A gabonatermelés 2004 óta évről évre csökkent, és 2007-ben a 9,7 millió tonna körüli betakarított mennyiséggel ismét gyenge évet zártunk

hirdetes

A hazai gabonaágazat fejlődési kilátásai

Potori Norbert - Varga Edina
Gabonatermelésünk alakulása elsősorban az időjárás, mindenekelőtt az éves csapadékmennyiség és -eloszlás függvénye. Ezt tökéletesen bizonyítja az elmúlt öt esztendő, amikor negatív és pozitív csúcsokkal egyaránt szembesültünk: míg 2003-ban mindössze 8,77 millió, addig 2004-ben, EU-tagságunk első évében 16,78 millió tonna gabonát takarítottunk be.
Gabonatermelésünk alakulása elsősorban az időjárás, mindenekelőtt az éves csapadékmennyiség és -eloszlás függvénye

Gabonatermelés

A gabonatermelés 2004 óta évről évre csökkent, és 2007-ben a 9,7 millió tonna körüli betakarított mennyiséggel ismét gyenge évet zártunk. Ugyanakkor a gabonafélék összes területe 2003-2007 között legfeljebb évi 5-6%-kal, a két vezérnövény, a búza és a kukorica területe ennél is kisebb arányban ingadozott.

2003-2007

Az elmúlt másfél évtizedet vizsgálva azonban a hazai gabonatermelés a mind szembetűnőbb éves kilengések mellett emelkedő tendenciát mutat: a 2003-2007 közötti időszak átlaga 7,5%-kal haladta meg az 1998-2002 közötti, és 15,5%-kal az 1993-1997 közötti ötéves időszakét. Ugyanakkor a belföldi felhasználás – különösen takarmánykukoricából – az állatlétszám fogyatkozása miatt folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan gabonakivitelünk nőtt. A 2004-2006 közötti hároméves időszak összesített exportvolumene elérte a 12 millió tonnát. Ennek 77%-a az Európai Unióba (beleértve a 2007-ben csatlakozott Bulgáriát és Romániát is) irányult. Különösen az EU-15 részesedése volt nagy, az összes gabonakivitel 61%-a a régi tagállamokba ment.

A főbb gabonafélék közül a búzából 2004-ben 6 millió tonna termett (ennél csak 1980-ban és 1985-ben, valamint a rendszerváltás körüli években takarítottunk be többet), és az 5,12 tonna átlagos hektárhozam is csak az 1980-as évtizedben volt magasabb. Ehhez képest 2007-ben 1,11 millió hektáron alig 4 millió tonna búzát arattunk. Kukoricából 2005-ben minden idők legnagyobb termését, közel 9,1 millió tonnát takarítottuk be; a 7,56 tonna átlagos hektárhozam is rekordnak számított. Ezzel szemben 2007-ben a száraz és forró nyár miatt alig több mint 4 millió tonna kukorica termett.

 Rekordtermelések

A rekordtermések a logisztikai és infrastrukturális problémákkal párosulva súlyos piaci zavarokhoz vezettek a 2004/2005. gazdasági évben. A kiszállítások leállása, a megfelelő intervenciós (és termelői) raktárkapacitások hiánya, továbbá a termelők tőkeszegénysége miatt jelentkező értékesítési kényszer következtében a főbb gabonafélék felvásárlási ára messze a tonnánként 101,31 euró intervenciós árszint alá süllyedt. A 2004/2005. gazdasági év intervenciós felvásárlási időszakában az MVH közel 3,9 millió tonna, míg a 2005/2006. gazdasági évben több mint 4,2 millió tonna felajánlott gabonát vett át. A 2006/2007. gazdasági évi intervenciós nyitókészlet megközelítette a 7 millió tonnát. A gabonafélék világpiaci és hazai felvásárlási árának 2006 második felében kezdődött emelkedésének köszönhetően azonban a 2007/2008. gazdasági év felvásárlási időszakának kezdetére (2007 novembere) Magyarország intervenciós gabonakészletei minimálisra csökkentek. A kivitel példátlanul felgyorsult: míg a 2005/2006. gazdasági évben 4,3 millió, addig a 2006/2007. gazdasági évben több mint 8 millió tonna gabona hagyta el az országot. Időközben – a tárolási gondok enyhítése végett – részben vidékfejlesztési források felhasználásával csaknem 4 millió tonnával bővült a gabonaraktározó kapacitás. Sajnos, ezek a beruházások nem illeszkedtek egy átfogó infrastruktúra-fejlesztési koncepcióba.

