Nem kell a magyaroknak a tokaji?

Hirdetés

Nem kell a magyaroknak a tokaji?

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Ha egy külföldi a tokaji borokról és borvidékről szeretne valamit megtudni a neten, aligha tudja, hogy agrár- marketinges, bormarketinges, hegyközségi oldalakat kellene felkeresnie, ehelyett beüti, hogy tokaji.com vagy tokaji.net – ezzel indokolja Fodor Géza, miért gyűjtött össze az elmúlt években hat, a tokajira utaló doménnevet.
Nem kell a magyaroknak a tokaji?

Most akár úgy is érezhetné, kár volt erre milliókat költenie, a doméneket ugyanis senki nem venné meg – legalábbis Magyarországon. Így lehet, hogy a tokaji márkanévre rástartolt szlovákokhoz kerülnek.

 

 


Tokaji.com [1], tokaji.net [2], tokaji.biz [3], tokaji.org [4], tokaji.name [5] és tokaji.co.uk [6] – jó tíz év alatt gyűjtötte össze, regisztrálta vagy vásárolta meg ezt a hat doménnevet Fodor Géza. Eredetileg az a szándék vezérelte, hogy a külföldiek, például az EU-ban a tokaji márkanév használatáért harcoló olaszok, franciák vagy szlovákok meg ne szerezzék ezeket a neveket. Szerinte ugyanis sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a tokaji borok iránt érdeklődő külföldiek ilyen nevű szájtokat néznek meg - a .co.uk-s azért volt a listán, mert a brit exportpiac a tokaji borok egyik legjelentősebbje -, mint annak, hogy a tokaji.hu [7]-t, vagy például a Tokaj Kereskedőház tkrt.hu [8] doménen elérhető weboldalát keressék fel.

 

 


Jó neki, jó az országnak

 

 


Szóval Fodor úr elköltött, ahogyan fogalmazott, „milliós nagyságrendű" összeget a domének megszerzésére, éves regisztrációs és hosztingdíjára. És közben azt gondolta, hogy jót is tesz az országnak, a magyar borászatnak, agrár- és bormarketingnek, amikor a hat nevet egy csomagban eladja. De Fodor úr tévedett.

 

 


Lassan tíz éve, hogy – még az Orbán-kormány országlásának második felében – megpróbálta először értékesíteni a doméneket, de hiába. Legutóbb 2007-ben vetette bele magát az ügybe: bő egy évvel ezelőtt megkereste a szakmában csak kerházként emlegetett Tokaj Kereskedőház (TK) Zrt.-t, ahol, akkor úgy érezte, komolyan vették: személyes találkozón is ismertethette elképzeléseit.

 

 


Több lehetőséget is felajánlott, nemcsak azt, hogy szimplán eladja a neveket, hanem azt is, hogy legyen egy egyéves időszak, amíg a kereskedőház bérli a doméneket tőle. Erre az időszakra ő eladási moratóriumot vállalt volna, és ha egy év után a kerháznak kedvező tapasztalatai lettek volna, akkor – az addigi bérleti díjjal csökkentette áron – adta volna át azokat.

Hirdetés

 

 

Nem érdekli őket

 

 


A jól hangzó elképzelésekből azonban semmi nem lett, a TK-tól bő kéthónapos gondolkodási idő után, tavaly tavasszal elutasító választ kapott, „azt mondták, őket ez nem érdekli, nem részletezték, miért nem. De láthatóan nem foglalkoztak azzal, hogy nyugaton más a kereskedői, fogyasztói kultúra, és abban sokkal nagyobb az online tájékozódás szerepe, mint nálunk" – mondja.

 

 


Fodor úrnak még ekkor sem lett teljesen elege a nemzeti érdekek fenntartás nélküli képviseletéből, ahogy ő fogalmaz, jó személyes kapcsolatokkal rendelkező lobbistái több minisztériumot is megkerestek. Azonban többszöri próbálkozások és minden igyekezetük ellenére sem tudták elérni, hogy bármilyen kormányzati döntéshozó érdemben foglalkozzon az üggyel.

