Rengeteg kárt okozhatnak a ház körül, védekezni viszont nagyon nehéz ellenük, mivel védettek. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a menyétről, de az is kiderül, milyen módszerek válhatnak be ellene, érdemes tehát velem tartani!
Sajnos rengeteg rágcsálóval, kártevővel kell megküzdenünk életünk során, sokuk rengeteg bosszúságot, valamint veszteséget okoz. Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk az egerek elleni védelemmel, a patkányok károkozásával és az ellenük való védekezéssel, illetve a nyestek elleni védekezéssel, mostani cikkünkben viszont a menyéttel fogunk foglalkozni, nézzük, kell-e tennünk ellenük valamit, és ha igen, akkor mit!
A menyét átlagos testhossza 15-25 centiméter, farkának hossza pedig 4-7 centiméter. A hím példányok jellemzően nagyobbak, testtömegük körülbelül 240-250 gramm, míg a nőstények maximum a 110 grammot érik el. A menyét egyébként nagyon hasonlít rokonára, a hermelinre, viszont kisebb nála, és nincs fekete farokvége, ráadásul a teste hullámosan ívelt, éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhenyesbarna felső része között.
Életmódjuk is különbözik, mivel a menyét a hermelintől eltérően csak az északi területeken, valamint a magas hegységekben ölt fehér bundát a tél folyamán. A menyét hasán olykor láthatunk barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban. Érdekesség, hogy méretét tekintve nem sokkal hosszabb a hím a nősténynél, azonban jóval nehezebb.
A menyét roppant mód kíváncsi, ráadásul még bátor is. Jórészt az éj leple alatt vadászik, magányosan. Elsősorban pockokat, egérféléket, patkányokat, madarakat, tojásokat, vakondokat ejt zsákmányul, olykor viszont még üregi nyúllal is táplálkozik. Sokan szoktak örülni a menyét megjelenésének, mivel úgy tartják, hogy ahol menyét van, ott biztosan nincs sem egér, sem patkány. Életmódja, viselkedése hasonlít a hermelinre, de inkább a pocokvadászat a specialitása: a menyét elég karcsú ahhoz, hogy a járataiban is tudja követni a mezei pockokat, nincs menekvés előle.
Az állat nem tud tömött bundát növeszteni, ami védené a hidegtől, mivel bundával nem férne be a pocoklyukba. Emiatt viszont sok hőt veszítenek, a nagy energiaveszteség kiegyenlítéséhez pedig szinte mindig vadászni kell. Ha lehetősége van, a menyét még többet is vadászik a kelleténél, a fölösleges táplálékot földalatti gyűjtőkamrában tárolja. Vadon 1-2 évig, míg fogságban akár 10 évig él, ellenségei a ragadozó madarak, a baglyok, a róka, illetve a sokat emlegetett hermelin.
A menyét csak nagyon ritkán kerül az ember szeme elé, éjszaka viszont sokszor hallhatjuk a vadászását. Sajnos zsákmányai közé tartozik a tyúktojás, valamint a kiscsibe is, ráadásul mivel rágcsáló, előszeretettel tesz kárt a bútorokban, a gerendákban, de még a vezetékekben is. Korábban csapdákat készítettek ellene, ez viszont manapság már tilos, ugyanis bántalmazása, elpusztítása büntetést von maga után, védettsége miatt, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Védekezhetünk ellene ultrahangos riasztóval, ez többé-kevésbé beválik, a legjobb viszont a megelőzés: alakítsunk ki olyan tyúkketreceket, ahova nem képes behatolni, és tároljunk kevés dolgot a pincében, vagy a padláson, az élelmiszereket pedig semmiképp ne tegyük olyan helyre, ahova beférhet az állat.
A mezőgazdasági kaszálási munkák során fokozott veszélynek van kitéve a vadvilág. Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az őzgidák és az egyéb vadászható, valamint védett fajok védelmére hívja fel a figyelmet — olvashatj...
Sokszor figyelhetjük meg, hogy annak ellenére, hogy fejlődik a világ, hajlamosak vagyunk a pusztításokkal nem kellő mértékben törődni, értsen ez alatt mindenki azt, amit akar. Az orrvadászat visszaszorítására bár rengeteg lépéssel próbálkoztak, mindeddig ...
Annyira aranyos ez a pici zöld kis állatka! A zöld levelibékával már sokan találkozhattunk, ám kevesen ismerthettük igazán! Ebben a cikkben megismerheted jobban és azt, hogy mit érdemes tudni róla!