notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Ismerd meg te is a parajdi sóbányát

Hirdetés

Ide mindenkinek el kell látogatnia – Ismerd meg a parajdi sóbányát!

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Erdély egyik legcsodálatosabb helyét mutatom be nektek, aminek a csodájára járnak az egész világról. Nem is véletlenül, hiszen a parajdi sóbánya egyedülálló szépségével kiemelkedik a világ gyönyörűségei közül! Ismerd meg te is közelebbről!

A parajdi sóbánya a világ egyik legszebb helye

A parajdi sóbányát mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha Erdélyben jártok, akkor a Parajd közelében található sótelepet mindenképpen látogassátok meg. Európa egyik legnagyobb sótartaléka található itt, maga a sótömzs 1,2 kilométer x 1,4 kilométer átmérőjű, 2700 méteres mélységben gyökerezik. Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincses ládája, mivel több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magába.

 

Érdekesség, hogy a parajdi sót már a XV. századtól kezdve székely sónak nevezik, ezzel nevet adott egy erdélyi tájegységnek is, amit természetesen Sóvidéknek neveznek. A sóbánya évszázadokon keresztül biztosított folyamatos megélhetést és munkát a környékén élőknek. A parajdi székely sófejtés a 19. században is egyedülálló volt a maga nemében, és ősidőktől fogva gyakorlatban lehetett.

Hirdetés

 

A többi fejtési módozattal szemben, itt sem vaséket, sem pörölyöket nem használtak a felverésbe már előkészített padok felszakításához. Az idős sóvágók még emlékeznek rá, hogy a 20. század elején is kagylóforma “alaksót” bányásztak faékkel. A kagylófejtés első művelete a “réselés” volt. Egymástól padnyi távolságra jelölték meg a vésendő szakaszokat. A kivésett árkot, kötött rés-seprűvel, a “porvonóval” tisztították meg a “millyesótól” (törmeléksótól) a harmadrendű sóvágók, vagy alkalmi munkások.

 

A már megtisztított árok alatti résbe kétféleképpen verték be a szögeket (faékeket): a nagyokat elölről hátrafelé, kissé ereszkedően, vízszintesen “supálták” (ütötték) beljebb, amíg a sóból jövő hang élessé vált, akkor egyszerre ütötték, vezényszóra. Az enyhén lefele tartó repedések mentén, hátul ívesen, kagylóformán tört ki a pad a sótömzsből (az “anyasóból”).

Hirdetés

 

A kagylószerű alaksó fejtési módja tulajdonképpen a külszíni talpfejtésből ered, de ugyanúgy fejtettek a tárókban (a “homlok”-on) és a harang alakú bányákban is. A sószállítás a 19. század közepétől a József-bányában kiépült “gépely” (lovas-felvonó) segítségével történt. Nyolc ló húzta a csigát és forgatta a vaskarikát. A következő oldalon még több információt megtudhatsz a parajdi sóbányáról!

 

Forrás: Wikipédia

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
268 681
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
7 511 802
Közösség

karusszelszerű fejőállás

a fejési rendszerek közül a mobil fejőállású változat (körforgó fejőberendezés). A... Tovább

optikai aktivitás

bizonyos anyagoknak az a sajátsága, hogy a rajtuk v. az oldatukon átbocsátott, síkban... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 121

Átlagos értékelés: 4.7

Érdekességek