A 2006/2007. gazdasági évben a gabonafélék világpiacát viszonylag magas árszint jellemezte, akkor leginkább a kukorica ára emelkedett meredeken: 2006 decemberében FOB Mexikói-öböl paritáson 165 dollárt fizettek egy tonna kukoricáért, vagyis 63%-kal többet, mint egy esztendővel korábban. A tendencia a 2007/2008. gazdasági év első felében is folytatódott. Chicagóban a határidős búzapiacon 2007 szeptemberének közepén rekord dőlt: a legközelebbi szállítási hónapra szóló jegyzés átlépte a 9 dollár/bushel (kb. 265 euró/tonna) szintet. Az EU azonnali piacain 2007 októberében már 260-280 eurót is elkértek egy tonna kukoricáért. Az elmúlt másfél évben a gabonafélék felvásárlási ára Magyarországon is folyamatosan emelkedett: amíg 2006 októberében a kukoricát tonnánként átlagosan 25 ezer, a búzát 29 ezer forintért adták-vették, addig 2007 novemberében mindkét terményért 53-54 ezer forintot is fizettek.

Kilátások

A gabonafélék globális piacán a legfontosabb tényezők a népességnövekedés, a lakossági jövedelmek emelkedése és ezzel párhuzamosan a fogyasztói szokások változása, a fejlődő országokban az állati termékek fogyasztásának fellendülése (amit csak részben ellensúlyozhat a takarmányhasznosulás javítása) valamint a bioenergia-termelés rohamosan növekvő alapanyagigénye.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben (AKI) készült modellszámítások alapján, átlagos időjárási viszonyokat és kiszámítható gazdálkodási környezetet feltételezve („A” változat) a búza vetésterülete 1,1 millió hektár alá esik 2013-ig, a termelés 4,3-4,6 millió tonna között alakul. Ezzel szemben a kukorica vetésterülete továbbra is 1,2-1,3 millió hektár között változik, a kibocsátás 2013-ban meghaladja a 9 millió tonnát.

Igaz, hogy a szélsőséges időjárás Magyarországon rendkívül nagy hozamingadozásokat okoz, az agrárpolitika és a piaci szereplők pedig hajlamosak a túlzott reakciókra, mégis a gabonaágazat az, ahol a magyar mezőgazdaság a természeti adottságok, a termelés vonatkozásában még bizonyíthatóan komparatív előnyökkel rendelkezik az Európai Unióban. Ennek fényében egyáltalán nem hiú ábránd az optimistább, gyorsabb strukturális változásokat[1] feltételező modellváltozatunk („B”) eredménye, amely szerint búzatermelésünk 2013-ra meghaladja a 6 millió tonnát, kukoricatermelésünk pedig majdnem eléri a 11 millió tonnát. Egyébként e megközelítés nem csak a hektárhozamok emelkedését (búzánál 5 tonna/hektár, a kukoricánál 8 tonna/hektár szintre), de a vetésterület kismértékű növekedését is feltételezi, a kül- és belpiaci kereslet valószínű erősödése miatt. A hatékonyság növelése szempontjából azonban fontos az öntözött terület növelése és a birtokkoncentráció gyorsítása.

