav a benzoesav (QH5COOH), nátriumsójával egyetemben a konzerviparban alkalmazott tartósítószer. A nagy szénatomszámú karbonsavak a zsírsavak.
