Eszméletlen módon szaporodtak el az utóbbi időben a márványpoloskák egész Európában, így sajnos Magyarországon is. Társportálunkon bemutattuk a poloskák elleni védekezési módokat, de ezek sem oldották meg a problémát teljes mértékben. Most viszont van remény, ugyanis megérkezett kontinensünkre a poloskák természetes ellensége!
Röviden a poloskákról, és azok életmódjáról
Sajátos szájszervük gyümölcsök és más növényi részek – az élősködő életmódra áttért fajoknál: állatok, egyebek közt az ember – nedveinek kiszívására szolgál. A legtöbb faj szárazföldön él, növényi nedveket szívogatva. A növényszívó és élősködő fajok mellett vannak valódi ragadozók, vannak gomba-, illetve algaevők is. Többnyire a vízi és vízparti fajok ragadozók. A növényeket szívogató poloskák táplálkozás közben szívókájukat testük hossztengelyére merőlegesen (lefelé) tartják, a ragadozó fajok viszont képesek azt többé-kevésbé egyenesen előre nyújtani.
Amikor nem használják, visszagörbítik a fejük alá, így sokszor a lábuk közé is benyúlik, nyugalmi helyzetben szárnyaikat egymásra fektetik. Számos faj képes hangot adni, méghozzá meglehetősen változatos módokon. Ehhez testük valamely, kemény és rovátkolt, illetve fogazott kültakaróval borított részén egyes fajok lábaikat húzogatják, mások egyéb, mozgatható testrészüket (a leggyakrabban szipókájukat).
A legtöbb faj imágóként telel avarban, fűcsomók, növények gyökerei között, fakéreg és kövek alatt. A pete alakban telelő fajok petéiket növényi szövetekbe rakják. Az imágók tavasszal megfelelő táplálékot keresve elhagyják telelőhelyüket. Szívogatásukkal az imágók és a lárvák is károsítják a növényeket; a vegetatív és a generatív részeket egyaránt.
A közvetlen roncsolás kevésbé jelentős, de a nyálukban található enzimek hatására a növény egyes szövetei elhalnak. A levelek és hajtások csak károsodnak, de a bimbók, virágok és magkezdemények teljesen el is halhatnak, a magvak csírázóképessége csökken. Az erdőkben totális kárt rendszerint nem okoznak, de egyes fajaik, ha tömegesen jelenének meg, hozzájárulhatnak az erdők pusztulásához.
Vegyszeres védekezésre ellenük általában nincs szükség. Ha tömegesen tűnnek fel, a szelektív védekezés előnyös lehet. Sajnos ma már nem csak az avarban találkozhatunk velük, hanem bent a lakásunkban is. A tavalyi év az egyik legrosszabb volt poloska szempontból, szinte minden házat elleptek, ez pedig nem változott tavaszra sem. Nagyon sok bosszúságot okoztak már eddig a lakosság döntő többségének, de szerencsére megérkezik a megoldás ellenük szépen lassan, a következő oldalon el is mondom nektek, mi vár a kis büdös bogarakra!
Forrás: Wikipédia
