Ismerd meg te is a parajdi sóbányát

Kiszállító és termelő kereső
hirdetes

Ide mindenkinek el kell látogatnia – Ismerd meg a parajdi sóbányát!

Erdély egyik legcsodálatosabb helyét mutatom be nektek, aminek a csodájára járnak az egész világról. Nem is véletlenül, hiszen a parajdi sóbánya egyedülálló szépségével kiemelkedik a világ gyönyörűségei közül! Ismerd meg te is közelebbről!

A parajdi sóbánya a világ egyik legszebb helye

A parajdi sóbányát mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha Erdélyben jártok, akkor a Parajd közelében található sótelepet mindenképpen látogassátok meg. Európa egyik legnagyobb sótartaléka található itt, maga a sótömzs 1,2 kilométer x 1,4 kilométer átmérőjű, 2700 méteres mélységben gyökerezik. Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincses ládája, mivel több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magába.

Érdekesség, hogy a parajdi sót már a XV. századtól kezdve székely sónak nevezik, ezzel nevet adott egy erdélyi tájegységnek is, amit természetesen Sóvidéknek neveznek. A sóbánya évszázadokon keresztül biztosított folyamatos megélhetést és munkát a környékén élőknek. A parajdi székely sófejtés a 19. században is egyedülálló volt a maga nemében, és ősidőktől fogva gyakorlatban lehetett.

hirdetes

A többi fejtési módozattal szemben, itt sem vaséket, sem pörölyöket nem használtak a felverésbe már előkészített padok felszakításához. Az idős sóvágók még emlékeznek rá, hogy a 20. század elején is kagylóforma “alaksót” bányásztak faékkel. A kagylófejtés első művelete a “réselés” volt. Egymástól padnyi távolságra jelölték meg a vésendő szakaszokat. A kivésett árkot, kötött rés-seprűvel, a “porvonóval” tisztították meg a “millyesótól” (törmeléksótól) a harmadrendű sóvágók, vagy alkalmi munkások.

A már megtisztított árok alatti résbe kétféleképpen verték be a szögeket (faékeket): a nagyokat elölről hátrafelé, kissé ereszkedően, vízszintesen “supálták” (ütötték) beljebb, amíg a sóból jövő hang élessé vált, akkor egyszerre ütötték, vezényszóra. Az enyhén lefele tartó repedések mentén, hátul ívesen, kagylóformán tört ki a pad a sótömzsből (az “anyasóból”).

hirdetes

A kagylószerű alaksó fejtési módja tulajdonképpen a külszíni talpfejtésből ered, de ugyanúgy fejtettek a tárókban (a “homlok”-on) és a harang alakú bányákban is. A sószállítás a 19. század közepétől a József-bányában kiépült “gépely” (lovas-felvonó) segítségével történt. Nyolc ló húzta a csigát és forgatta a vaskarikát. A következő oldalon még több információt megtudhatsz a parajdi sóbányáról!

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
hirdetes


13/2006. (II. 7.) FVM rendelet

a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások... Tovább

bárányok felnevelése, ápolása, takarmányozása

a báránynevelés időtartama a születéstől a tejtáplálás (anyatej, ill. tejpótló... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek