hulladék, mezőgazdasági, ipari, háztartási, városi, speciális, iszapszerű, radioaktív, szilárd, gáz-halmazállapotú, inert, közömbös, kis mértékben, közepesen veszélyes anyagok

gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak mindazon anyagok, amelyek a mezőgazdaságban, az iparban és a háztartásban szükségtelenné válnak. Csoportosításuk több szempont szerint lehetséges. Keletkezése szerint lehet: 1. Mezőgazdasági hulladék: a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az erdészet, valamint ezek kiegészítő tevékenységéből származó hulladék. 2. Ipari hulladék: tovább csoportosítható iparáganként, ezzel sok esetben következtetni lehet a hulladék minőségére, kezelhetőségére, esetleges fölhasználására, illetve megfelelő tárolására. 3. Városi hulladék: az utcai, a háztartási, az irodai, valamint az üzletekben keletkező szemét. 4. A speciális hulladékokhoz tartoznak a fertőzött élelmiszerek, az orvosi rendelők, a kórházak hulladékai, az elhullott állatok, valamint a radioaktív hulladékok. Halmazállapotuk alapján vannak: 1. Szilárd hulladékok: nem egységes összetételűek, a keletkezésük szerint igen sokfélék. 2. A folyékony-hulladékokhoz tartoznak a különböző szennyvizek, a fáradt olajok, az állattenyésztő telepeken keletkező hígtrágya. 3. Iszapszerű hulladékok az állattenyésztésben a trágya, az olajos iszapok, a szennyvíztisztításkor visszamaradó iszapok. 4. Gáz-halmazállapotú hulladékok a füstgázok, az ipari és a mezőgazdasági technológiákból képződött hulladék-gázok. A hulladék mennyisége világszerte, így Magyarországon is növekedik, ezért nagyon fontos azok veszélytelen tárolása, ártalmatlanítása, ehhez azonban ismerni kell a hulladék eredetét, összetételét, veszélyességét. A hulladékok szakszerű, a környezetet nem vagy csak igen kis mértékben, alig szennyező lerakásához szükséges ismerni a hulladékok mennyiségi és minőségi jellemzőit is; ezek: a darabossága, a nedvességtartalma, a konzisztenciája, a hamutartalma, a szervesanyag-tartalma, a pH-értéke, a benne levő különböző elemek (N-, K-, P- és nyomelem-) tartalma. Különös gonddal kell a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat kezelni. A szilárd hulladékokat veszélyességük alapján a következő kategóriákba sorolják: 1. inert anyagok, 2. közömbös anyagok, 3. kismértékben veszélyesek, 4. közepesen veszélyesek, 5. nagyon veszélyesek, 6. különlegesen veszélyesek. Az utóbbiakhoz tartoznak a tűz- és robbanásveszélyes, a fertőzéseket terjesztő, valamint a sugárzó anyagok. A hulladékok kezelésének módjai igen sokfélék, a hulladék minősége határozza meg. A rendezett lerakásra csak az inert, a közömbös, a kismértékben és a közepesen veszélyes hulladékok kerülhetnek. A lerakóhely kijelölésében a természeti viszonyokat (talajtani, hidrogeológiai, geomorfológiai és meteorológiai), valamint táj- és városrendezési szempontokat kell figyelembe venni. Amennyiben a hulladékot elégetik és az égetőkemence energia-visszanyeréssel üzemeltető, a hulladék hasznosítható. Biológiai hulladék-kezelés a komposztálás, biotermikus hulladék-átalakító módszer; a komposztot trágyázásra, talajjavításra használják föl; a szerves hulladékból anaerob úton biogáz is előállítható.