hirdetes

Hozambiztonság

Természetesen kulcskérdés a hozambiztonság, ezért valószínűsíthető a szárazságtűrő, kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló gabonafajták fokozatos térnyerése. A kukoricánál már rövidtávon számolhatunk a GM vonalak megjelenésére és elterjedésére a hazai köztermesztésben. A glifozát-toleráns (pl. Round-up Ready) GM kukoricavonalak bevezetése Magyarországon 2009-ben megtörténhet, míg a kukoricabogárral szemben ellenálló fajták előreláthatóan 2010-ben vagy 2011-ben kerülnek a piacra. Az AKI-ban készült modellszámítások alapján a GM kukoricafajták vetésterülete az összes kukorica vetésterületének kevéssel 10%-a felett alakulna 2013-ban. A GM növények termesztésére a realizálható többletjövedelem, illetve bizonyos kényelmi megfontolások ösztönözhetik a gazdákat. A többletjövedelem az alacsonyabb növényvédőszer-ráfordításnak, a gép- és munkaerőköltségek csökkenésének, továbbá a terméshozamok esetleges növekedésének, de mindenekelőtt nagyobb stabilitásának lenne köszönhető. A biotechnológia használatának előnyeit a GM növények hazai termesztését szabályozó törvény miatt csak a nagyobb méretű gazdaságok lesznek képesek érvényesíteni: a hazai birtokszerkezet tagoltsága jelentős mértékben nehezíti a 400 méteres izolációs távolság betartását.

Magyarországon a legfontosabb takarmány-alapanyag a gabona: kalászosokból és kukoricából évi 5-6 millió tonnát használunk fel takarmányozásra. Becslések szerint a takarmánygabona felét a takarmánykeverék-gyártók dolgozzák fel, ami azt jelenti, hogy a gabona aránya a keverékben meghaladja a 60%-ot (az EU-25 átlaga csak 55%). Legfontosabb takarmánygabonánk a kukorica, ennek takarmánycélú felhasználása 2003-ban 4 millió tonna alá csökkent, 2006-ban már alig haladta meg a 3 millió tonnát. Magyarországon a sertéságazat a legnagyobb kukoricafogyasztó: a takarmánykukorica több mint felét a sertésekkel etetik meg. Második a tejtermelés, ezt követi a csirkehízlalás, majd a tojástermelés. Modellszámításaink szerint a hazai abrakfogyasztó állatállomány az elkövetkező években várhatóan stagnál, így a kukorica takarmánycélú felhasználása előreláthatóan nem haladja meg az évi 3,5 millió tonnát, tehát az állatitermék-előállítás nem jelent bővülő felvevőpiacot a növénytermesztésnek.

A gabonafélék ipari felhasználása az elmúlt években átlagosan évi 2-2,2 millió tonna között alakult, ebből a legnagyobb tételt a malomipar képviselte 1,2-1,3 millió tonnával, majd a keményítő- és izoglükóz-gyártás következett évi 500-550 ezer tonnával. A gabonafélék belföldi humánélelmezési felhasználása rövid- és középtávon előreláthatóan nem változik.

A bioüzemanyag-ipar kukoricaigénye viszont néhány éven belül 3-4 millió tonnára emelkedhet. A kapacitások bővülésének köszönhetően a hazai (bio)etanolgyártás a 2007. évi kukoricatermésből már legkevesebb 400 ezer tonnát vesz fel. Említést kell tenni a száraz-örléses etanolgyártásban keletkező szárított gabonamoslék vagy gabonatörköly (DDGS) hasznosításáról. A DDGS fehérjében, energiában, ásványi anyagban és vitaminban gazdag, hús- és tejhasznú szarvasmarhák számára könnyen emészthető fehérje- és energiaforrás, de baromfi- és sertéstakarmányként is felhasználható. Magyarországon elsősorban a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában használták, illetve használják a szárított gabonatörkölyt. Ez takarmánygabonát és fehérjetakarmányt (pl. olajosmag-darák) helyettesít. A DDGS ár/érték-aránya a gabonaféléknél kedvezőbb.

