„Történelmi” kitekintés, helyzetkép, adottságok, erőforrások, termelési szerkezet

Egy mezőgazdasági kisvállalkozás helyzete és lehetőségei

Hirdetés

A mezőgazdasági termelés egyre nagyobb részét adják a kisüzemi termelési egységek, családi gazdaságok, illetve vállalkozók és őstermelők.
„Történelmi” kitekintés, helyzetkép, adottságok, erőforrások, termelési szerkezet

A mezőgazdasági termelés egyre nagyobb részét adják a kisüzemi termelési egységek, családi gazdaságok, illetve vállalkozók és őstermelők.

Ennek okát az átstrukturálódott mezőgazdasági szerkezetben kell keresni. A nagyüzemek, termelőszövetkezetek feldarabolása, lehetetlenné válása, és a megmaradók életképtelensége politikai és gazdasági okokra vezethető vissza. A rendszerváltást követően meginduló privatizációs politikának köszönhetően sokan kapták vissza földjüket, illetve jutottak kisebb-nagyobb méretű földterülethez. A privatizáció alkalmával azonban olyanok is földtulajdonosok lettek, akik eddig nem rendelkeztek földterülettel. Az ő számukra három lehetőség kínálkozott: rögtön eladni, bérbe adni, vagy megművelni a földet.

Az első két lehetőséggel azok éltek (ill. élnek), akiknek nincsenek meg az erőforrásaik a termeléshez. A másik lehetőséget választották a termelőszövetkezetekből kialakult magánvállalkozások, tőkeerős kisvállalkozók, családi gazdaságok és az elszánt őstermelők.

Az utóbbi kategória szereplői között azonban sokan gondolják úgy, hogy rendelkeznek a termeléshez szükséges tőkével, gépparkkal és szakmai tudással! Mivel ezeknek a tényezőknek egyike sem hiányozhat, így bármelyikük hiánya alapjaiban gátolja a sikeres termelést. Ilyen körülmények között próbál talpon maradni egy Duna-menti kisvállalkozás Apostagon.

Adottságok, erőforrások

Adottságok:

Földterület:

100 hektár, saját tulajdonú

Talaj:

változatos genetikai szerkezetű, fizikai féleségű (homoktól egészen a réti talajig)

Klimatikus tényezők:

Csapadék 450-500 mm között. A napfényes órák száma a déli határ közelsége miatt magas. A csapadékeloszlása nem tekinthető egyenletesnek, nyáron gyakoriak az aszályos periódusok. Összességében a természeti adottságok lehetővé teszik a jó, közepes színvonalú mezőgazdasági termelést.

Erőforrások

Géppark:

2 db MTZ 82 és 1 db Rába-Steiger 180 erőgép

1 db 5,2 m-es Agrikon szupernehéztárcsa

1 db 5,6 m-es Rau ásóborona

2 db 5 fejes IH ágyeke

1 db 4 m-es tárcsa

1 db 3 fejes ágyeke

2 db kombinátor (4,5 m; 6,6 m RAU)

1 db Kühne sorközművelő kultivátor, műtrágyaszóró adapterrel

2 db műtrágyaszóró: - Amazone 2 röpítőtárcsás, függesztett- RCW 3 A/W 2 röpítőtár- csás, vontatott

1 db Kühne 1 késes középmélylazító

4 db Cambridge henger

1 db RSM szárzúzó

1 db SPC 6 vetőgép

1 db IH 6200 vetőgép

1 db Case 800 ME függesztett, 13 m-es szórókeretű vegyszerező

3 db 6 tonnás pótkocsi.

Az erőforrások közé tartozik még maga a termőföld, az emberi munkaerő és a szakmai tudás is. A munkaerőt egy-egy gépkezelő és titkárnő, valamint a cég ügyvezetője teszi ki. Szezonális alkalmazásban magam is részt veszek az operatív teendők ellátásában.

Termelési szerkezet

Növények

Területeinken kevésbé munkaigényes szántóföldi növényeket termesztünk. Ezeket a gabonafélék, kapások és egyéb olajnövények teszik ki. Sajnálatos módon a vetésforgóból kimaradnak a pillangós, hüvelyes és egyéb takarmánynövények, az állattartó telepek hiánya és a piac bizonytalansága miatt. Ez csak látszólag nem jelent számunkra problémát, pedig a földek igen meghálálnák a talajt javító és védő növények termesztését. Az idei évben egy hazai vetőmag-előállító számára hibrid kukorica vetőmagot és kukorica vonalat is termesztünk, jól izolált körülmények között.

Hirdetés

„Piaci” vetésforgó

A termelési szerkezetünkbe csak azok a nagyobb biztonsággal termeszthető, úgymond „kommersz” növények illeszthetők, amelyeknek biztos a piaci háttere, esetleg lehetőség van a ma sajnos, egyre divatosabb termeltetési szerződés megkötésére, fix áron.

Mivel integrátori tevékenységet is folytatunk, így a saját terményeinket is finanszírozott háttérrel termeljük meg.

Talajművelés, betakarítás

A fontosabb talajművelési munkálatokat a fent említett gépparkkal el tudjuk végezni. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezekkel a talaj jó kultúrállapotát biztosítani tudjuk. Az akár korszerűtlennek is mondható MTZ traktoroktól nem lehet elvárni a talajkímélő járószerkezetet, a pénztárcakímélő fajlagos üzemanyag fogyasztást, a komfortos munkakörülményeket és a jól harmonizáló erő- és munkagép kapcsolatot. Mindezek ellenére a hazai termelésben, a legnagyobb arányban ezek vesznek részt, nemcsak az alacsonyabb vételi áruk, hanem az alkatrészár és ellátottság miatt is.

