IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Egy hihetetlenül veszélyes gyomnövény kezdett el szaporodni Magyarországon is. Vakságot, de súlyosabb esetben bőrrákot is okozhat, nem árt, ha megismeri mindenki ezt a növényt, és ha élőben is találkozik vele az erdőben vagy bárhol, akkor elkerüli messzire.
Ez a növény nem más, mint a kaukázusi medvetalp. Szakértők szerint valószínűleg a Kárpátaljáról érkezett hozzánk, a Tisza sodrásának köszönhetően. A növény hihetetlenül veszélyes, többek között azért, mert igénytelen és rendkívül gyorsan szaporodik. Ami nehézséget okoz, az az, hogy nehéz a kiirtása is.
Úgy gondolom, hogy inkább ezt kellene kézzel-lábbal irtani, nem a parlagfüvet…Ha ilyen növénnyel találkoztok bárhol, akkor azonnal jelentsétek az illetékes önkormányzatnál. A Tisza egyes szakaszain már tömegesen elszaporodott, érdemes tehát mindenkinek óvatosan kirándulni.
A következő oldalon leírjuk, hogy mik a növény jellemzői, illetve, mit kell tenni, ha ilyen növénnyel találkoztok. A következő oldalon elolvashatod, hogy mik a leginkább jellemzőek erre a növényre.
A kaukázusi medvetalp egy gyomnövény, Európában is meghonosodott neofiton özönnövény, amely a zellerfélék családjába tartozik. AKaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos. Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat többé-kevésbé elkerülte, de már 1980-ban kivadult Zircről, Szombathelyről és Szarvasról a botanikus kertekből, arborétumokból.
A növény ma már pontszerűen megjelent Zirc, Szombathely, Szarvas, Cuha-völgy, Rostalló, Mátraszentimre és Túristvándi környékén is. Magvai Kárpátaljáról - ahol ismeretterjesztő füzetekben, szórólapokon igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a mérgező növényre - kerültek a Tisza menti területekre. Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti, emiatt gyakran az óriás jelzővel illetik. Ahogy a többi medvetalp, ez is évelő növény. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek páratlanul szárnyaltak (összetettek). A levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta).
A levelek 1-2 méter szélesek. Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről. A következő oldalon megtudhatod, hogy milyen veszélyeket rejt ez a növény.
A kaukázusi medvetalp a zellerfélékre jellemzően furokumarinokat tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően.
Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz.
Az íly módon kialakult bőrbetegség, afitofotodermatitisz hosszú évekre védtelenné teszi a bőrt a nap sugaraival szemben. Németországban 2003-ban 16 ezer balesetet regisztráltak. 2008-ban az év mérgező növényének választották. A Magyar Allergia Szövetség szerint jelenleg a magyar lakosságra semmilyen veszélyt nem jelent ez a növény. A következő oldalon leírtuk, hogyan lehet védekezni ellene.
A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése. Ha a gyökér fölé egy nagy, nehéz kőlapot helyezünk, az két éven belül elpusztul.
A magvak azonban hét (de egyes források szerint akár 15) évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására.
Ha felismertél a környéketeken egy ilyen növényt, akkor fontos, hogy ne ragadj azonnal ásót, hanem értesíts hozzáértő szakembereket, akik megfelelő védőruházatban és szakértelemmel távolítják el a medvetalpat.
Forrás: Wikipédia
