Az ülésen megállapították, hogy eddig a jelentés témáiból 8 fejezetet sikerült egyeztetni, elsősorban a tarifákkal, kvótákkal, a vámszabad területekkel és egyéb vámelőírásokkal kapcsolatban. A vonatkozó fejezetek pontosan meghatározzák az orosz fél mozgásterét, az alkalmazható eszközöket, illetve az egyes kivételeket, pl. Kalinyingráddal kapcsolatban.
Az előzőek alapján Oroszország átmenetileg alkalmazhatja az importkvóták rendszerét a marha-, a sertés- és a baromfihús vonatkozásában. 2009-től azonban, amennyiben az orosz fél a kvótákat továbbra is fenn kívánja tartani, az csak további egyeztetések, illetőleg az érdekelt WTO-tagok beleegyezésével lesz lehetséges.
A ma még nyitott fejezetek között az orosz agráriumot érinti többek között:
- az állategészségügyi és növényvédelmi előírások, illetve ellenőrzési rendszerek kérdése,
- a mezőgazdaság állami támogatása,
- az állami felvásárlások rendszere,
- árképzési problémák (a mezőgazdaságot elsősorban az energiahordozók belföldi árának esetleges kényszerű emelése érintheti nagyon érzékenyen).
A fenti kérdéseknek a részletes megvitatására várhatóan augusztusban, vagy szeptemberben kerülhet sor.
A konzultációval kapcsolatban egyes oroszországi szakértők arra utalnak, hogy a WTO-csatlakozás lehetséges hatásai egyáltalán nem tűnnek veszélyesnek, és az importnyomás nem lesz akkora, mint ahogyan azt korábban gondolták. Oroszország már ma is az egyik legnyitottabb agrár/élelmiszeripari piac, és az eddigi tárgyalások során kialkudott vámtarifa-színvonal az agrárpiacot érintően a mainál még valamivel magasabb is lehet.
A legutóbbi években, Oroszországban alkalmazott piacvédelmi eszközök között számtalan, nem piackonform is szerepel, ezek elsősorban az állategészségügyi tiltások és ellenőrzések. Összességében úgy ítélhető meg, hogy a piacra jutási lehetőségek a jövőben sem a WTO-korlátozásoktól, hanem nagyrészt attól függenek majd, milyen mértékben élnek ezekkel az eszközökkel az orosz hatóságok, illetve mit sikerül kialkudni a következő tárgyalások során.
Többen arra is emlékeztetnek, hogy Oroszországban az agrárium mindenekelőtt az intézményi háttér hiányosságai miatt szenved, nem pedig a közvetlen támogatások elégtelenségétől. A hitelrendszer, a lízingkonstrukciók, a biztosítások, az exportinfrastruktúra alulfejlett, és ez ma nagyobb nehézséget jelent a mezőgazdaság támogatásában, mint a WTO-belépés esetleges hátrányai, amelyek a címzett támogatások csökkentéséből adódhatnak.
Forrás: www.fvm.hu
