A Program összefoglaló bemutatása, célja, támogatott intézkedései, működtetése és az eddigi tapasztalatok mérlegelése, a jelenlegi helyzetének bemutatása

BESZÉLJÜNK A SAPARD PROGRAMRÓL

Kónya Edit, FVM Integrációs Főcsoportfőnökség, Strukturális Alapok Felkészítési Főosztály
Hirdetés

Mi is valójában a SAPARD Program és hogyan működik? Milyen hosszú távú agrárgazdasági- és vidékfejlesztési megfontolások állnak a Program mögött? Milyen célokra fordítható a hazánk számára jóváhagyott forrás? Hogyan áll felkészülésünk, és mikor indulhat a Program? elsősorban ezekre, illetve ezekhez szorosan kapcsolódó kérdésekre szeretnék rávilágítani, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a Programról, hiszen az első magyarországi SAPARD pályázati felhívások kiírásának közeledtével fontos, hogy ismerjük magát a SAPARD Programot, annak működtetését és nem utolsó sorban tudjuk, hogy a közelmúltban milyen lépések történtek hazánkban a Program végrehajtásának mielőbbi megkezdése érdekében.
A Program összefoglaló bemutatása, célja, támogatott intézkedései, működtetése és az eddigi tapasztalatok mérlegelése, a jelenlegi helyzetének bemutatása

Mi is valójában a SAPARD Program és hogyan működik? Milyen hosszú távú agrárgazdasági- és vidékfejlesztési megfontolások állnak a Program mögött? Milyen célokra fordítható a hazánk számára jóváhagyott forrás? Hogyan áll felkészülésünk, és mikor indulhat a Program? elsősorban ezekre, illetve ezekhez szorosan kapcsolódó kérdésekre szeretnék rávilágítani, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a Programról, hiszen az első magyarországi SAPARD pályázati felhívások kiírásának közeledtével fontos, hogy ismerjük magát a SAPARD Programot, annak működtetését és nem utolsó sorban tudjuk, hogy a közelmúltban milyen lépések történtek hazánkban a Program végrehajtásának mielőbbi megkezdése érdekében.

Mérlegelve a csatlakozás időpontjáig előttünk, valamint a többi tagjelölt ország előtt álló feladatokat, tennivalókat, két fő területet különíthetünk el egymástól:

-A jogharmonizációt és az intézményfejlesztést folytatnunk kell, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen át tudjuk venni a közösségi jogszabályokat, és persze alkalmazni tudjuk őket. Azonban ehhez olyan intézményekkel, hivatalokkal is rendelkeznünk kell, melyek e jogszabályok átültetését lehetővé teszik.

-Nagy gondot kell fordítani a piaci szereplők felkészítésére, mert nekik tudniuk kell, hogy milyen szabályozás, milyen versenykövetelmények várnak rájuk, ha az Unió tagjává válunk. Létfontosságú, hogy ismerjék a majdani támogatásokat, a leendő piaci körülményeket, annak érdekében, hogy meg tudják állni a helyüket és versenyképes gazdasággal, üzemmel léphessenek be a Közösségbe. Ennek eléréséhez még számos teendő áll előttünk, mint például beruházások megvalósítása, minőségjavítás, az élelmiszerbiztonság növelése, illetve a humán erőforrás fejlesztése.

Ezen feladatok végrehajtásához nyújt segítséget hazánknak, valamint a többi tagjelölt országnak a SAPARD Program, valamint két másik előcsatlakozási eszköz, a Phare és az ISPA.

Az Agenda 2000 és a SAPARD Program kapcsolata

Az Európai Tanács felkérésére az Európai Bizottság 1997. július 16-án adta ki az Agenda 2000 tervezetét, melyben javaslatot tett a közös politikák és a költségvetés átalakítására, 2000-2006 közötti működtetésére és a bővítés folyamatának megvalósítására. Ennek a „programcsomagnak” elsődleges jelentősége az volt, hogy magában foglalta az EU reformtörekvéseit, jövőstratégiáját, illetve a bővítés kérdéseit ezekkel együttesen kezelte. Végül több mint másfél évvel az Agenda 2000 publikálását követően, a tagállamok állam és kormányfői az 1999. március 24-25-i berlini csúcson fogadták el a programot. Miért fontos számunkra, jelölt országoknak ez a programcsomag?

Egyrészt, az Agenda 2000 az Európai Unió belső reformjait és a bővítést együtt kezelte, hangsúlyozva azok szoros összefüggését, másrészt pedig a bővítésből eredően két új fejezetet kapcsolt a közös költségvetés korábbi hat tételéhez. Az egyik tétel a 2000-2006 közötti időszak egészére vonatkozik, és a jelölt országok felkészülését segítő előcsatlakozási segélyeket tartalmazza. A már működő Phare program mellett megjelent két új előcsatlakozási eszköz, a SAPARD és az ISPA (1. táblázat).

Ennek következtében az 1999-es 1,3 milliárd euróról 2000-től évi több mint 3 milliárd euróra nőtt a tagjelöltek számára elérhető EU-források összege, továbbá a két új alap segítségével a csatlakozni kívánó országokat már a Strukturális Alapok (SAPARD) és a Kohéziós Alap (ISPA) felhasználására készítik fel.

1. táblázat: Az előcsatlakozási segélyprogramok 2000-2006 között (millió euró, 1999-es árakon)

 

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Phare

1560

1560

1560

1560

1560

1560

1560

SAPARD

520

520

520

520

520

520

520

ISPA

1040

1040

1040

1040

1040

1040

1040

Összesen

3120

3120

3120

3120

3120

3120

3120

Mi a SAPARD Program?

