Mutatósabb, szebb bokorforma és gazdagabb virágzás lesz a jutalma annak a kertésznek, aki rendszeresen metszi a díszcserjéit. Legtöbbjük nem igényel munkás beavatkozást, csak egy kis ritkító, szépítő nyesegetést. A tél végén a nyáron virágzó díszcserjéket kell metszeni. A korán virágzóakkal várni kell addig, amíg elvirágoznak.
Díszcserjék metszése és ritkítása
Díszcserjékkel a szebb kertért
E csoportba tartozik többek között az aranyeső (latin nevén Laburnum), az orgona, a nyári orgona, a pukkanó dudafürt, a trombitafolyondár, a fagyal, a kúszó lonc, a hóbogyó, a gyöngyvirágcserje, a gyöngyvessző, a rózsalonc, a lilaakác, a hamis jázmin vagy jezsámen, a nyári tamariska és a mályvacserje. Metszésük során az előző évi vesszők közül a fejlettebbeket 4-6, a kevésbé fejletteket 2-3 rügyre vágjuk vissza.
Ezzel kétségtelenül erőteljesen avatkozunk be, azonban ne féljünk, mert ennek nyomán sok új hatás képződik, amelyek azután majd gazdagon be is rakódnak virággal. Ám ha ezt a beavatkozást elhagyjuk, a bokroktól csak gyenge hajtásnövekedést várhatunk, amelyen kevesebb virág fejlődik majd, és az is apróbb marad.
Ilyen a fagyal, a boglárkacserje, a mályvacserje, a fehér som, a pukkanó dudafürt, a gyöngyvirágcserje és a jezsámen. Ezeket ne vágjuk vissza erőteljesen (mert nehezen újulnak meg), hanem csak az elöregedett, legyöngült bokorrészeiket metsszük ki tőből, hogy a napfény bejuthasson a koronába.
A lilaakác
Kivételt képez a népszerű lilaakác is, mert virágai az idősebb részeken, azoknak is az oldalelágazásain fejlődnek. Ezeket az oldalelágazásokat vágjuk vissza minden évben erőteljesen, 2-3 rügyre. Ne aggódjunk, a növény jól bírja a metszést, és az erős visszavágás nyomán nagyobb, szebb virágokat hoz majd.
Forrás: EU-Info
