Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladékok és lejárt szavatosságú növényvédő szerek kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei

Hirdetés

Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladékok és lejárt szavatosságú növényvédő szerek kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei

Lantos Péter, Ügyvezető Igazgató - CSEBER Kht.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A növényvédő szer a mai mezőgazdasági termesztésnek is szükséges, elengedhetetlen eszköze, nélküle még közepes szintű, extenzív termesztés is elképzelhetetlen. A növényvédő szerek előállítását folyamatos fejlesztés jellemzi, minden évben újabb - az előzőeknél kevésbé veszélyes, a környezetre kisebb nyomást jelentő - készítmények jelennek meg a piacon.
Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladékok és lejárt szavatosságú növényvédő szerek kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei

A növényvédő szer a mai mezőgazdasági termesztésnek is szükséges, elengedhetetlen eszköze, nélküle még közepes szintű, extenzív termesztés is elképzelhetetlen. A növényvédő szerek előállítását folyamatos fejlesztés jellemzi, minden évben újabb - az előzőeknél kevésbé veszélyes, a környezetre kisebb nyomást jelentő - készítmények jelennek meg a piacon.

Fenti ek mellett a növényvédő szerek veszélyes anyagok, felhasználásukat, a göngyölegeik kezelését szigorúan szabályozzák.

5/1988. MÉM rendelet -

lassan 20 éve - kimondja, hogy a növényvédő szernek és csomagolóanyagának tulajdonosa a felhasználó, ő felel a szer szakszerű felhasználásért és a csomagolóanyag, vagy az esetleg lejárt szer ártalmatlanításáért.

Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladékok kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei:

2002. év májusában megjelent a 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet, melynek főbb pontjai az alábbiak:

1.1 . A csomagolási hulladék visszagyűjtésének, újrahasznosításának, ártalmatlanításának kötelezettje a gyártó, import esetén a termék első forgalomba hozója.

1.2 . A gyártó e visszavételi és hasznosítási kötelezettségét vagy maga, vagy más gyártókkal együtt egy hasznosítást koordináló szervezet (továbbiakban koordináló szervezet) útján teljesítheti.

1.3. Ha maga akarja teljesíteni, bejelentkezik a Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főfelügyelőségen, ahol nyilvántartásba veszik.

1.4. Ha egy koordináló szervezet útján teljesít, azaz csatlakozik egy koordináló szervezethez, és hasznosítási díjat fizet, a kötelezettségét teljesítette.

E kormányrendeletből következik, hogy a gyártó tehát vagy maga eszközli visszagyűjtési kötelezettségét, vállalva az ezzel járó összes munkát és felelősséget, vagy hasznosítási díj fizetésének fejében átadja a feladatot egy koordináló szervezetnek. Ez esetben a koordináló szervezet átvállalja tőle a termékdíj fizetését is.

Ha viszo nt ezt elmulasztja, környezetvédelmi bírsággal sújtják (mely sokszorosa a hasznosítási díjnak) és bevonhatja a hatóság a működési engedélyét.

Az 5/1988-as és a 94/2002-es Kormányrendelet előírásaival lényegében egy duális kötelezettség állt elő, azaz a felhasználó köteles gondoskodni a göngyölege megsemmisítéséről, a gyártó viszont köteles a visszagyűjtést megszervezni és finanszírozni.

Hirdetés

· 20 magyarországi engedélyes gyártó 2003. évben - a törvényben leírt feltételekkel - megalapította a CSEBER Kht.-t (Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht.), mely mint koordináló szervezet e feladatokat helyettük elvégzi.

· A Cseber Kht. alapító tulajdonosai az alábbi vállalatok:

Syngenta, BASF, Bayer, Monsanto, Agro-Chemie, Magyar Kwizda, DuPont, Arysta-Agro, Dananova (Cheminova), Biomark, Summit-Agro, Crompton Europe (volt Uniroyal), BVM, Agrokémia Sellye, Chemark, Cardel, ÉMV, Florin, Arvesta, VG Agro.




· A Cseber Kht. egy non-profit, nyitott közhasznú társaság, azaz szolgáltatásait, később is bárki igénybe veheti.