A gépbeszerzésekhez igényelhető 25%-os állami támogatás (családi gazdaságok számára magasabb) nem mindenki számára jelent megoldást az erő- és munkagép fejlesztés terén. Ráadásul a megigényelt támogatást csak a vételár kifizetése után kapja meg az igénylő, ami közel sem elhanyagolható szempont akkor, amikor egy jól felszerelt és gazdaságos erőgép ára 9-10 millió forinttól kezdődik.

Az alapművelés leginkább forgatásos, amelyet az 5- illetve a 3 fejes ágyekével végzünk el, melyre rögtörő henger, valamint szántáselmunkáló acéltüskék vannak rászerelve. Ha a talajállapot nem engedi az eke használatát, akkor vagy két soron a tárcsával, vagy az ásóboronával oldjuk meg az alapművelést (fogasborona lezárással). A magágykészítést a két hagyományos rugóskapatagú kombinátorral, vagy az ásóboronával végezzük (kukorica után, a tarlómaradványok minél jobb eldolgozása miatt a szupernehéz tárcsát használjuk, több soron, a művelés irányára valamilyen enyhe szögben).

A növényápolásra kiválóan alkalmas a Kühne sorközművelő kultivátor, amelyre a felszerelt műtrágya adapterrel egy kisebb dózisú fejtrágya is kijuttatható.

A termény betakarításhoz szükséges gép-gépsor számunkra nem elérhető (anyagilag), így hát marad a bérmunka. A legjobb természetesen az lenne, ha minden munkafolyamatot saját erőből végezhetnénk. Ebben az esetben levonhatnánk a saját munkaerőt, a munkabért, és függetlenítenénk magunkat a szolgáltató időbeosztásától. Ekkora területnél azonban nem teljesülne a teljes gépkihasználtság, tehát marad a bérmunka.

Értékesítés, tárolás

A betakarított terményeket tárolótérrel nem rendelkezvén, nem tudjuk tárolni, ezért csak két lehetőségünk van: a kombájntól eladni az árut, vagy bérben tároltatni.

A legtöbb esetben a betakarítás helyszínéről már szállítunk, vagy szállíttattunk a felvásárló telephelyére. A bértároltatás ritkábban jöhet szóba, a tárolási költségek és az adódó tárolási veszteségek miatt. A terményértékesítésben könnyebbséget jelent a termeltetési szerződés biztonsága. Az esetek nagy többségében csak ilyen rögzített feltételek mellett folytatunk termelést. A világ és a hazai piac ingadozása miatt természetesen adódnak alkalmi, prompt üzletek is.

Hirdetés

Egy lehetséges elképzelés a túlélésre

Mit tudunk, és mit lehet tenni a sikeres, jól működő mezőgazdasági termeléshez? Erre a kérdésre a mai helyzetet ismerve nem könnyű megadni a választ. Saját tapasztalataimat felhasználva mégis megpróbálkozom vele. Az indulási tőkén kívül már elsőként említem a szakmai tudást, ami nélkülözhetetlen. Ezek mellé kerül az ember, az elhivatott gazda.

A termeléshez szükséges erőforrások nem állhatnak már az első lépéseknél a rendelkezésünkre. Az évek során nemcsak a gépparkot kell és muszáj korszerűsítenünk, karbantartanunk, hanem csiszolni kell az elmét is. Ez jelenti azt, hogy minden szakmai fórumon, szaktanácsadáson részt veszünk, lehetőségeinkhez mérten beszerezzük és tanulmányozzuk a szakirodalmat. Nagyon fontos eleme ennek a személyes kapcsolattartás, a hasznos beszélgetések a termelők, mezőgazdasági vállalkozók és a kereskedők között.

Mondhatnánk azt, hogy mindezt könnyű mondani akkor, amikor talán ez lett a legkevésbé jövedelmező ágazat a termelő gazda számára. Az okokat kereshetjük az agrárpolitikában, a kis mértékű támogatásokban és a tájékoztatás hiányában is.

Mindezek ellenére termelni kell, és ehhez meg kell ragadni minden támogatást, pályázatot, hogy javuljanak a feltételeink. Ha nincs meg az anyagi hátterünk a nagyobb beruházásokra, próbáljuk meg költségkímélőbbé és energiatakarékossá tenni a termelésünket. Ezalatt értem a

- jól illeszkedő vetésszerkezetet

- a környezeti feltételek legnagyobb mértékű kihasználását (optimális idejű vetés, betakarítás, földmunka)

- menetszám csökkentést.

Sajnos ezek csak részmegoldások, mert így sem tudjuk elkerülni a jó minőségű vetőmag, a növényvédőszerek és műtrágyák okozta költségeket. Márpedig ezek elengedhetetlen feltételei a termelésnek.

Ezt a problémát valamelyest orvosolhatja a finanszírozott termelési forma, mellyel a keletkező termény piaci bizonytalanságát is megoldhatjuk.

Megállapítható, hogy a mai magyar mezőgazdasági termelési viszonyok között sikeresen, vagy önfenntartó szinten való termeléshez elhivatottság, fenntartások nélküli bizalom és rendkívüli mértékű munkabírás szükségeltetik. Abban már csak reménykedhetünk, hogy ehhez a kemény munkához szükséges feltételek évről-évre jobbak lesznek, hogy ne a kényszerűség, hanem a termelési szabadság irányíthassa az ilyen, és ehhez hasonló vállalkozásokat a jövőben.

Összegezve azt mondhatjuk, hogy mindezeket a tényezőket figyelembe véve a legnagyobb értéket a humán tőke jelenti a mezőgazdasági termelésben.


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

59/2006. (VIII. 14.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet

a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz... Tovább

eloszlás váltivarúság (egyivarúság)

az a jelenség, amikor a hím- és a női ivarsejtek külön egyedben termelődnek. Az azonos fajú,... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.