Az ünnepek alatt ugyan inkább hó esett, viszont tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (Mgszh) adatai szerint az elöntött területek nagysága a karácsony előtti 378 ezer hektárról 446 ezer hektárra nőtt. A károsan átnedvesedett földek nagysága - 100 ezer hektárral - mintegy 876 ezer hektárra növekedett.
Az őszi mezőgazdasági munkákat jelentősen hátráltatta az időjárás. A betakarítást, ahol lehetett, elvégezték a termelők, de a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint kukoricából karácsony előtt még 81 ezer hektár várt betakarításra. Ezt azonban a tartós hideg ellenére továbbra sem tudják a raktárakba vinni a termelők, mivel most a hó fagyott rá a lábon álló növényekre - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára.
Az időjárás az egyéb munkákat is hátráltatta. A termelők az őszi mélyszántást 2,2 millió hektáron szerették volna elvégezni, de csak 62 százalékával sikerült végezni a fagyokig. A VM adatai szerint a tervezettnél 9 százalékkal kevesebb, 258 ezer hektár lett a repce vetésterülete. Őszi árpából 172 ezer hektáron került földbe a mag, ez 93 százalékos teljesítést jelent, csakúgy, mint az őszi búzánál, amit korábbi adatok szerint csak 1,006 millió hektáron sikerült elvetni. Az Mgszh adatai szerint jelenleg a belvízzel borított és a károsan átnedvesedett, valószínűleg károsodást is szenvedett búzaterület nagysága 244 ezer hektár. A kipusztulás tényleges nagyságát azonban csak a víz visszahúzódása, illetve az olvadás után lehet megállapítani.
A hosszas elöntés, vagy a hóval vékonyabban, esetleg foltokban borított táblákon a napi jelentékenyebb hőingadozás komolyan hátráltatja a helyenként gyengébben fejlett őszi vetésű növényeket - mondta Tóth István. Ez pedig a termőterület csökkenése mellett tovább mérsékelheti a 2011-re várható terméshozamokat. Mivel egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a talajokat tavasszal mennyire lehet majd használni, előfordulhat, hogy újabb területek esnek ki még egy évre a termelésből, de a késői tavaszi vetés miatti hozamcsökkenés is komoly gondot jelenthet. Ez tovább ronthatja a mezőgazdaság jövedelmezőségét
További problémát okoz a termelőknek, hogy az országban több helyütt is lassabb a lehetségesnél a belvízvédekezés üteme, legalábbis ahol településeket nem veszélyeztet a víz. Az érdekképviseletek értesülései szerint ugyanis a belvízvédekezést többnyire elvégző vízgazdálkodási társulatok finanszírozási helyzete bizonytalanná vált. Akadnak novemberben elvégzett munkák után is kifizetetlen, több millió forintos számlák, ezek ellenértéke nélkül azonban nem tudják az aktuális feladatokat elvégezni. A 2011-es feladatok ütemezését sem tudják megtervezni addig, amíg nem tisztázódik, hogy az eltörölt vízgazdálkodási hozzájárulás helyett ezentúl az állami költségvetésből érkező mintegy 4,5 milliárd forintot milyen elvek mentén, milyen ütemezéssel osztja majd szét a VM az egyes társulatok között.
A tárca egyelőre nem tervez jelentősebb változást az eddigi arányokhoz képest - értesült lapunk -, mindazonáltal a termelői hozzájárulás gyenge fizetési moráljával kapcsolatos korábbi tapasztalatok miatt szükségesnek tartják a korrekciót. A rendszeresen belvízzel sújtott, hozzávetőleg 50-70 ezer hektárnyi terület esetében művelésiág-váltással, tájgazdálkodási megoldásokkal próbálják orvosolni a problémát ahelyett, hogy évente milliókat költenek a védekezésre. A VM tájékoztatása szerint egyébként 2010-ben ár- és belvízvédekezésre közel 19 milliárd forintot fordítottak, ebből csak a negyedik negyedévben 4 milliárdot.
Az időjárás az egyéb munkákat is hátráltatta. A termelők az őszi mélyszántást 2,2 millió hektáron szerették volna elvégezni, de csak 62 százalékával sikerült végezni a fagyokig. A VM adatai szerint a tervezettnél 9 százalékkal kevesebb, 258 ezer hektár lett a repce vetésterülete. Őszi árpából 172 ezer hektáron került földbe a mag, ez 93 százalékos teljesítést jelent, csakúgy, mint az őszi búzánál, amit korábbi adatok szerint csak 1,006 millió hektáron sikerült elvetni. Az Mgszh adatai szerint jelenleg a belvízzel borított és a károsan átnedvesedett, valószínűleg károsodást is szenvedett búzaterület nagysága 244 ezer hektár. A kipusztulás tényleges nagyságát azonban csak a víz visszahúzódása, illetve az olvadás után lehet megállapítani.
A hosszas elöntés, vagy a hóval vékonyabban, esetleg foltokban borított táblákon a napi jelentékenyebb hőingadozás komolyan hátráltatja a helyenként gyengébben fejlett őszi vetésű növényeket - mondta Tóth István. Ez pedig a termőterület csökkenése mellett tovább mérsékelheti a 2011-re várható terméshozamokat. Mivel egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a talajokat tavasszal mennyire lehet majd használni, előfordulhat, hogy újabb területek esnek ki még egy évre a termelésből, de a késői tavaszi vetés miatti hozamcsökkenés is komoly gondot jelenthet. Ez tovább ronthatja a mezőgazdaság jövedelmezőségét
További problémát okoz a termelőknek, hogy az országban több helyütt is lassabb a lehetségesnél a belvízvédekezés üteme, legalábbis ahol településeket nem veszélyeztet a víz. Az érdekképviseletek értesülései szerint ugyanis a belvízvédekezést többnyire elvégző vízgazdálkodási társulatok finanszírozási helyzete bizonytalanná vált. Akadnak novemberben elvégzett munkák után is kifizetetlen, több millió forintos számlák, ezek ellenértéke nélkül azonban nem tudják az aktuális feladatokat elvégezni. A 2011-es feladatok ütemezését sem tudják megtervezni addig, amíg nem tisztázódik, hogy az eltörölt vízgazdálkodási hozzájárulás helyett ezentúl az állami költségvetésből érkező mintegy 4,5 milliárd forintot milyen elvek mentén, milyen ütemezéssel osztja majd szét a VM az egyes társulatok között.
A tárca egyelőre nem tervez jelentősebb változást az eddigi arányokhoz képest - értesült lapunk -, mindazonáltal a termelői hozzájárulás gyenge fizetési moráljával kapcsolatos korábbi tapasztalatok miatt szükségesnek tartják a korrekciót. A rendszeresen belvízzel sújtott, hozzávetőleg 50-70 ezer hektárnyi terület esetében művelésiág-váltással, tájgazdálkodási megoldásokkal próbálják orvosolni a problémát ahelyett, hogy évente milliókat költenek a védekezésre. A VM tájékoztatása szerint egyébként 2010-ben ár- és belvízvédekezésre közel 19 milliárd forintot fordítottak, ebből csak a negyedik negyedévben 4 milliárdot.
Agroinform
Forrás: www.eu-info.hu
