7. A denevérek talán kicsik, de gyors kis lények. Az, hogy milyen gyorsan repül egy denevér, a fajtól függ, de egy új kutatás szerint elérhetik a több mint 100 mérföld/órás sebességet is(a link külső link). 

8. A természetvédelmi erőfeszítések segítik a denevérfajok helyreállítását. Az Egyesült Államokban legalább 12 denevérfaj veszélyeztetett, és még több veszélyeztetett. Ezek a csodálatos állatok számos veszélynek vannak kitéve, beleértve az élőhelyük elvesztését és a betegségeket, de azon dolgozunk, hogy ez megváltozzon. Egy egyedülálló nemzetközi természetvédelmi partnerség az USA délnyugati részén és Mexikóban azon dolgozik, hogy az egyik faj, a kis hosszúorrú denevér olyan mértékben helyreálljon, hogy lekerülhessen a veszélyeztetett fajok listájáról. 1988-ban úgy gondolták, hogy a 14 ismert éjszakai alvóhelyen kevesebb mint 1000 denevér él. Mostanra a becslések szerint 200 000 denevér él 75 alvóhelyen! 

9. A leghosszabb életű denevér 41 éves. Azt mondják, hogy minél kisebb az állat, annál rövidebb az élettartama, de a denevérek megszegik ezt a hosszú életre vonatkozó szabályt. Bár a legtöbb denevér 20 évnél kevesebbet él a vadonban, a tudósok hat olyan fajt dokumentáltak, amelyek több mint 30 évig élnek. 2006-ban egy apró szibériai denevér 41 évével beállította a világrekordot(a link külső link).

10. A macskákhoz hasonlóan a denevérek is tisztálkodnak. A denevérek távolról sem koszosak, hanem sok időt töltenek önmaguk ápolásával. Egyesek, mint például a gyarmati denevér, még egymást is ápolják. Amellett, hogy a bundájuk sima, a tisztálkodás a paraziták elleni védekezésben is segít.

11. Nem csak a kutyáknak vannak kölykei. A denevérbébiket kölyköknek nevezik, a denevérek egy csoportját pedig kolóniának. Más emlősökhöz hasonlóan az anyamedvék is anyatejjel etetik kölykeiket, nem pedig rovarokkal. A legtöbb denevér egyetlen kölyköt hoz világra! Legalább egy faj van, amelyiknek általában ikrei születnek, ez pedig a keleti vörös denevér. A denevéranyák tavasszal barlangokban, holt fákban és sziklahasadékokban alakítanak ki nevelőtelepeket.

12. A denevérek inspiráló orvosi csodák. Körülbelül 80 gyógyszer származik olyan növényekből, amelyek a denevérekre támaszkodnak a túlélésükhöz. Bár a denevérek nem vakok, annak tanulmányozása, hogy a denevérek hogyan használják az echolokációt, segített a tudósoknak a vakok számára navigációs segédeszközök kifejlesztésében. A denevérekkel kapcsolatos kutatások a vakcinák terén is előrelépéshez vezettek.

13. Belső vagy külsősök? Nem csak az embereknek van köldökük. Néhány kivételtől eltekintve szinte minden emlősnek van köldöke az anya köldökzsinórja miatt, és a denevérek sem különböznek ettől.

+Érdekességek

A denevérek az egyetlen repülésre képes emlősök

Mint minden igazi emlős, a denevérbébik is anyjuk tejével táplálkoznak. A denevérek élő kicsinyeket hoznak világra - általában csak egyet, bár egyes fajoknál akár három vagy négy is lehet egyszerre. De egyetlen más emlős sem képes úgy repülni, mint a denevér. A "repülő" mókusok és hasonló emlősök legfeljebb siklani tudnak. A repülés lehetővé tétele érdekében a denevérek rendkívül gyorsan emésztik meg a táplálékukat, és néha az evést követő 30-60 percen belül kiválasztják azt. Ez segít nekik a súlyuk alacsonyan tartásában.

Nem minden denevér lóg fejjel lefelé

Majdnem minden denevérfaj fejjel lefelé lóg. Lábaik úgy fejlődtek ki, hogy összeszorított helyzetben lazítsanak (ember számára nehéz elképzelni). Amikor repülni készülnek, elengedik magukat, és lendületet nyernek a zuhanásból, mivel kis lábaik és szárnyaik nem képesek olyan felhajtóerőt adni nekik, mint a madaraknak. Van azonban hat olyan denevérfaj, amelyik nem lóg fejjel lefelé. A legtöbb ilyen denevérnek szívóbetétek vannak a végtagjain, amelyek segítségével megtapadnak a leveleken vagy más felületeken.