A SAPARD mozaikszó a program angol elnevezésének kezdőbetűinek összeolvasásával keletkezett:

Special Acession Programme for Agriculture and Rural Development, melyet magyarul úgy fordítatunk, hogy egy különleges/speciális segélyprogram a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára. A program nem más, mint az Európai Unió a csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet- európai országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, és Szlovénia) a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást előkészítő intézkedéseinek közösségi támogatása, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs részének az előfutára.

A program átfogó célja az, hogy segítse a csatlakozni kívánó országokat a közösségi jogszabályok (acquis communautaire) átvételében, különös tekintettel az EMOGA-ból finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre.

A program közvetlen célja az, hogy hozzájáruljon egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez:

-a magyar agrárgazdaság versenyképességének javításával;

-a mezőgazdasági termelésből adódó káros környezeti hatások csökkentésével;

-a vidéki térségek alkalmazkodóképességének növelésével;

-munkahelyteremtéssel, illetve munkahelyek megőrzése, megtartása révén.

A SAPARD Program így egy kitűnő lehetőség arra, hogy a csatlakozni kívánó országok értékes tapasztalatokat szerezzenek az uniós alapok kezelése terén, és olyan rendszert építsenek fel, amely képes lesz csatlakozás után a vonatkozó előírásokat alkalmazni, valamint a pályázók megismerkedjenek a pályázás ezen EU-s előírások szerinti elkészítésével, előírt követelményeivel.

Ha a SAPARD Programot összehasonlítjuk a Phare-ral és az ISPA-val, jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A SAPARD a Phare programtól eltérően az első olyan közösségi segélyprogram, amely teljesen decentralizált alapon működik, és amelynek végrehajtásában teljesen szabadkezet és felelősséget kapnak a kedvezményezett országok nemzeti hatóságai. Az ISPA-val szemben viszont számos, viszonylag kis költségvonzatú (zömében 100 ezer euró alatti) projekteket finanszíroz majd, amelyeket a hagyományos központosított módszerekkel nagyon nehéz lenne hatékonyan irányítani. A fő különbség, hogy miközben a Phare programnál a meghozott döntések java részéhez Európai Bizottság illetékesének előzetes jóváhagyása szükséges, ezzel szemben a SAPARD esetében a helyi hatóságok teljes autoritást élveznek, és a Bizottság csak utólag ellenőrzi majd a pénzek felhasználásának szabályszerűségét. Ennek a „szabadságnak” azonban az az ára, hogy a haszonélvező országoknak a szigorú uniós pénzügyi előírásoknak megfelelő rendszert kell felállítaniuk, és szavatolniuk kell azok rendeltetésszerű működését.

Az 1. számú táblázatban láthatjuk, hogy az Agenda 2000-ben az Európai Unió 520 millió eurós keretet határozott meg a SAPARD Programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére, éves szinten. A SAPARD Program forrása az alábbiak szerint oszlik meg a tíz ország között:

2. táblázat: Allokáció éves mértéke a kedvezményezett országok számára

Országok

Éves allokáció euróban

(1999-es árakon)

Bulgária

52 124 000,-

Cseh Köztársaság

22 063 000,-

Észtország

12 137 000,-

Magyarország

38 054 000,- = 10mrd Ft

Litvánia

29 829 000,-

Lettország

21 848 000,-

Lengyelország

168 683 000,-

Románia

150 636 000,-

Szlovénia

6 337 000,-

Szlovákia

18 289 000,-

Összesen:

520 000 000,-

Láthatjuk, hogy a SAPARD forrásból Lengyelország és Románia részesült a legnagyobb mértékben, ugyanis a források elosztásánál az egyes országok egy főre eső bruttó nemzeti termékét (GDP) vásárlóerőben kifejezve, a mezőgazdaságban dolgozók számát, a mezőgazdaságilag hasznosított földterület nagyságát, és szükséges esetekben specifikus területi adottságokat (pl. domborzatot) vették figyelembe.

Magyarország, a támogatási összeg nagysága alapján a negyedik helyet foglalja el az évi 38 054 000 euróval.

A 38 054 000 euró mellé, amely kb. 9,5 milliárd forintnak felel meg, Magyarországnak a saját költségvetéséből évente mintegy 3 milliárd forintot kell biztosítania társfinanszírozási kötelezettségként, és ezeket az éves költségvetésbe is be kell illesztenie. A társfinanszírozási kötelezettség már a Phare programok esetében is megjelent, mivel ez egy alapvető feltétel, elvi kérdés az EU-s támogatások igénybevételénél. Ezt más néven addicionalitás elvének nevezzük, ami azt jelenti, hogy az uniós támogatás mellé rendelt nemzeti (költségvetési, önkormányzati, magán) forrás annak garantálását jelenti, hogy a gazdasági fejlesztés esetében a közösségi támogatás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a nemzeti kormányzat fejlesztési célkitűzéseit, illetve hozzájárul azokhoz.

A rendelkezésünkre álló éves forrást (közösségi + hazai = kb. 12,5 milliárd forintot) kilenc általunk kiválasztott - intézkedésre használhatjuk fel. A választható és Magyarország által kiválasztott intézkedéséket a későbbiekben számba vesszük.

A SAPARD forrást az Európai Unió pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtja a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1999. május 17-i 1258/1999/EK rendeletben kiadott speciális pénzügyi szabályok szerint. Mivel a SAPARD egy előcsatlakozási segélyprogram - nevében is mutatja -, hogy csak a csatlakozásig részesülhetünk belőle. A Közösség pénzügyi kötelezettségvállalásának végső dátuma a 2006. pénzügyi év vége (december 31.), vagy az illető tagjelölt ország csatlakozása, és a kettő közül valamelyik feltétel megvalósulása esetén ez a támogatási forma megszűnik, és átveszi helyét a már tagországoknak elérhető EU-s pénzügyi alap (EMOGA). Azok a források pedig, melyek valamely tagjelölt ország Európai Unióba történő csatlakozása következtében felszabadulnak, újraelosztásra kerülnek a többi (tagjelölt) ország között. Az újraelosztás mértéke majd az egyes országok szükségletein, addigi forrás felhasználó azaz abszorpciós képességén és az előbbiekben felsorolt objektív kritériumokon fog alapulni, mint az eredeti felosztás estében (pl. mezőgazdasági terület nagysága, stb.).

