Ismét változtatna a kormány a még csak egy hónapja élő új környezet- védelmi termékdíj- tételeken. A termékdíj emelkedhet a rádiótelefonoknál, dobozos söröknél, üdítőitaloknál, nejlonzacskóknál. Bár az új termékdíj-törvény csak egy hónapja lépett hatályba, a gyártóknak pedig a jövő év elejétől kell befizetni az ebben szereplő díjtételeket, a tervezet mégis jelentős, háromszoros termékdíj-növelést irányoz elő, elsősorban a kereskedelmi csomagolásoknál.
Ismét változtatna a kormány a még csak egy hónapja élnek az új környezetvédelmi termékdíj-tételeken – írja a Népszabadság. A lap birtokába jutott tervezet szerint a termékdíj emelkedhet a rádiótelefonoknál, dobozos söröknél, üdítőitaloknál, nejlonzacskóknál. Bár az új termékdíj-törvény csak egy hónapja lépett hatályba, a gyártóknak pedig a jövő év elejétől kell befizetni az ebben szereplő díjtételeket, a lap által megimert, jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló tervezet mégis jelentős, háromszoros termékdíj-növelést irányoz elő, elsősorban a kereskedelmi csomagolásoknál. Így például a különféle műanyagoknál – ide tartoznak a nem lebomló PET-es palackok – az eddigi kilogrammonként 56 forintról 150 forintra nőne a környezetvédelmi termékdíj, az üvegeknél 7 forintról 20-ra. Valamivel kisebb lenne a fém csomagolóanyagok – javarészt ide sorolandók a sörösdobozok – díjtételének emelkedése, itt 286 forintról 350 forintra nőne a termékdíj. A műanyag bevásárlószatyrok kilogrammja után 1300 forint helyett 1500 forintot fizettetne a javaslat gazdája. A legnagyobb termékdíj szigorítást a törvényalkotó a rádiótelefonoknál alkalmazná, ott a jelenlegi 100 forintról 500-ra növelnék a közterhet. Azt egyelőre nem tudni, hogy az ipar számára ez ténylegesen mekkora költségnövekedést jelent. A lap által megkeresett szakmai szövetségek egyelőre nem kívánták kommentálni az értesüléseket, mivel – a lassan megszokottá váló ügymenet részeként – velük még senki sem egyeztetett a kormány részéről. Informálisan tudnak a tervezetről, azonban a kérdés az, hogy a díjtételek szigorítását milyen más, az adófizetést mérséklő feltételekbe csomagolja a törvényhozó. Erről egyébként semmit nem tartalmaz a tervezet. Jelenleg a gyártó mentesül a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól, ha teljesít egy bizonyos visszagyűjtési és újrahasznosítási kvótát. Hozzávetőleges becslést csak az üdítőipar illetékesei tudtak adni, így – a jelenlegi kvótákat alapul véve – az esetleges változással az üdítőipar által most fizetett 3,6 milliárd forintról nagyjából 9,8 milliárdra nőhet a termékdíj-fizetési kötelezettség. Kérdés, hogy a bevásárló szatyorok után a kiskereskedők által fizetendő termékdíj hogyan változik. Annyi bizonyos, hogy a szatyrok drágulását, a kereskedők át fogják hárítani a vásárlókra. Ennek a várható következménye, hogy kevesebb ilyen szatyor fogy majd. (Kereskedői tapasztalatok szerint már a korábbi, mondhatni jelképes díjtételek nyomán is nagyságrendekkel esett vissza a szatyrok használata.) Kereskedői berkekben ugyanakkor nem okoz különösebb szívfájdalmat, ha a vásárlók kevesebb szatyrot kérnek. A piaci versenyben nálunk megszokottá vált az ingyenszatyor, azonban ez komoly költségtétel volt a kereskedőknek - amit persze a fogyasztói árakban is érvényesíteniük kellett. Így például egy nagy hazai láncnál évente, hozzávetőlegesen félmilliárd forintba kerültek az ingyenszatyrok, amelyek az árát végül a vásárló fizette meg.
Forrás: www.eu-info.hu
