A permakultúra elsőre úgy hangzik, mint valami bonyolult tudományág neve, holott valójában a városlakók között is egy egyre népszerűbbé váló növénytermesztési módszerről van szó. A permakultúra lehetővé teszi, hogy a lakásokban élők csökkenthessék a természetre gyakorolt hatásukat, és ezzel egy időben saját élelmiszerforrást működtethessenek otthonukban.
Mit is jelent egész pontosan a permakultúra, és egyáltalán honnan származik ez a kifejezés? A módszer Ausztráliából származik, elnevezése pedig az angol „permanent agriculture” szavak rövidítése, amely „állandó mezőgazdaságot” jelent. Lényege a természet megfigyelésével és a természetes körülmények megteremtésével egy lényegében kifogyhatatlan élelmiszerforrás hozható létre.
Hogy valamivel egyszerűbb legyen elképzelni ezt az egész megfigyelés és megteremtés koncepciót, vegyünk egy rövid példát. Tegyük fel, hogy egy úgynevezett erdőkertet szeretnél létrehozni –egy olyan kertről van szó, amelynek célja leutánozni egy erdő működését. Ehhez négy rétegre van szükség, amelyet fák, cserjék, kúszónövények és egyéb természetes elemek alkotnak. A módszer másik célja a pazarlás csökkentése, első sorban komposztálással (zöldségmaradékok, tojáshéjak, stb.) Számtalan otthoni „hulladék” használható fel városi kerted táplálására.
A városi permakultúra egy viszonylag új mozgalomnak számít, de a módszer már évtizedek óta kidolgozott. Sőt – ha valaha termesztettél paradicsomot a lakásod erkélyén, akkor te magad is foglalkoztál már városi permakultúrával.
Hová kerüljön a kert?
Minden permakultúrás elven kialakított (tehát a természetes folyamatokat utánzó) kert, permakultúrás kertnek számít. Amit azonban már a tervezés legelején el kell döntened, az az, hogy mennyire szeretnéd permakultúrás jellegűvé kialakítani kertedet. Az első lépés a megfelelő hely kiválasztása. Ha városban (pontosabban lakásban) élsz, akkor nagy valószínűséggel minden négyzetcentimétert megfontoltan kell majd kihasználnod, hogy a rendelkezésedre álló helyen a lehető legtöbb termést érhesd el.
Kertészet növénytartókban
Több olyan kúszónövény is van, ami előszeretettel hódít meg futtatórácsokat és lugasokat. Kis helyigényüknek köszönhetően ezek kiválóan alkalmasak erkélyekre és tornácokra is. Az általában karókra futtatott növények jól érzik magukat a rácsokon (például paradicsom, csípős paprikák, eper, stb.), de érdemes több fajtát is kipróbálni. Ügyelj rá, hogy az együtt nevelt növényeknek hasonló igényeik legyenek, és hogy öntözésük és hasonló szükségleteik ne ütközzenek egymással. A következő oldalon még több remek tanács vár!