 

 

Ficsor továbbpasszolta

 

 


Információink szerint a lobbisták még Gyurcsány bizalmi emberét, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyökerű, híreink szerint ott politikai bázisát most építgető, és részben emiatt magát mostanában Tokaj ügyében is aktivizáló [9] Ficsor Ádám MeH-es kabinetfőnököt is megkeresték. „Ficsor csak annyit tett, hogy továbbíttatta az erről szóló levelet az FVM-be, illetve az agrármarketing centrumhoz (AMC) is" - mondta egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk.

 

 


Az agrártárcánál ugyanakkor megkeresésünkre azt állították, nem tudnak ilyen, Ficsor által továbbított levélről. Felvetésünkre, hogy nem lenne-e indokolt magyar kézen tartani ezeket a doméneket, a minisztérium azt a választ adta: nem érzik állami feladatnak doménnevek vásárlását és fenntartását. Szerintük ezzel a bormarketinges cégnek, az egyébként a tárca alá tartozó AMC-nek, vagy a tokaji hegyközségnek kellene foglalkoznia.

 

 

Németek, franciák, szlovákok

 

 


Mivel Fodor Géza ekkorra úgy érezte, hogy most már tényleg mindent megtett a doménnevek itthon tartására, beleunt a folyamatosan sikertelen próbálkozásokba, és megbízott egy német közvetítő céget, keressen neki vevőt - nem feltétlenül csak Magyarországról. Nos, a németek nem tétlenkedtek, mint ahogyan más ország borászai sem. Három vevőjelölttel hozták össze, egy franciával és két szlovákkal.

Hirdetés

 

 


A legjobb ajánlatot az egyik szlovák jelentkező tette - éppúgy közvetítő cég, ahogyan a Fodor által megbízott német társaság -, velük mostanra már a megállapodás közelébe jutott Fodor Géza, aki a vételárról nem beszélt, de nem cáfolta azt a felvetésünket, hogy több tízmillió forintos tételről van szó.

 

 

Szlovák borvidéket segítünk?

 

 


Mivel közvetítőkkel tárgyal, nem tudja, ki a valódi szlovák vevő, „lehet egy magánember, egy borászat vagy akár a szlovák kormányzat bormarketingesei is". Ez utóbbi gyanúját erősíti egy, a HVG-ben nemrég megjelent cikk a Tokaj körüli szlovák-magyar hercehurcáról. Ebben az szerepel, hogy a szlovákok egyre kevésbé akarnak megegyezni arról, hogy hány felvidéki falu és hektár lehet a tokaji borvidék része, ehelyett „immár önálló borvidéket kreálnának". Ebbe a törekvésbe jól beleillik a doménvásárlás, hiszen a nemzetközi piacok, az online forrásokból tájékozódó nyugati vevők számára, a virtuális világban is Szlovákiáé lesz a „tokaji", mondja Fodor Géza.

 

 


A tokaji szó egyébként nincs márkanévként védve, vagyis arra ilyen alapon nem tarthat kizárólagos igényt Magyarország. Így ha az üzlet létrejön - ami Fodor szerint heteken belül megtörténhet -, Szlovákia lényegében visszavonhatatlanul megszerzi a doméneket. Hogy biztosan létrejön-e, azt a nevek tulajdonosa nem akarta megjósolni kérdésünkre. Csak annyit mondott, hogy az eddigi egyeztetések alapján biztosnak tűnik az üzlet, de ha még a szerződés aláírása előtt valamely magyar cég vagy a kormány ajánlatot tenne, akkor megfontolná, hogy visszamondja a szlovákokat.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

arató-cséplő gép (gabonakombájn)

a szemes termények, elsősorban a gabonafélék betakarítására szolgáló magajáró... Tovább

adóreform

a gazd.-irányítási rendszer továbbfejlesztésének eszköze, a gazd.-politikai törekvésekkel... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.