Megvizsgálva a megengedett támogatási arányokat, megállapítható, hogy intézkedési típustól függően változik. Alapvetően kétféle lehet a beruházás jellegétől függően:

-a jövedelemtermelők (melyek jelentős nettó árbevételt eredményeznek) és a

-nem jövedelemtermelők (ezek általában az infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő beruházások).

A jövedelemtermelő beruházások (pl. Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása pl. gépvásárlás) esetén a támogatás (közösségi + hazai) a vonatkozó szabályozás szerint - elérheti az 50%-os mértéket, amelynek 75%-a közösségi-, 25% pedig nemzeti forrásból fedezhető. Amennyiben a beruházás nem jövedelemtermelő, úgy a támogatás 75%-os mértékű lehet, tehát a teljes bekerülési költség 75%-a fedezhető belőle.

Az egyes intézkedésekhez tartozó támogatás mértékét az adott tagjelölt ország SAPARD Terve tartalmazza.

A SAPARD Program hazai intézményrendszerének összefoglaló áttekintése

1. A SAPARD Hivatal a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által létrehozott és felügyelete alatt működő szerv, amely a SAPARD Program lebonyolítását végzi (végrehajtási és kifizetési feladatait). Az országban egy SAPARD Hivatal működik, amely egy központi irodából, és hét regionális szinten működő egységből áll.

2. Az Irányító Hatóság

a Magyar Köztársaság által kijelölt állami szervezeti egység, melynek fő feladata a Program folyamatos nyomon követése (monitoringja), a SAPARD Monitoring Bizottság működtetése, a Bizottsággal folytatott konzultáció, a közvélemény tájékoztatása a Program lehetőségeiről, valamint az előírt (előzetes, középtávú és az utólagos) értékelések lebonyolításának megszervezése. Az Irányító Hatóság feladatait az FVM Integrációs Főcsoportfőnöksége látja el.

3. Illetékes Hatóság

kiállítja, folyamatosan ellenőrzi és indokolt esetben visszavonja a SAPARD Hivatal akkreditációját, továbbá kijelöli az Igazoló Szervet.

4. Nemzeti Alap

a Pénzügyminisztérium keretein belül működő - Nemzeti Programengedélyező felügyelete alá tartozó szerv, amely illetékes hatósági feladatokat is ellát.

5. Az Igazoló Szerv

a SAPARD Hivataltól független, igazolást állít ki a könyvelési számlák hitelességéről, jelentéseket készít az irányítási és ellenőrzési rendszerekről, ellenőrzi és hitelesíti a társfinanszírozás elemeit. Hazánkban az Állami Számvevőszék látja el ezeket a feladatokat.

6. A Nemzeti Programengedélyező -

ahogy már említettem felügyeli a Nemzeti Alap működését a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

7. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Költségvetési Főosztálya az ún. „SAPARD fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámla” tulajdonosa, amelyen keresztül a Magyar Köztársaság a hazai társfinanszírozást biztosítja.

8. SAPARD Monitoring Bizottság

(SMB) tagjai az érintett tárcák, állami szervek, valamint érdekképviseleti szervezetek küldöttei. Feladatuk elsősorban a Program működtetésének folyamatos nyomon követése, az esetleges tervmódosítások tárgyalása és elfogadása. Az SMB általában évente kétszer ülésezik, titkársági teendőit (pl. ülések szervezését, előkészítését) az Irányító Hatóság látja el.
Hirdetés

9. Végső kedvezményezett

(ek) az(ok) a pályázó(k), aki(k) az egyes intézkedésekben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel(nek), és a pályázat elnyeréséről határozatot kap(nak) a SAPARD Hivataltól.

Hogyan juthatunk hozzá a SAPARD Program forrásaihoz?

A rendelkezésünkre álló éves forrás felhasználásához Magyarországnak akár a többi tagjelölt országnak négy feltételt kell teljesítenie:

-Készítenünk kellett egy hét évre szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet Magyarország SAPARD Tervét -, melyet az Európai Bizottság 2000 őszén elfogadott. (A SAPARD Terv teljes, az Európai Bizottság által elfogadott szövegét magyar és angol nyelven a 2001. évi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 17. száma tartalmazza, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapjáról www.fvm.hu letölthető.) A pozitív döntés következtében Magyarország SAPARD tervében szereplő intézkedések közösségi költségvetésből a benne szereplő társfinanszírozás biztosításával - finanszírozhatók. A SAPARD Terv nem más, mint a későbbiekben felsorolt mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkitűzéseit követő intézkedések egy dokumentumba foglalása, további előírt tartalmi elemek mellett. A Tanács 1268/1999/EK rendelete meghatározta a 2000-ik évtől kezdődően a hét évet felölelő (2000-2006) tervdokumentum tartalmi elemeit: pl. a mezőgazdaság és vidék jelenlegi helyzetének adatokkal alátámasztott leírását, célkitűzéseket, kiválasztott prioritásokat, előzetes becslést a prognosztizált gazdasági, környezeti és szociális hatásokról, beleértve a foglakoztatásra gyakorolt hatást is, pénzügyi tervet a programozási időszak minden egyes évére, a program kivitelezésében szerepet játszó intézmények megnevezését, beleértve a kifizetéssel megbízottat is, a „végső kedvezményezettek” meghatározását és persze az intézkedések leírását, valamint a partnerekkel történt egyeztetések eredményeit is. Ki kell emelni azt a tényt, hogy a Terv elkészítése az előcsatlakozási folyamat egy fontos tanulási fázisát képezte, hiszen Magyarország a többi tagjelölt országgal együtt elsajátította a programkészítés tennivalóit: a Strukturális Alapok felhasználásához szükséges programkészítéshez gyakorlati tapasztalatokat szerezhettünk.

