Kéregrák öli a gesztenyét!

Hirdetés

Kéregrák öli a gesztenyét!

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Ki ne szeretné a sült gesztenyét? Pedig fogyóban a szelídgesztenyések száma, mert kéregrák öli a fákat. Európában biológiai módszerrel harcolnak ellene, melyre támogatást lehet igényelni. Az Ipoly Erdő Zrt. nagymarosi erdészete pályázat útján nyert el közel 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amiből a gesztenyefák megmentésére is tudnak költeni.
Kéregrák öli a gesztenyét!

– Ennek csak pici, ám nekünk fontos része a gesztenyefákra fordítható összeg – mondta Gáncs Viktor, a nagymarosi erdészet vezetője, miközben megmutatja a beteg fákat, illetve a mecseki Zengőrvárkony vagy a Sopron melletti Ágfalva gesztenyéseiben már alkalmazott mentési módszereket. – Ezen a fán például – mutatja a kérgen lévő sárgás pöttyöket – már itt a gomba, vagyis fertőzött! A beteg fa levelei barnulnak, összepöndörödnek, le se hullnak, aztán a fa elpusztul. A kérgen jól láthatók a 4-5 milliméter átmérőjű, fúrt lyukacskák. A zselészerű anyagot beleinjektáljuk a lyukakba, jól lefedjük, s onnantól a természetre bízzuk, kifejti-e áldásos hatását az erősen fertőző gombatörzsekkel szemben.

 

– Vagyis legyengíti a veszélyes gombákat?

 


– Mondhatjuk, bár ez nem igazán pontos a megfogalmazás. A vadgesztenye halálos kártevője egy moly, mely a bükkfélék családjához tartozó, mediterrán éghajlatot kedvelő, már a rómaiak korában ismert és népszerű ínyencségnek számító szelídgesztenyét békén hagyja. Az ő kártevője egy Ázsiában őshonos, először 1906-ban leírt, és Olaszországban 1938-tól ismert gombafaj, ami kéregrákot okoz. Amerikából éppen gombafertőzés miatt kerültek hozzánk a fák, s velük behurcolták a kórokozó gombát. Európában ugyanis egy másik gomba miatt tintabetegséget kaptak a szelídgesztenyefák, s azt remélték, az amerikaiak ellenállóbbak lesznek. Ezzel szemben megjelent egy új, még veszélyesebb kórokozó! Magyarországon 1969-ben fedezték fel, s a hetvenes évek elejére szinte a teljes európai állományt megfertőzte. Dél-Franciaországban még a hetvenes évek elején elkezdtek ellene védekezni, nálunk csak 1996-ban.

Hirdetés

 


– Miért biológiai módszerekkel? Nincs ellene hathatós vegyszer?

 


– Külföldi módszerről van szó, amely a kemikáliáknál hatékonyabb, ráadásul környezetbarát. A kémiai ellenszerét igazából eddig még nem találták meg. Marad a kevéssé életképes, gyengült fertőzőképességű gombatörzs, mert az ezzel kezelt fák, ha nem is gyógyulnak meg teljesen, állapotuk nem romlik tovább. S ha a természetben ezek a kórokozók maradnak fenn, akkor a fák nem pusztulnak el.

Hirdetés


– Olyan ez, mint az influenza elleni védőoltás? Először kicsit lebetegít, majd ellenállóbbá tesz?


– A hasonlat nem igazán jó, mert a módszer máson alapszik. Úgy fogalmaznék: a biológiai védekezés lényege a legyengült fertőzőképesség elterjesztése tavasszal. Bízunk abban, hogy ezt a több száz éve telepített erdőt megmentjük a kéregráktól. Kérdezték már azt is, hogy a beteg fa termése nem ártalmas-e az emberre? Nem! Idén a nyár végi, őszi aszály miatt egyébként is kevés és aprócska méretű a termés. Minket ez nem érint, a nagymarosi erdészet nem foglalkozik értékesítéssel. Ami lepotyog, összeszedik a turisták, a helybeliek vagy feleszik a vaddisznók. Mert ők is szeretik ám, sokkal jobban, mint a vadgesztenyét!

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

húgykövesség

a húgyutakban (vesemedencében, húgyhólyagban [kiválasztószervek]) a vizeletből kolloidkém.... Tovább

finom fésűsgyapjú

egyes merinói juhok 6 cm-nél hosszabb, erős, rugalmas, finom, 18—22 um vastagságú, A... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.