Kötelező agrárbiztosítás tervezet: szálykár, fagykár és belvízkár biztosítás

Hirdetés

Kötelező lehet az agrárbiztosítás

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A teljes agrárkár kifizetéséről továbbra sem lehet szó, viszont a rövidesen a parlament elé kerülő agrárbiztosítási törvénytervezet szerint 2009-től kiszámítható, rendezett lehet az elemi károk enyhítésének rendszere. A piaci szereplőknek a tagság kötelező, míg az őstermelők maguk dönthetnek a csatlakozásról.
Kötelező lehet az agrárbiztosítás

Kötelező agrárbiztosítás

A jövőben, aki nem köt - az állami alappal - "biztosítási szerződést", csak a "de minimis" szabályok szerint, erősen korlátozottan számíthat segítségre, ha fagy, áradás vagy éppen az aszály pusztítja a termését. A rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet szerint a közeljövőben átalakul a kárenyhítés teljes rendszere - tudta meg a Népszabadság.

Az uniós szabályozás szerint egy-egy tagállamban a központi kárenyhítés csak akkor működhet, ha ennek finanszírozásában maguk a termelők is részt vesznek. Az elmúlt két évben azonban kiderült, hogy a termelők döntő többsége önként nem hajlandó belépni a kárenyhítési rendszerbe, és részt vállalni a kárenyhítési források biztosításában. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számításai szerint, ha a kötelező tagságról is szóló törvényt a parlament elfogadja, akkor az árutermelő mezőgazdasági vállalkozások jelentős része a földterület 50-60 százalékával csatlakozik majd a rendszerhez, és az így évente keletkező mintegy 2,5 milliárd forint termelői befizetés az ugyanilyen összegű állami forráskiegészítéssel együtt megfelelő fedezetet nyújt a 4-5 évenként jelentkező természeti csapások hatásainak elfogadható kezelésére.

Hirdetés

Kötelező agrárbiztosítás tervezet

A tervezet szerint a legalább egy hektár szántóval, illetve 0,3 hektár szőlő- és gyümölcsültetvénnyel rendelkező termelő kötelező jelleggel kapcsolódna az agrárkár-enyhítési rendszerhez úgy, hogy részt vállal a kárenyhítés pénzügyi forrásainak megteremtésében. Ezzel a kárenyhítés a termelők számára "alanyi joggá" válna, így nem volna szükség szerződéskötésre sem, ami jelentősen egyszerűsítené az adminisztrációt. Az elképzelés szerint csak a tipikusan árutermelői kör (gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók) számára lesz kötelező a csatlakozás. Az őstermelők saját döntésüktől függően csatlakozhatnának a rendszerhez. A jelenlegi törvényben előírt hozzájárulás csökkenne: szántó esetében hektáronként ezer forintról 800 forintra, míg a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében háromezerről kétezer forintra.

Hirdetés

Aszálykár, fagykár és belvízkár biztosítás

Az alap az aszály-, fagy- és belvízkárokkal összefüggő természeti csapásokat kezelné, a támogatásból csak a kis- és közepes vállalkozások (és az őstermelők) részesülhetnek. A kárenyhítési igényt csak 30 százaléknál nagyobb hozamérték-csökkenés esetén lehetne benyújtani. A kárenyhítés mértékét a jogos igények mennyisége és a rendelkezésre álló forrás határozná meg, de nem lehetne több 80 százaléknál.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

számosállat

áll.-statisztikai, valamint üzemszervezési mértékegység, amely különböző fajú, fajtájú,... Tovább

adventív növények

az emberi kultúrával együtt elterjedt, behurcolt, más területekről (éghajlatról) származó... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.