-A következő két feltétel teljesítése együttesen, 2001. március elsején történt meg, amikor a két fél az Európai Közösségek Bizottsága (Bizottság) és a Magyar Köztársaság képviselői aláírták a 2000. évi Éves, valamint a Többéves Pénzügyi Megállapodást. Az Éves Pénzügyi Megállapodás rendelkezik a Közösség Magyar Köztársaságra vonatkozó 2000. évi kötelezettségvállalásának maximális keretösszegéről (EU forrás összegéről), továbbá ennek felhasználásának lehetséges időtartamáról. A közösségi kötelezettségvállalás érvényességének időpontja azt jelenti, hogy a forrás nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, mert azt a részét, melyet a megállapodásban megadott határidőig előleg-átutalás keretében nem kötöttünk le, illetve amelyre ezen időpontig nem érkezett elfogadható átutalási igénylés, automatikusan visszavonják. Az Éves Pénzügyi Megállapodás adott esetben, kiegészítheti, illetve módosíthatja a Többéves Pénzügyi Megállapodásban foglaltakat, tekintettel arra, hogy felek minden évben kötnek egy „éves” megállapodást.

A Többéves Pénzügyi Megállapodás rögzíti a Program megvalósításának technikai, jogi és adminisztratív kereteit, tehát tulajdonképpen egy szabályrendszer arra vonatkozóan, hogy milyen szakmai, jogi és igazgatási keretek között kell végrehajtani a Programot. Ebben a kétoldalú megállapodásban rögzítette a Bizottság a SAPARD Program végrehajtásának szabályait. A megállapodásokat a 116/2001. és a 117/2001. (VI.30.) Kormány rendelet hirdette ki.

-A Program kezdetéhez, a támogatások folyósításához már csak egy, de súlyát tekintve igen jelentős lépés áll előttünk: az akkreditáció. Mit is jelent ez valójában, miért fontos ennyire? Azt már tudjuk, hogy a SAPARD az első olyan uniós előcsatlakozási alap, amelynek kezelését az Európai Bizottság teljes egészében átruházza a tagjelölt országokra, egészen a projektek kiválasztásától a támogatások kedvezményezettek részére történő kifizetéséig. Tekintettel az irányítás, a döntéshozatal ilyen mértékű decentralizációjára, az Európai Unió garanciát akar kapni a közösségi források EU előírásoknak megfelelő felhasználásáról, melyet a Többéves Pénzügyi Megállapodásban szereplő a Program végrehajtásában részt vevő intézményrendszer (pl. SAPARD Hivatal) szervezeti kereteinek, működési rendjének jóváhagyásával, az ún. akkreditációval tud biztosítani. Azaz, a nagyobb „szabadság” fejében a Bizottság megköveteli, hogy a tagjelölt országok már most a felkészülés időszakában a jelenlegi tagországokhoz hasonló intézményi hátteret hozzanak létre, melyek képesek az előírásoknak megfelelően végrehajtani és ellenőrizni a segély felhasználását. Az akkreditációt először a SAPARD Hivatalt felügyelő illetékes nemzeti hatóság adja meg ezt nevezzük nemzeti akkreditációnak -, azonban a SAPARD források folyósításának megkezdésére a SAPARD Hivatal csak az Európai Bizottság akkreditációt jóváhagyó döntése alapján jogosult.

Pontosan mi a menete az akkreditációs folyamatnak? Amikor a tagjelölt ország befejezi a SAPARD képviselet nemzeti akkreditálásának folyamatát, ezt ellenőrzi egy ún. „illetékes hatóság”, mely akkreditációs jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az eljárást kifogástalannak találta. Ezt követően a Pénzügyminisztériumon belül működő Nemzeti Alap megerősíti, hogy a képviselet képes a közösségi és a Nemzeti Alapból származó pénzeszközök fogadására és továbbítására. Erről az akkreditációs eljárásról a hatóságok tájékoztatják a Bizottságot, és egyúttal megküldik számára a teljes „akkreditációs csomagot”. A Bizottság képviselőinek a helyszínen meg kell vizsgálniuk, hogy megalapozott volt-e a nemzeti akkreditáció, és ehhez akár kiegészítő információkat kérhetnek.

Amennyiben a Bizottság meggyőződött arról, hogy az illető ország képes a Program lebonyolítására, dönt a SAPARD támogatás kezelésének teljes, vagy részbeni átruházásáról. A Bizottság a határozatról és az ahhoz kapcsolódó esetleges ajánlásokról az illető tagjelölt országot tájékoztatja.

A SAPARD Program keretében támogatható intézkedések, és Magyarország által kiválasztott intézkedések rövid összefoglalása

Mit nevezünk intézkedésnek? Egy prioritás például a vidéki területek fejlesztése, vagy a piaci hatékonyság növelése - érvényesülésének eszköze, ugyanis a hozzá kapcsolódó projektek végrehajtásával az eredetileg kitűzött cél megvalósulásához járul hozzá. Magyar szóhasználatban inkább elterjedt „támogatási jogcímnek” is nevezhetnénk.

