2006. évi LXXXVIII. törvény

2006. évi LXXXVIII. törvény

hirdetes

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl- Az Országgyûlés a mezõgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelõi érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelõsségük megerõsítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következõ törvényt alkotja:


Általános rendelkezések
1. § (1) A törvény célja a mezõgazdasági termelõk önkéntes befizetésébõl és az állam ezzel azonos összegû költségvetési támogatásából keletkezõ pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizetõ mezõgazdasági termelõk körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítõ juttatás) szolgál.
(2) A kárenyhítõ juttatással kapcsolatos feladatokat az agrárpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt szervezet (a továbbiakban: Szervezet) látja el.
2. § E törvény alkalmazásában
a) elemi kár: szántó, valamint szõlõ és gyümölcsös ültetvény mûvelési ágú termõföldön aszály-, árvíz-, belvíz- és fagykár;
b) mezõgazdasági termelõ: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelõ - ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket is - aki, illetve amely a földterületet hasznosítja;
c) termõföld: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143. b) cikk (4) bekezdésében meghatározott terület, csökkentve a gyep mûvelési ágú területtel;
d) tárgyévi hozamérték: a termõföldrõl a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;
e) referencia hozamérték: a tárgyévet megelõzõ - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévi ténylegesen hasznosított terület alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;
f) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
g) elemi csapás: a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30 százalékos hozamérték-csökkenést okozó elemi kár.

A kárenyhítõ juttatásra való jogosultság feltételei
3. § (1) Kárenyhítõ juttatást a Szervezettel erre irányuló szerzõdést (a továbbiakban: kárenyhítési szerzõdés) kötõ mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: szerzõdõ) igényelhet.
(2) A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége a termõföldön bekövetkezett elemi csapás esetén a kárenyhítési szerzõdés alapján áll fenn.
(3) Kárenyhítési szerzõdés megkötésére az a mezõgazdasági termelõ jogosult, aki (amely)
a) a Magyar Köztársaság területén termõföldet használ, és
b) külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.
(4) A kárenyhítési szerzõdésben meg kell határozni:
a) a szerzõdõ nevét, lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvántartási számot (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
b) a használt termõföld nagyságára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
c) a 7. § (l)-(2) bekezdése szerint megállapított éves befizetési kötelezettség összegét,
d) a befizetés határidejét és módját.
4. § (1) A kárenyhítõ juttatásra a szerzõdõ fél abban az esetben jogosult, amennyiben
a) a használatában lévõ összes termõföld vonatkozásában kárenyhítési szerzõdés legalább a tárgyév elsõ napjától, a kárenyhítési rendszer indulásának évében legkésõbb a 12. §-ban meghatározott végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától számított 30. naptól folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor a földhasználó személyében bekövetkezett változás miatt az új földhasználó a termõföldre új kárenyhítési szerzõdést köt;
b) a használatában lévõ termõföld vonatkozásában kárenyhítési szerzõdés szerinti befizetési kötelezettségének eleget tett;
c) a használatában lévõ termõföldön az õ használati ideje alatt bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykárt annak bekövetkezésétõl számított 10 napon belül a külön jogszabályban kijelölt szakigazgatási szervhez bejelentette;
d) a használatában lévõ termõföldön az õ használati ideje alatt elemi csapás következett be és kárenyhítõ juttatásra vonatkozó, a szakigazgatási szerv által felülvizsgált igényét legkésõbb a tárgyév november 10. napjáig a Szervezethez benyújtotta.
(2) A kárenyhítõ juttatást annak részére kell megállapítani, aki a kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igények elbírálásakor szerzõdõnek minõsül.
(3) A szerzõdõ legkésõbb a kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejûleg köteles bejelenteni a Szervezetnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerzõdés kötését, valamint e szerzõdés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követõen válik ismertté, akkor a szerzõdõ azt a tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A szerzõdéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a szerzõdõ a Szervezet által kifizetett kárenyhítõ juttatásra jogosulatlanná válik, és azt a Szervezet felszólításának kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles visszafizetni.
5. § (1) Amennyiben a szerzõdõ fél a tárgyév november 10. és december 31. között ismertté vált elemi kár miatt:
a) kárenyhítõ juttatásra jogosulttá válik, úgy az õt e címen megilletõ összeget, vagy
b) a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megállapított mértéknél nagyobb összegû kárenyhítõ juttatás illetné meg, úgy a különbözetet
a tárgyévet követõ év március 1-jéig kell részére kifizetni.
(2) A szerzõdõ fél az (1) bekezdés szerinti elemi kárt köteles bejelenteni a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint. A kárenyhítõ juttatásra vonatkozó, a szakigazgatási szerv által felülvizsgált igényt az elemi kár bekövetkezésétõl számított 30 napon belül kell a Szervezethez benyújtani.