· A Cherole, az AgroterM, a Dow AgroScience, a Rogátor, a Samato, a Peretrade, a Cresco (Cassis), az Agrosol, a Zephyr és a Vivamus a megalakulás után szinte azonnal csatlakozott, így ma a CSEBER Kht. a hazai növényvédőszer-piac csomagolási hulladék visszagyűjtésének 95%-át koordinálja.

· Cseber Kht.-t a Környezet-és Természetvédelmi Főfelügyelőség mint koordináló szervezetet 2003. június 1. napjától 35/2003 sorszámmal nyilvántartásba vette.

Hogy működik a növényvédő szerrel szennyezett hulladék visszagyűjtésének rendszere ?

1. CSEBER Kht.-val szerződést kötött gyártók és importőrök a kibocsátásukkal arányos hasznosítási díjat fizetnek, azaz ők finanszírozzák a rendszer működését.

2. CSEBER Kht. szerződést kötött 108 gyűjtőhellyel (növényvédő szeres nagykereskedőkkel), ahol az üre

s és háromszor kimosott göngyölegeket a felhasználótól térítésmentesen átveszik.

3. Direkt mailon, a szaklapokban feladott hirdetésekben, a www.cseber.hu tájékoztatja a felhasználókat számukra két fontos dologról:

· a kiürült növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköznek a felhasználó a tulajdonosa, köteles azt a gyűjtőhelyre leadni, vagy saját költségén kell azokat ártalmatlanítani.

· a gyűjtőhelyek címeiről, elérhetőségeikről.

CSEBER Kht. 2003-ban - működésének első évében - a megállapított hasznosítási díjból - hajlandó volt a régről „elfekvő” csomagolóanyag hulladékokat is átvenni, azaz a gyártók hajlandóak voltak finanszírozni az ország „kitakarítását”. Ennek
megfelelően a kötelező 40%-os visszagyűjtési kvóta többszörösé t vették vissza.

Hirdetés

2004. évben a törvény 45%-os visszagyűjtési kötelezettséget írt elő, melyet CSEBER Kht. teljesített.

2005 éves tervek:

Ez évben a kibocsátás 54%-át kell a CSEBER Kht.-nek összegyűjtenie, azaz mintegy 22%-kal többet, mint 2004. évben.

Két nagyobb visszagyűjtési akció lesz, mikor a gyűjtőhelyek - a növényvédő szeres nagykereskedők - a háromszor kimosott göngyölegeket térítésmentesen átveszik a felhasználóktól:

· június-július hónapokban - az aratás előtt - 4 héten át,

· október-novemberben 8 héten át.

A siker kulcsa a megfelelő tájékoztatás, valamint a hatóságokkal való jó együttműködés.Tudatosítani kell a növényvédő szert felhasználó személyekkel, társaságokkal, hogy a kiürült göngyölegek ártalmatlanítása nem csak környezetvédelmi feladat (bár ez is nagyon fontos), hanem olyan hatósági előírás, melynek elmulasztása súlyos szankciókkal jár. A CSEBER Kht rendszere - melyet a növényvédő szert gyártók hoztak létre és finanszíroznak - ehhez nyújt segítséget.

Lejárt szavatosságú növényvédő szerek kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei

A cikk elején említett 5/1988-as rendelet szerint ilyen hulladéknak nem szabadna lennie az országban. De mégis van, mégpedig a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 2003. éves felmérése szerint 312 to nna. Ez a szám az éves kibocsátáshoz képest nem jelentős, de mint elfekvő veszélyes hulladék figyelmet érdemel. E mennyiség ártalmatlanítása 150-200 millió forintba kerülne, melyet a költségvetésből kellene finanszírozni.

A CSEBER Kht. szervezete e feladatot meg tudja oldani, vállalja is, a finanszírozási hátteret kell megteremteni.

Az FVM és a KvVM tárcaközi bizottságot hozott létre az elmúlt év végén, és közös erőfeszítésükkel remélhetően megoldódik ez a probléma is a 2005. évben.



Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

érintésvédelem

célja annak megakadályozása, hogy a villamos hálózatok és berendezések — akár... Tovább

klamídiák okozta betegségek

kerekded, egyszerű kettéhasadással és csak a sejtekben szaporodó mikroorganizmusok a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.