A termőtájat a termőlevelek alkotják, a ->nyitvatermőkben szabadon állnak, a zárvatermőkben zárt, üreges termővé alakulnak

V.-rügyből v. vegyes rügyből (->rügy) fejlődő, módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, rövid szártagú szaporítóhajtás. A ->zárvatermők v.-tengelyének alsó része hosszúra nyúlt, ez a kocsány, míg felső, kiszélesedett része a vacok. Az ülő v.-ban a kocsány hiányzik a v. alig látható. A v. részei: takarólevelek, melyek lehetnek egyneműek, ezeknek az összessége a lepel, v. elkülönülnek, a külsők ált. zöldek, a csészét képezik, a belsők többnyire színesek, ezek a sziromlevelek, amelyek a pártát alkotják. A takaróleveleken belül vannak az ivarlevelek, amelyek porzótájat, ill. a termőtájat képezik. A porzótáj a porzólevelekből áll, a porzólevelek része a csatló által összekötött két portok a porzsákokkal, ezekben képződik a ->pollen, valamint a porzószál, ami hiányozhat, akkor ülő porzókról beszélnek. A termőtájat a termőlevelek alkotják, a ->nyitvatermőkben szabadon állnak, a zárvatermőkben zárt, üreges termővé alakulnak. A termő részei:az alsó, kiszélesedő része a ->magház, ennek elkeskenyedő szakasza a bibeszál, ez a bibében végződik. Ha a v.-ban mind a porzó, mind a termőtáj megvan, a v. kétivarú v. himnős, ha csak az egyik van meg, a v. egyivarú. A v. felépítésének az ábrázolására a v.-diagramot használják, ami a v.-levelek egymáshoz való térbeli viszonyát szemlélteti.