Magyarországon a DDGS-felhasználás – a prognosztizált állatlétszám és a jelenlegi takarmányozási rendszerek mellett – legfeljebb évi 250-360 ezer tonna között valószínűsíthető középtávon. (Ebből a tejtermelés 100-150 ezer, a szarvasmarha-hízlalás 70-90 ezer, a sertéshízlalás 60-80 ezer, míg a baromfihízlalás 20-40 ezer tonnával részesedhet.) Tekintettel arra, hogy e mennyiség már 0,8-1,1 millió tonna kukoricából előállítható, Magyarországon DDGS-túltermelés várható. A száraz gabonamoslék regionális piacának kiépítése ezért fontos feladat. A nedves gabonatörköly-felesleget biogáz előállítására lehetne felhasználni, persze egyelőre kérdés, hogy a gyárak körzetében, ésszerű szállítási távolságon belül erre mekkora igény jelentkezik.

Számolva az etanolgyártás felfutásával, a magyar gabona-exportárualap legalább 4 millió tonna körül alakul 2013-ban, de optimista modellváltozatunk szerint a külpiacokon értékesíthető gabona mennyisége elérheti az 5,5 millió tonnát is 2013-ra. Ebből a búza 2,3 millió tonnára rúgna, ami igen jelentős volumen, ezért az exporttal a versenyképes szállítási rádiuszon belül esetleg problémák lehetnek. Ugyanis a magyar búzatermelés nem piacorientált. A külpiaci értékesítés jobbára inkább a belpiaci feleslegek levezetése, semmint a gabonából deficites régiók sajátos igényeinek céltudatos, vertikálisan szervezett, rendszeres kielégítése. Az EU gabonaimportőr tagállamai azonban speciális minőségű búzafajtákat igényelnek, nagy mennyiségben és homogén tételekben.

hirdetes

 Gabonakivitel

A gabonakivitel a jövőben is döntően az EU-tagállamokba irányul. A magyar kukoricának biztos piaca lesz, hiszen az EU-27 középtávon sem lesz képes a terményből kielégíteni saját igényeit. Az Európai Bizottság a közösség önellátottságát átlagosan legfeljebb 96% körül valószínűsíti. Az EU kukorica-felhasználása a 2006. évihez képest a várakozások szerint 30%-kal, évi 65,5 millió tonnára nő 2013-ig, ezen belül az új tagállamok (EU-10 és EU-2, azaz EU-12) is 30%-kal több, évi 24,5 millió tonna kukoricát használnak majd fel az új költségvetési időszak végére. A növekedés részben a bioüzemanyag-ipar növekvő alapanyagigényével magyarázható. Az EU-27 kukoricabehozatala évi 4,4 millió tonna körül valószínűsíthető 2013-ban.

Az EU-15 és EU-12 búzatermelése a prognózisok szerint 18%-kal, illetve 14%-kal nő 2013-ig. Ez részben a termény tartósan magas világpiaci árával, részben az etanolgyártás búzafelhasználásának várható növekedésével magyarázható. Az EU-27 önellátottsága búzából 2013-ban 110% körül alakul. A közösség világpiaci részesedése valamelyest csökken, miközben búzakivitele – az Európai Bizottság várakozásai szerint –, a termelés várható bővülésének köszönhetően 2013-ig jelentős mértékben, a 2006. évihez viszonyítva 90%-kal nő, meghaladja a 23,2 millió tonnát. A behozatal gyakorlatilag nem változik, 2013-ban 5,7 millió tonna körül valószínűsíthető.

A gabona mellett Magyarország egyre fontosabb kiviteli cikke lesz a nagyobb hozzáadott-értékű etanol, ami szintén az EU-tagállamokban talál vevőre.