A SAPARD Program keretében előre meghatározott intézkedések melyek szigorúan követik a megreformált Közös Agrárpolitika prioritásait - közül választhatnak a tagjelölt országok, megítélésük szerint azokat, melyek leginkább hozzájárulnak felkészülésükhöz. A csatlakozni kívánó országok az alábbi 15 intézkedés közül kiválasztottakat illeszthették bele a nemzeti SAPARD tervükbe:

-Mezőgazdasági beruházások;

-A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének javítása;

-A minőség-, állat- és növény-egészségügyi ellenőrzések struktúrájának javítása az élelmiszerminőség és a fogyasztóvédelem érdekében;

-Környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági termelési módszerek;

-A kombinált tevékenységet és az alternatív jövedelmet biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és diverzifikálása;

-A parasztgazdaságok segélyezését szolgáló és a gazdálkodási menedzsment szolgáltatások létesítése;

-Termelői csoportok szervezése;

-Falvak felújítása és fejlesztése, a vidék örökségének védelme és megőrzése;

-Melioráció és tagosítás;

-A földnyilvántartások kialakítása és korszerűsítése;

-A szakképzés javítása;

-A vidék infrastruktúra fejlesztése és javítása;

-A mezőgazdasági vízkészletekkel történő gazdálkodás;

-Erdőgazdálkodás, beleértve a mezőgazdasági területek újraerdősítését, a magántulajdonban lévő erdőbirtokokba való befektetést, valamint az erdészeti termékek feldolgozását és marketingjét;

-Szakmai segítségnyújtás ezen intézkedések megvalósításához, beleértve a program előkészítését, monitoringját, a programmal kapcsolatos tájékoztató és információs kampányt segítő tanulmányokat.

A választásra felkínált, az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés széles területeit felölelő intézkedések egyrészt tükrözik a megreformált Közös Agrárpolitika legfőbb elveit, másrészt pedig az Unió álláspontját arról, hogy melyek azok a területek, ahol a tagjelölt országoknak haladást kell elérniük.

Mennyi intézkedést célszerű választani? Melyek legyenek azok, hiszen mindegyik nagyon fontos célt szolgál és hasznos? A választás időszakában az Európai Bizottság a források hatékony felhasználása érdekében azt javasolta, hogy az egyes országok a kiválasztandó intézkedéseiket azokra korlátozzák, melyek a felkészülés érdekében a legszükségesebb teendőik végrehajtását segítik elő.

A csatlakozni kívánó országok különleges körülményeit és szükségleteit figyelembe véve látható, hogy a SAPARD Program keretében számos kérdés nem oldható meg, mint például a fiatal, pályakezdő gazdák támogatása, a korkedvezményes nyugdíjazás és a kedvezőtlen adottságú területek támogatása.

Magyarország - a Kormány jóváhagyásával (2349/1999. (XII.21.) Kormány határozat)- az előbb felsorolt intézkedések közül a következőket választotta és illesztette be a SAPARD Tervébe:

A) Agrárstruktúra-fejlesztési intézkedések

-Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében gépbeszerzési beruházásokkal (új munka és erőgépek), meglévő szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények korszerűsítésével és kapacitásbővítéssel nem járó új létesítmények építésével, a tartástechnológia modernizálásával kapcsolatos beruházásokkal, továbbá egyéb gazdasági épületek (terménytárolók, terményszárítók, takarmánykeverők, stb.) felújításával, korszerűsítésével, (kapacitásbővítéssel nem járó) új létesítésére irányuló beruházásokkal lehet pályázni.

-Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében marha, sertés és egyéb húsok, baromfi, tej és tejtermék, tojás, bor, gyümölcs, zöldség és halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal pályázhatnak, melyek hozzájárulnak az élelmiszerbiztonság feltételeinek javításához és az EU higiéniai előírásainak teljesítéséhez, megoldják a hulladék- és a szennyvízkezelést, korszerűsítik az élőállat fogadást, pihentetést és vágást. A versenyképesség javítása érdekében pályázatokat lehet benyújtani új termékek piacra történő bevezetésére, korszerű osztályozást és csomagolást, valamint a technológia modernizálását célzó beruházásokra is.

-Szakképzés című intézkedés célja a kedvezményezettek, gazdák és erdőtulajdonosok szakmai ismereteinek, hozzáértésének fejlesztése (pl. farm-menedzsment, mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása). A támogatható iskolarendszeren kívüli tanfolyamok hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási gyakorlat megismeréséhez, magas minőségi és higiéniai színvonalú termékek előállításához, a piaci hatékonyság növeléséhez és a környezetvédelmi előírások érvényesítéséhez.

Az intézkedés keretében oktatási programokkal és az ehhez szükséges oktatási anyagokkal pályázhatnak az erre jogosult intézmények.

-Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek című intézkedés keretében kiválasztott célterületeken belül - azok a pályázók juthatnak támogatáshoz, akik valamely (gazdálkodási) programcsomag megvalósítását vállalják az alábbiak közül: ökológiai szántóföldi termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás, ökológiai vagy integrált gyümölcs és szőlőtermesztés, vizes élőhely és bemutató gazdaságok működtetése. 2001 őszén az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy az egyes tagjelölt országoknak át kell dolgozniuk ezen intézkedésüket az általuk kiadott, és az egyes országokkal előzetesen egyeztetett útmutató alapján. A kezdeményezés arra irányult, hogy a kedvezményezett országok valamilyen formában szűkítsék le vagy a kiválasztott területeket, ahol az intézkedés megvalósulna, vagy a kedvezményezettek körét, és kísérleti jellegű projektek, úgynevezett „pilot-projektek” kerüljenek támogatásra. Emellett hangsúlyozták a „bemutató jelleget”, annak fontosságát, hogy aki agrár-környezetvédelmi projektet valósít meg, mutassa be az ott folytatott tevékenységét, gazdálkodási módszerét. Jelenleg a SAPARD Tervben szereplő agrár-környezetvédelmi intézkedés átdolgozás alatt áll, és a módosított változat fogja felváltani a Tervben szereplőt, természetesen az előírt jóváhagyási eljárásokat követően. Tehát a cél az, hogy a kísérleti jellegű projektek megvalósításán keresztül mind adminisztratív vonalon, mind pedig a gazdaságok szintjén praktikus tapasztalatokat szerezzenek a tagjelölt országok.