A kárenyhítõ juttatás pénzügyi forrásai, megállapítása és kifizetése
6. § A kárenyhítési szerzõdések alapján történõ rendszeres befizetések a kárenyhítõ juttatás forrásául szolgáló, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatának (a továbbiakban: elõirányzat) bevételét képezik.
7. § (1) A szerzõdõ az általa használt termõföld után évenként szántó mûvelési ág esetén hektáronként 1000 forintot, szõlõ és gyümölcsös mûvelési ág esetén hektáronként 3000 forintot köteles a szerzõdésben rögzített számlaszámra történõ befizetéssel, az elõirányzat javára teljesíteni.
(2) A szerzõdõ éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt termõföld nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A befizetést a tárgyév szeptember 30. napjáig kell teljesíteni.
(3) A szerzõdés - a Ptk. XXVI. fejezete szerinti - megszûnése esetén a szerzõdõ által az elõirányzatra korábban befizetett összeg nem fizethetõ vissza.
8. § (1) Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti befizetéssel azonos összegû támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.
(2) Az elõirányzat támogatása a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a 2008. évtõl nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelõzõ évben a termelõk által a 6. § szerint befizetett összeg.
(3) A 6. § szerinti termelõi befizetés és a támogatási elõirányzat ezzel azonos összege kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel.
(4) A (3) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthetõ és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által elõírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítõ juttatásra fel nem használt részét a következõ évre kötelezõen át kell vinni.
9. § (1) A szerzõdõ elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés összegének megfelelõ kárenyhítõ juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek, és a 8. § (1) bekezdés szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítõ juttatás mértékét az adott évben valamennyi szerzõdõnél arányosan csökkenteni kell.
(2) A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a biztosító által - a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási szerzõdés alapján - nem fedezett részére terjed ki.
(3) Az elemi csapás esetén a szerzõdõket megilletõ kárenyhítõ juttatás megállapításáról és odaítélésérõl évenként egyszer, a tárgyév december 20-áig - az 5. § (1) bekezdés szerinti igény elbírálásáról pedig a tárgyévet követõ év február 28-áig - kell döntést hozni.
10. § A szerzõdõket a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megilletõ kárenyhítési juttatásra vonatkozó kifizetési tervet a Szervezet jóváhagyásra bemutatja a miniszternek.
11. § (1) A Szervezet e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:
a) szerzõdést köt a mezõgazdasági termelõvel,
b) nyilvántartja és kezeli a szerzõdõ személyazonosító adatait,
c) fogadja a 6-8. § szerinti befizetéseket és biztosítja ezek elkülönített kezelését és nyilvántartását,
d) összesíti és feldolgozza a szerzõdõk által benyújtott kárenyhítési igénybejelentéseket,
e) a kifizetési tervben javaslatot tesz a szerzõdõket megilletõ kárenyhítõ juttatás összegére és annak jóváhagyása után a döntéstõl számított 30 napon belül intézkedik azok kifizetésérõl.
(2) A Szervezet, a kárenyhítésre való jogosultság fennállásának megállapítása, a kárenyhítõ juttatás kifizetése céljából kezelheti a szerzõdõk személyazonosító és a földhasználatra vonatkozó adatait, valamint a befizetésekre vonatkozó adatokat a kárenyhítési szerzõdés fennállása alatt, továbbá ezt követõen az ezzel összefüggõ eljárások befejezõdéséig.

Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a törvény kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Szervezet és a szakigazgatási szerv kijelölését, a hozamérték-kiesés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, valamint a kárenyhítõ juttatás megállapításának és jogosulatlan igénybevétel esetén visszafizettetésének részletes szabályait és az ellenõrzés rendjét rendeletben határozza meg.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

A magyar tyúkokra valóban mindenki nagyon büszke lehet, ugyanis világhíresek. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a magyar tyúkok történetéről! 

A köszméte igényei, gondozása

A köszméte bemutatása

A köszméte őseink egyik legkedveltebb növénye volt, mostanra sajnos szinte teljesen eltűnt, pedig mindenkinek a kertjében ott lenne a helye, most elmondom azt is, miért! 

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta, érdemes nagyon odafigyelnünk rá, mivel nagyon értékes. Most mindent elmondok nektek az erdélyi kopóról! 

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Mostani cikkemben egy nagyon különleges tyúkfajtát mutatok be nektek, tartsatok velem és ismerkedjetek meg közelebbről az erdélyi kopasznyakú tyúkkal!

Hogyan vágj bele a kakukkfű termesztésébe?

Kakukkfüvet nevelnél? Mutatom, hogyan csináld!

Sokak által kedvelt gyógy- és fűszernövény, melynek pozitív hatásai és jellegzetes zamata senki előtt nem ismeretlen: ez a kakukkfű. Ha te is azok táborát erősíted, akik...

Kell-e a kutyusoknak télen kiskabát?

Kell-e kiskedvencedre kutyakabát?

Gyakran látni az utcán a hideg hónapok során, hogy a kutyusok kabátot viselnek. Vajon ez csak egy divathóbort, vagy valóban szükségük van rá? És ha tényleg kell nekik, mire...

Hogyan fogj neki a zsálya termesztésének?

Mit kell tudni a zsálya neveléséről?

A zsálya egyben egy gyógy- és fűszernövény, melyet számos módon fel lehet használni. Jellegzetes aromája és csinos levelei vannak, az egyik legkedveltebb konyhában is...

Közkedvelt télálló csodanövény - Az erika

Közkedvelt télálló csodanövény - Az erika

Az erika nem véletlenül vált közkedveltté, ugyanis egész télen üde színt hozhat a szürkeségbe, most mindent elmondok nektek az erikáról!

Régen minden ház előtt ott volt - A yucca

Régen minden ház előtt ott volt - A yucca

Érdekes, hogy mennyire eltűnt ez a növény is, pedig régen szinte minden ház előtt ott volt a helye, ismerd meg közelebbről te is a yuccát!

Hogyan nevelj oregánót?

6 dolog, amire figyelj, ha oregánót nevelsz

Az oregánó a mediterrán konyha egyik legalapvetőbb fűszere, de mára már az egész világon elterjedt, és rengeteg ételben felhasználják. Ha te is szereted az oregánó zamatát,...

Mi az otthoni bazsalikomtermesztés titka?

Otthoni bazsalikomnevelés 5 lépésben

A bazsalikom egy nagyon kedvelt fűszernövény, szárítva, vagy frissen egyaránt felhasználható, leginkább a mediterrán konyha szereti. Azonban gyakran okoz problémát, hogy a...

Hogyan válassz aloe verát?

Hogyan nevelj otthon aloe verát?

Mivel számos különböző módon felhasználható, érdemes lehet otthon akár egy cserépben is nevelni aloe verát. Használható égési sérülésekre, vágások és horzsolások...