A cég árbevétele nagyban függ a december 10-én kezdődő és karácsonyig tartó ünnepi időszak forgalmától. Tavaly százmillió forint körüli nettó árbevételt termelt, és várhatóan a tavalyihoz hasonló forgalommal az idén is eredményes évet zár.
A Tiszahalker az országban található mintegy félezer tógazdaságból a tíz legnagyobb közé tartozik. Az ország 20-22 ezer hektárnyi halastó-területéből a Tiszahalker Kft. 420 hektáron évente 300-350 tonnányi pontyot, amurt, busát, harcsát, csukát, süllőt és kárászt termel. Ebből 230 tonnát kétharmad részben nagykereskedőknek, 10-15 százalékban pedig német, francia és belga piacra szállít. A fennmaradó mennyiséget a szolnoki Cora áruházban és két saját üzletében értékesíti.
A hazai piacon a belföldön termelt halfajok közül a kárász fogyasztói ára kilónként 315 forinttal a legalacsonyabb, míg a süllőé 1365 forinttal a legmagasabb. Utóbbiért azonban a külföldi átvevők 2500 forintot is megadnak.
Kovács Zoltán a termelés feltételeiről elmondta: a mintegy 3-4 ezer embert foglalkoztató ágazat uniós, de hazai viszonylatban is rendkívül hátrányos helyzetű. Utal arra, hogy az európai országokban a halgazdaságok pénzt kapnak azért, mert visszatartják a vizet, miközben Magyarországon a cégek fizetnek a vízért. A Tiszahalker például évente tízmillió forintot – jegyezte meg a szakember.
Azt pedig egyenesen abszurdnak nevezte, hogy az idei évtől, a mezőgazdaság szereplői közül egyedüliként éppen a jellemzően extenzív módon működő, vegyszert és gyógyszert alig használó, így szinte biotermék-minőségű halat előállító gazdaságok nem pályázhatnak az Agrár Környezetgazdálkodási Program forrásaira. Ez a Tiszahalker esetében évente 15 millió forint kiesést jelent – jelezte.
Kitért arra is: a kft. az elmúlt öt évben 100 millió forintot meghaladó EU-s pályázati forrást fordított fejlesztésekre.
Kovács Zoltán a hazai halfogyasztási szokásokról szólva elmondta: Magyarországon jelenleg évente és személyenként átlagosan mintegy 3,7 kilogramm halhús fogy. A fogyasztás nagyon lassan emelkedik ugyan, de még messze vagyunk a nyugat-európai 18-20 kilogrammos átlagtól, a japánok ötven kilót megközelítő adatáról nem is beszélve.