-Termelői csoportok felállítása, működtetése című intézkedés keretében támogatást lehet kapni a szervezet létrehozására és működési költségeinek fedezésére (zöldség-gyümölcs, gabona, dohány, sertés és tej ágazatban).

B) Vidékfejlesztési intézkedések (olyan vidéki területekre érvényesek, ahol a népsűrűség 120 fő/km2, vagy az alatti)

-Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése céljából támogatás nyerhető olyan tevékenységekre, melyek javítják a települések idegenforgalmi vonzerejét, elősegítik az egységes falukép kialakítását (pl. falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatalát, védelmét, falvakhoz tartozó táji elemek - fasorok, vízfolyások, csatornák, tavak - revitalizálását).

-A Program figyelmet szentel az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatására is. Pályázni lehet például termék és szolgáltatás fejlesztésével, piackutatással, a házi és kézműipar fejlesztésével, vagy az élelmiszer-feldolgozás technológiáinak korszerűsítésével, illetve a falusi turizmus versenyképessé tételével, mely magában foglalja a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét, a természeti és épített örökség megóvását, fenntartható kihasználását.

-A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása érdekében pályázni lehet többek között a mezőgazdasági úthálózat fejlesztése, a helyi szennyvízkezelés megoldása, helyi piacok és felvásárló helyek kialakítása vagy fejlesztése céljából. A SAPARD Program támogatja továbbá az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztését, teleházak, teleposta-hálózatok és szaktanácsadási rendszerek létrehozását, valamint vállalkozások energiaellátásának javítását.

C) Technikai segítségnyújtás

-A harmadik és egyben különálló „intézkedés”, mely jól elhatárolható az összes többitől, egy elkülönített forrásból finanszírozza a SAPARD Program működtetését elősegítő tevékenységeket, mint például a Program népszerűsítését, a közvélemény tájékoztatását, folyamatos nyomon követését (monitoringját) és értékelését. A technikai segítségnyújtás című intézkedés felhasználásának kedvezményezettje az Irányító Hatóság, mely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM).

Hirdetés

A SAPARD Program mielőbbi indulása érdekében az FVM a SAPARD Hivatallal összhangban úgy döntött, hogy a Program végrehajtásának első évében az előbbiekben felsorolt intézkedések közül csak négyet (3+1) indítanak - a Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatását, a Mezőgazdasági és a halászati termékek feldolgozásának és marketingjének-, és a Vidéki infrastruktúra fejlesztését, valamint a Technikai segítségnyújtás című intézkedést. Az itt vastagon szedett első három intézkedésre lehet majd pályázatokat benyújtani, a fennmaradó ötre a későbbiek folyamán várhatóan 2003-ban - írnak ki pályázatokat. (A szakmai segítségnyújtás c. intézkedés végrehajtása az FVM feladata.) Tehát Magyarország most nem teljes, hanem részleges akkreditációt kér a felsorolt intézkedésekre, majd ez után rövidesen sor kerülhet a fennmaradó intézkedések akkreditálására is.

Pályázatokat nyújthatnak be - intézkedéstől függően - agrártermeléssel foglalkozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és ezek integrációi, melyek esélyesek arra, hogy a beruházás megvalósulásával életképesebbé és versenyképesebbé válnak. (A Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetén az árbevétel legalább 50%-ának mezőgazdasági tevékenységből kell származnia). Pályázhatnak még ezeken kívül civil szervezetek, vidéki települések önkormányzatai, képző szervezetek (munkaerő-piaci képzésre jogosult képző helyek, oktatási intézmények), szakképzési fejlesztő és szolgáltató intézetek, szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szaktanácsadó szervezetek, vagy ezek konzorciumai, a vidéki települések és tanyák lakói, vállalkozói.

Pályázati felhívásokat

a SAPARD Hivatal várhatóan szeptember második felében kiírja, és december táján dönt az első kedvezményezettekről. A nyertesekkel a szerződéseket csak a végső az akkreditációt elismerő bizottsági határozat kiadása után lehet megkötni.

Ez a lépés annak köszönhető, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ez év augusztusában levélben fordult Fischler főbiztos úrhoz, hogy a Cseh Köztársaság és Románia példája szerint Magyarország is kihirdethesse pályázati felhívásait a végső akkreditációs döntést megelőzően (a nemzeti akkreditáció befejezése után) azért, mert így akár több hónappal felgyorsítható a Program megvalósítása, illetve megindítása. A válaszlevél szerint a nemzeti akkreditációs döntés birtokában a pályázatokat ki lehet írni a következő korlátozások betartásával:

-Addig, amíg a Bizottság az akkreditációs határozatot meghozza, a SAPARD Hivatal csak a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos munkát végezhet.

-A SAPARD Hivatal a megfelelő nyilvánosság és tájékoztatás kritériumainak teljesítésével kiírhatja a pályázatokat, majd befogadhatja őket azok kísérő dokumentumaival együtt. Elvégezheti a pályázatok előzetes értékelését a vonatkozó egyenlőre csak nemzeti szinten elfogadott jogosultsági és rangsorolási feltételek alapján.

-Ezen munkákat a SAPARD Hivatal a Bizottság akkreditációs határozatának kiadásáig folyathatja, azonban ezen határozat kiadása előtt a SAPARD Hivatal nem dönthet a pályázatok SAPARD támogatásra való elfogadásáról vagy elutasításáról.