A hazai szántóföldi növénytermesztésben lényeges változás, hogy a nemzeti kiegészítő támogatás 2008-tól az egyes üzemekre megállapított történelmi jogosultságok alapján, a termeléstől függetlenítve lesz kifizetve. Ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített kifizetési rendszerben a gabonatermő terület növelése a történelmi jogosultságok bázisidőszakához képest az üzemeknek nem hoz többlettámogatást. Ennek ellenére a rendelkezésre álló szántóterület a jövőben is ki lesz használva, mert a gabonafélék magas ára ösztönzi a termelést. Az etanolipar új és erőteljesen bővülő felvevőpiac, ami kétségtelenül kedvező a gabonatermelők egy részéneknek. Az előnyök közé sorolhatjuk a hosszútávra szóló termeltetési szerződéseket és a közeli áruszállítás lehetőségét. Kiszámítható lesz a termelés jövedelmezősége, ami mezőgazdasági és infrastrukturális beruházásokra ösztönöz. Ez persze elsősorban azokra nézve igaz, akik szerződésre lépnek a feldolgozókkal.

Akik a malomiparnak vagy az állattenyésztés számára termelnek takarmányokat, azoknak a bioüzemanyag-gyártás rugalmatlan kereslete és a várhatóan mind szélsőségesebb időjárás miatt a felvásárlási árak szélsőséges ingadozásaira kell felkészülniük.

Bár az árak ingadozása természetes jelenség, a fokozott volatilitás lohasztja a befektetési kedvet, torzulásokat idéz elő a jövedelem-eloszlásban és tartósan negatívan hat a makrogazdasági növekedésre. A fejlett piacgazdaságokban egy-egy termékpálya szereplői az előre nem látható árváltozások kedvezőtlen hatását hagyományosan a származékos (pl. határidős és opciós) árupiacok kínálta kockázatkezelési lehetőségek segítségével ellensúlyozzák, amely instrumentumok alkalmazása normális esetben az üzletvitel szerves része. E gyakorlatnak a jövőben Magyarországon is el kellene terjedni, hiszen a határidős vagy opciós fedezeti ügylet többek között lehetőséget kínál a fizikai piacon valamely későbbi időpontban megkötendő, specifikus szerződés időszakos helyettesítésére, amikor a termelésben, szállításban vagy feldolgozásban zavarok valószínűsíthetők, illetve amikor a szerződni szándékozó felek alkupozíciói és preferenciái különböznek.

Rövidtávú kilátások

Ami a rövidtávú kilátásokat illeti: a világ kukoricatermelése 2008-ban a várakozások szerint 2-3%-kal nő az előző évi 765 millió tonnához képest (elsősorban az Európai Unióban, Brazíliában, Kínában és Dél-Afrikában számolnak nagyobb terméssel, míg az Egyesült Államokban előreláthatóan visszaesik a kukorica vetésterülete és a termelés volumene). Ugyanakkor búzából a 2007. évi 603 millió tonnánál 8%-kal többet takarítanak be (a vetésterület és a kibocsátás elsősorban az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és a FÁK-országokban nő). Az elkövetkező néhány évben a búza és kukorica világpiaci ára a rendkívüli mértékben megcsappant készletek miatt előreláthatóan tartósan magas marad: ha hihetünk a CBOT jegyzéseinek, előbbinél 2010-ig tonnánként 42 ezer, utóbbinál 34 ezer forint felett alakul.

Magyarországon a búza vetésterülete gyakorlatilag nem változott, míg a kukorica esetében a vetésterület növekedése a 2007 őszi talajelőkészítési és vetési munkák ismeretében nem valószínűsíthető. Amennyiben a tengeri fuvarköltségek relatíve magasak maradnak, Európában továbbra is versenyképes lesz a magyar kukorica.

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


génbank

az élővilág valamennyi fajának, fajtájának, valamint változatának fenntartását és... Tovább

Gombaölo Falcon 460 EC

Felszívódó gombaölő permetezőszer kalászos gabonák, szőlő és borsó... Tovább

Tovább a lexikonra