csicsóka (helianthus tuberosus l.)
a fészkesek családjába tartozó, magas növésű, dudvás szárú, gumós évelő növény. Magot a mérsékelt égövben alig hoz. Őshazája É-Amerika. Nálunk már a burgonya előtt, a 17. sz.-ban kezdett honosodni. A gumóhéj színe szerint különböztették meg a fehér, ill. sárga, a piros és a füst v. a bronz árnyalatú változatokat. A talajra nem különösen igényes; agrotechnikája a burgonyáéval egyezik meg, ámbár a cs. ősszel, október elején is ültethető. Legjobb azonban március—április folyamán elültetni 1 — 1,7 t/ha gumót, I 80x60 cm-es kötésben, 6—8 cm mélyen. Termékény, morzsalékos, gyommentes földben gyorsan I. fejlődik. Leveles szárát 15—20 cm-es tarlóra vágják és zölden v. silózva feltakarmányozzák. A fő haszonvétel a 8—16 t/ha gumó, amelynek ké.-e 16—20, em. feh.-tartalma 1-1,5%. kb. 14-16% inulint, levulint (alkaloidok) és cukrot tartalmaz. Különösen az utóbbi években (1985) terelődött rá a figyelem: a belőle gyártott édesítőket ui. a cukorbetegek is fogyaszthatják.