-A Bizottság miután felhatalmazza a SAPARD Hivatalt arra, hogy működtetheti a támogatást, a SAPARD Hivatal megkezdi „rendeltetett” működését. Ez azt jelenti, hogy a SAPARD Hivatal minden pályázatot, köztük a nemzeti határozat alapján előzetesen már megvizsgáltakat, valamint az újonnan érkezőket irattárba helyezi, nyilvántartásba veszi, megvizsgálja tartalmukat. Az előzetesen megvizsgált pályázatok esetében a SAPARD Hivatalnak hitelesítenie kell a bizottsági határozat kiadása előtt végzett feladatokat annak biztosítására, hogy az akkor végzett munka megfelelt a bizottsági határozatban foglalt feltételeknek.

-Amennyiben eltérések lennének a pályázatok Bizottság által „jóváhagyott rendszerben” és a „nemzeti alapon” történő kezelése között, akkor az elvégzett teendőket meg kell ismételni oly módon, hogy az a bizottsági határozatban foglaltaknak megfeleljen.

-A projekteket csak akkor lehet kiválasztani, illetve elutasítani, ha a SAPARD Hivatal már az összes pályázatot, azaz mind a bizottsági határozat kiállítása előtt, mind pedig az utána benyújtottakat feldolgozta a bizottsági határozatban előírtak szerint. Ez biztosítja azt, hogy minden egyes pályázat azonos elvek szerint kerüljön elbírálásra.

A pályázati felhívások tartalmazni fogják az induló három intézkedésre (Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése és a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása) vonatkozóan az alábbiakat:

-A támogatás általános célját,

-A támogatás igénylésének jogcímeit,

-A pályázattal elnyerhető támogatás mértékét,

-A támogatás igénylésére jogosultakat,

-A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételeit,

-A pályázatok tartalmi és formai követelményeit,

-A pályázat benyújtásának helyét, idejét,

-A pályázatok elbírálásának legfontosabb szakaszait,

-A támogatás felhasználásának és elszámolásának menetét,

-A támogatható költségek listáját és a nem támogatható költségeket,

-Az ellenőrzést és a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználásának következményeit,

-A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok felsorolását.

A SAPARD Hivatal a pályázati felhívásokat 39. héten megjelenő Magyar Mezőgazdaságban és az Agrárium című szaklap soron következő számában teszi közzé. A felhívások megjelennek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben is, és elérhetők lesznek a minisztérium www.fvm.hu, illetve a SAPARD Hivatal www.sapard.hu honlapján. A pályázati egységcsomagok a felhívások közzétételének napjától átvehetők a SAPARD Hivatal Regionális Irodáiban.

Eddigi tapasztalatok

Az eddig szerzett tapasztalatok rövid áttekintésénél szükséges, hogy a Program végrehajtásának menetét három fő szakaszra osszuk fel, a felkészülési munka jellege szerint:

1. A programozási időszak, mely az egyes tagjelölt országok SAPARD Terveinek elkészítését, megírását, valamint az ehhez kapcsolódó összes tevékenységet (pl. egyeztetéseket, előzetes értékelést) jelenti,

2. Az akkreditációra való felkészülés szakasza, valamint a

3. A Program tényleges megvalósítása, a pályáztatás, értékelés, kifizetés és ellenőrzés.

Az első pontban szereplő „programozás” kihívást jelentett a tagjelölt országoknak, így Magyarország számára is, hiszen a Terv elkészítése, költségvetésének tervezése merőben eltért a hazai gyakorlattól. Hiszen egy hét évre szóló programdokumentum elkészítése és jóváhagyási eljárása speciális adat-gyűjtési, előkészítési és egyéb munka-módszerek gyakorlati alkalmazását követelte meg. Azonban az országok megbírkóztak az előttük álló feladattal, hazánk pedig élen járt a SAPARD Terv bizottsági elfogadtatásával. Így a programozásban részt vevő munkatársak közvetlenül tapasztalatot szereztek az ilyen tervezési jellegű munkában, és e megszerzett tapasztalataikat most hasznosíthatják a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programjának elkészítése során.

Amikor az egyes munkafázisokban szerzett tapasztalatokról beszélünk, meg kell állapítani azt, hogy a programozás időszakában jó lett volna szorosabb együttműködés kialakítása mind a Bizottsággal, mind pedig a többi tagjelölt országgal, ezáltal a vonatkozó jogszabályok közös értelmezése és a tapasztalatok, hasznos munkamódszerek megbeszélése.

Bizonyosan problémát okozott az is, hogy az egyes nemzeti SAPARD Terveket 1999 végéig be kellett nyújtaniuk a csatlakozni kívánó országoknak, és a Bizottság 2000. június 7-én adta ki „a pénzügyi szabályok megállapításáról az előcsatlakozási időszakban a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai államokban a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre irányuló előcsatlakozási intézkedések közösségi támogatásról szóló 1268/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról” szóló rendeletét. Ez a rendelet rögzítette többek között bizonyos fogalmak értelmezését, a SAPARD hivatalok/ügynökségek végrehajtással és kifizetéssel összefüggő feladatait.

Az akkreditációra való felkészülés során az alábbi minimális követelményeknek kell, illetve kellett megfelelnie a jelölt országban működő SAPARD Hivataloknak (azaz a Bizottság a következő követelményeket ellenőrzi, amikor megállapítja, hogy a képviseletek alkalmasak-e a decentralizált alapon a támogatások kezelésére):

-Jól meghatározott rendszer álljon rendelkezésre az alapok kezelésére, teljes körű belső eljárási szabályozással, körülhatárolt intézményi és személyi felelősségekkel,

-Tiszteletben kell tartani a hatáskörök elválasztásának elvét, hogy ezzel a beszerzéseknél és a kifizetéseknél az érdekek ütközésének kockázata elkerülhető legyen,

-Megfelelő képzettségű, felkészült és megbízható személyi állomány álljon rendelkezésre. Elvárás a megfelelő végzettség és tapasztalat, illetve a nyelvtudás is.

