November 11-én ünnepeljük Szent Márton napját. Ennek a napnak több hagyománya van, szokásai és babonás meséi is. Hogy ki volt Szent Márton, mi köze ennek a napnak az időjósláshoz és miért eszünk libát ezen az ünnepen, az mind kiderül a cikkünkből.
Ki is volt Szent Márton?
Szent Márton a legenda szerint a mai Szombathely területén láthatta meg a napvilágot, az akkori Római Birodalom Pannónia tartományának a Savaria nevű városában 316 vagy 317 környékén. Márton katonaként szolgált, egy zord, téli estén pedig egy franciaországi városkában volt, ahol odaadta egy didergő koldusnak a köpenyét, hogy az kevésbé fázzon. Ezen az estén Márton álmában megjelent Jézus, a koldus alakjában. Ettől kezdve Márton az életét Jézusnak szentelte, az ő szolgálatába állt. Jó tettei, alázatos munkája miatt püspökké akarták szentelni.
Márton viszont annyira szerény volt és szolgalelkű, hogy ezt az elismerést nem akarta elfogadni, így amikor az érte jövő küldöttek megérkezte hozzá, Márton elbújt a ludak óljában, ám azok hangos gágogásukkal felfedték a rejtekhelyét. 371-ben püspökké avatták, ő pedig 398-ban bekövetkezett haláláig segítette a rászorulókat.
Miért eszünk libát Márton napkor?
A régi időkben a Márton nap egyet jelentett a paraszti év végével, a téli pihenőidőszak pedig kezdetét vette. A cselédek is ekkor kapták meg az év végi bérüket, emellé pedig egy libát is, hiszen nyaranta a libák száma jelentősen megnőtt, és csökkenti kellett azt, így hát, elosztogatták.
A Márton napi lakomákhoz köthető egy babona, ami szerint, ha aznak sokat eszünk-iszunk, akkor annál erősebbek leszünk, illetve jólétben fogunk élni. Ekkor le lehet vágni már a libákat, és fogyasztani, hogy hozzájáruljanak az egésze esztendős gazdagsághoz. A liba mellé pedig bort kell fogyasztani. Aki ezen a nap mégsem eszik libát, azt a hiedelem szerint elkerüli a szerencse és egész évben éhezni fog.
Márton-napi időjóslás
A magyarok szeretnek bizonyos napokhoz időjóslással kapcsolatos legendákat, népi szokásokat kötni, így van ez a Márton nappal is. A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik“, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben „barna lovon nyargalász“, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk.
Illetve a liba is újra feltűnik, ugyanis létezik egy hagyomány, mely szerint a ropogósra sült libának a mellcsontjáról óvatosan lefejtették a húst, és szemügyre vették a mellcsontot: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű és hosszú volt, akkor hosszú, havas, hideg télre számítottak. Ha a mellcsont barna és rövid volt, csak amolyan fekete karácsonyos, sáros időre lehet számítani.
Márton-napi fáklyás felvonulás
Ugyan ez nem magyar hagyomány, de egyre többen veszik át itthon is, a német nyelvterületekről származó Márton-napi fáklyás felvonulás szokását. A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton-napi dalokat énekelnek.
