notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Sopron a világ legszebb városai között!

Hirdetés

Sopron a világ 30 legszebb kisvárosa között!

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A Japán Utazási Irodák Szövetségének felkérésére készült el a lista, amely harminc helyszínt tartalmaz, amit "mindenképpen látnod kell". Sopron révén Magyarország is bekerült, olvasd el a részleteket a kép alatt! 

Bekerült Sopron a világ legszebb városai közé

 

Sopron, a Hűség Városa, képviseli Magyarországot abban a válogatásban, amelybe például Angliából és Skóciából is csak egyetlen városkának sikerült bekerülnie.

 

A siker mértékére jellemző, hogy a walesi Conwy városában már külön specialitással várják a reményeik szerint tömegével özönlő japán turistákat: készítettek egy különleges, walesi íz világú sushit, amelyet "wushi" néven árulnak. Komolyan reménykednek benne, hogy a döntés nyomán fellendül a városka turistaforgalma és komoly új bevételekhez juthatnak a helybéliek.

 

Sopron nem csak nagyszerű történelmének - népszavazáson választották, hogy Magyarországhoz, ne Ausztriához csatolják a várost! -, fenséges városképének, de 300 fogorvosának is köszönheti a választást - és reméljük, hogy legalább ennyire tud majd profitálni is a nagyszerű sikerből.

 

Minden alkalommal melegség tölti el a szívünket, ha mérvadó külföldi újságokban jelennek meg magyar művészek, sportolók vagy éppen városok. És külön öröm, hogy végre nem csak Budapest kapott említést, hanem felfedeztek eddig a külföldiek számára talán rejtettebb kincseket is. A következő oldalon pedig bemutatjuk a Hűség Városát! 

 

Forrás

 

Bekerült Sopron a világ legszebb városai közé

 

Sopron műemlékekben második leggazdagabb település Magyarországon. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 9. legnépszerűbb települése. Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében épült. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

 

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

 

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

Hirdetés

 

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

Hirdetés

 

Bekerült Sopron a világ legszebb városai közé

 

1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket. 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.

 

Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták. 1921-ben, a trianoni békeszerződés után az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon.

 

A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

 

Bekerült Sopron a világ legszebb városai közé

 

A város sokat szenvedett a II. világháborúban. 1944-ben több légitámadás is érte. A város zsidó lakosságát (1857 főt) 1944 nyarán szinte teljes egészében haláltáborokba szállították, az elhurcoltak közül 325-en tértek vissza, a többieket zömmel meggyilkolták. A Sopron környéki tömegsírokba 2181 éhezésben, járványokban elhunyt és agyonlőtt munkaszolgálatos holttestét temették el. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot.

 

A város lakosságának halálozási adatai a nyilas uralom idején rémisztő képet festettek. Az egyleteket és a helyi lapokat betiltották, a lakosság jelentős részét katonai szempontból teljesen értelmetlen sáncok építésére rendelték ki. A több tízezer (egyes források szerint százezer) menekülővel, nyilaskeresztes párttaggal, katonával és csendőrrel hatalmasra duzzadt városban élelmiszerhiány alakult ki, s járványok ütötték fel a fejüket. A Nyilaskeresztes Párt helyi ifjúsági szervezete 1945. január 17-től már a 12 éves fiúkat is „besorozta”. Még a nyilasok március 29-i menekülése előtti napokban is tucatszám szedték össze a fiatalokat a város utcáin. A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

 

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben a bányaművelés ellehetetlenülése (vízbetörések) miatt bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része). A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.

 

Bekerült Sopron a világ legszebb városai közé

 

Forrás: Fotó: Mukk Sándor, részlet: Wikipédia

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
268 681
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
7 511 802
Közösség

légcsőférgesség (syngamosis)

3-4 hetes madarakban (csirkében, pulykában, fácánban) alkalmilag tömeges elhullást okozó... Tovább

anyagnorma

az anyag mennyiségi előírása, amely egységnyi termék előállítása alatt felhasználható.... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 127

Átlagos értékelés: 4.7

Érdekességek