A Bizottság folyamatosan felmérte az egyes tagjelölt országokban az előrehaladást, a helyszínen tett úgynevezett tényfeltáró látogatások keretében. Például 2000-ben 36 látogatást bonyolított le, és minden látogatás eredményét az adott országokkal levélben közölte. A felmerült közös problémák közül a Bizottság 2000. évi jelentésében elsősorban a következőket említette:

-Hatékony belső számviteli ellenőrzőrendszer kiépítése mind a SAPARD Hivataloknál, mind pedig az egyes Nemzeti Alapoknál,

-Reális akkreditációs stratégia szükségessége,

-Megfelelő információs és kommunikációs stratégia hiánya,

-Megbízható pénzügyi bonyolítás elveinek hiányos alkalmazása és

-Különböző számviteli hiányosságok.

A SAPARD Program végrehajtásában az egyes tagjelölt országok előrehaladása eltérő volt. Elsőként például Bulgária nyújtotta be akkreditációs csomagját 2000 decemberében.

A harmadik pontban említettem a Program tényleges végrehajtása során szerzett eddigi tapasztalatokat, amelyekről röviden egy-egy tagjelölt ország képviselője beszámolt az idén nyáron Brüsszelben, ahol megrendezésre került egy munkaértekezlet az érintett országok számára. Itt megvitathatták a pályáztatás, értékelés, kifizetés, illetve a megvalósítás egyéb szakaszaiban tapasztalt nehézségeket és eredményeket, és ezeket egyeztethették a Bizottság jelenlévő képviselővel, valamint a többi ország résztvevő munkatársaival is.

A munkaértekezlet általános megállapításai közül az alábbiakat emelném ki:

-Azokban az országokban, ahol nagy gondot fordítottak a leendő pályázók és pályázatot író cégek felkészítésre, ott sok jól elkészített pályázat érkezett a SAPARD Hivatalokba. Cseh tapasztalat szerint többek között ennek volt köszönhető, hogy az addig beérkezett pályázatok 90%-a támogatásra jogosult volt. Litvániában például ahol 2001. november végétől működtetik a Programot a tapasztalataik azt mutatták, hogy nem fordítottak megfelelő hangsúlyt a szakmailag megalapozott népszerűsítésre és a leendő pályázók felkészítésére, és az elutasított pályázatok mintegy 70%-a mögött ezt a problémát látták (a tanácsadó cégektől számos esetben téves információt kaptak a pályázók).

-Szó esett arról a szándékról, hogy a Többéves Pénzügyi Megállapodás későbbi módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a csatlakozás után még lehessen a SAPARD támogatási keretre szerződéseket kötni mindaddig, amíg az EMOGA-ból finanszírozott intézkedések működtetése (a szerződéskötés) meg nem kezdődik.

-A Cseh Köztársaság 2002. április 15-én kapta meg a Bizottság pozitív döntését az akkreditációról, és az ország öt intézkedéssel megkezdte a Program tényleges működtetését. Felhívták arra a figyelmet, hogy náluk évente egy meghatározott periódusban lehet pályázatokat benyújtani, és ennek következtében a beadási határnap előtt közvetlenül érkeznek be a pályázatok, mely nagy terhet jelent a hivatalaik számára abban az időszakban.

-Bulgáriában 2001-ben csak 50 pályázatot fogadtak el a 250-ből (7 hónapos időtartam alatt), azonban 2002 első félévében már kétszer ennyit. Felhívták a figyelmet a pályázat értékelés és az ellenőrzés szintjén a jól megalapozott és alátámasztott döntések meghozatalára, a panaszos eljárások elkerülése érdekében.

-Szlovákiában a bankok folyamatos tárgyalásokat folytattak a SAPARD Hivatallal különböző hitelnyújtási lehetőségekről és a SAPARD Tervben megfogalmazott feltételek alapján kidolgozták saját hitelezési rendszerüket, elvégzik saját kockázatelemzésüket függetlenül a SAPARD Hivataltól -, amely további biztosítékot jelent a támogatások felhasználása során. Azonban továbbra is lényeges probléma maradt, hogy a mezőgazdasági ágazat továbbra is egy kiemelt kockázatú szektornak számít a bankok számára.

A Program jelenlegi helyzete, aktualitások

Most Magyarország az utolsó helyen áll a tagjelöltek között a SAPARD Program működtetésének hosszadalmas és igen bonyolult előkészítési folyamatában. Tavaly nyár óta azonban az előkészületek az Európai Unió Bizottságának képviselői szerint is felgyorsultak.

Az FVM vezetése az EU delegációjának 2001 májusában tett látogatásának ajánlását követve 2001 júliusában döntött a SAPARD intézményi struktúra átalakításáról. Feladatok delegálása helyett kialakításra majd megerősítésre került hét regionális és a központi irodából álló hálózat, amelyek feladataikat saját hatáskörben végzik. Ez a megoldás világos struktúrát, áttekinthető egységes utasítási rendszert eredményezett. Ezzel egy időben döntött úgy az FVM vezetése, hogy a Program megvalósításának első évében induló intézkedések számát kilencről négyre csökkenti.

Az EU delegációjának 2001. decemberi látogatásának pozitív megállapításait követően a SAPARD Hivatal megkezdte a tájékoztatással összefüggő feladatait, és ennek keretében a Regionális Irodákban hivatalos megnyitásukat követően fogadják az érdeklődőket. E mellett mind a SAPARD Hivatal, mind pedig az FVM, mint a Program Irányító Hatósága szervezett tájékoztató előadásokkal

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

lombtalanítószerek

a kultúrnövények levélzetének betakarítás előtti leszárításával, fonnyasztásával... Tovább

Gombaölo Teldor 500 SC

Gombaölő permetezőszer a szőlő, szamóca, málna, uborka paradicsom, saláta szürkepenészes... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.