borsókakór (ciszticerkózis, cysticercosis)
egyes galandférgek lárvaformájának, a borsókának (ciszticerkusznak) a köztigazdában való jelenléte. A borsóka kerekded-ovális, áttetsző falú, borsónyi hólyag. Az ember horgasfejű galandférgének borsókája elsősorban a sertés szerveiben (főként a nyelv-, a nyaki és vállizmokban, a bordaközi izmokban, a szívizomban) telepszik meg (sertésborsóka). Az ember sima fejű galandférgének lárvája a szm.-ban, főként a rágóizmokban, a nyelv- és szívizomban fordul elő (szm.-borsóka). E két borsókaféleség a köztigazdában betegségre utaló tüneteket általában nem okoz, de jelenlétük közeü. szempontból igen jelentős, mert az ilyen hús elfogyasztása az emberben galandférgesség kialakulásához vezet. Fiatal malacokban a kutyában élősködő egyik gyakori galandféreg, a Taenia hydatigena lárvájának vándorlása okozhat ritkán, súlyos fertőzés esetén, elhullással járó májgyulladást.
