2006. évi LXXXVIII. törvény

2006. évi LXXXVIII. törvény

hirdetes

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl- Az Országgyûlés a mezõgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelõi érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelõsségük megerõsítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következõ törvényt alkotja:


Általános rendelkezések
1. § (1) A törvény célja a mezõgazdasági termelõk önkéntes befizetésébõl és az állam ezzel azonos összegû költségvetési támogatásából keletkezõ pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizetõ mezõgazdasági termelõk körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítõ juttatás) szolgál.
(2) A kárenyhítõ juttatással kapcsolatos feladatokat az agrárpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt szervezet (a továbbiakban: Szervezet) látja el.
2. § E törvény alkalmazásában
a) elemi kár: szántó, valamint szõlõ és gyümölcsös ültetvény mûvelési ágú termõföldön aszály-, árvíz-, belvíz- és fagykár;
b) mezõgazdasági termelõ: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelõ - ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket is - aki, illetve amely a földterületet hasznosítja;
c) termõföld: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143. b) cikk (4) bekezdésében meghatározott terület, csökkentve a gyep mûvelési ágú területtel;
d) tárgyévi hozamérték: a termõföldrõl a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;
e) referencia hozamérték: a tárgyévet megelõzõ - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévi ténylegesen hasznosított terület alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;
f) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
g) elemi csapás: a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30 százalékos hozamérték-csökkenést okozó elemi kár.

A kárenyhítõ juttatásra való jogosultság feltételei
3. § (1) Kárenyhítõ juttatást a Szervezettel erre irányuló szerzõdést (a továbbiakban: kárenyhítési szerzõdés) kötõ mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: szerzõdõ) igényelhet.
(2) A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége a termõföldön bekövetkezett elemi csapás esetén a kárenyhítési szerzõdés alapján áll fenn.
(3) Kárenyhítési szerzõdés megkötésére az a mezõgazdasági termelõ jogosult, aki (amely)
a) a Magyar Köztársaság területén termõföldet használ, és
b) külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.
(4) A kárenyhítési szerzõdésben meg kell határozni:
a) a szerzõdõ nevét, lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvántartási számot (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
b) a használt termõföld nagyságára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
c) a 7. § (l)-(2) bekezdése szerint megállapított éves befizetési kötelezettség összegét,
d) a befizetés határidejét és módját.
4. § (1) A kárenyhítõ juttatásra a szerzõdõ fél abban az esetben jogosult, amennyiben
a) a használatában lévõ összes termõföld vonatkozásában kárenyhítési szerzõdés legalább a tárgyév elsõ napjától, a kárenyhítési rendszer indulásának évében legkésõbb a 12. §-ban meghatározott végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától számított 30. naptól folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor a földhasználó személyében bekövetkezett változás miatt az új földhasználó a termõföldre új kárenyhítési szerzõdést köt;
b) a használatában lévõ termõföld vonatkozásában kárenyhítési szerzõdés szerinti befizetési kötelezettségének eleget tett;
c) a használatában lévõ termõföldön az õ használati ideje alatt bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykárt annak bekövetkezésétõl számított 10 napon belül a külön jogszabályban kijelölt szakigazgatási szervhez bejelentette;
d) a használatában lévõ termõföldön az õ használati ideje alatt elemi csapás következett be és kárenyhítõ juttatásra vonatkozó, a szakigazgatási szerv által felülvizsgált igényét legkésõbb a tárgyév november 10. napjáig a Szervezethez benyújtotta.
(2) A kárenyhítõ juttatást annak részére kell megállapítani, aki a kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igények elbírálásakor szerzõdõnek minõsül.
(3) A szerzõdõ legkésõbb a kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejûleg köteles bejelenteni a Szervezetnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerzõdés kötését, valamint e szerzõdés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követõen válik ismertté, akkor a szerzõdõ azt a tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A szerzõdéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a szerzõdõ a Szervezet által kifizetett kárenyhítõ juttatásra jogosulatlanná válik, és azt a Szervezet felszólításának kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles visszafizetni.
5. § (1) Amennyiben a szerzõdõ fél a tárgyév november 10. és december 31. között ismertté vált elemi kár miatt:
a) kárenyhítõ juttatásra jogosulttá válik, úgy az õt e címen megilletõ összeget, vagy
b) a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megállapított mértéknél nagyobb összegû kárenyhítõ juttatás illetné meg, úgy a különbözetet
a tárgyévet követõ év március 1-jéig kell részére kifizetni.
(2) A szerzõdõ fél az (1) bekezdés szerinti elemi kárt köteles bejelenteni a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint. A kárenyhítõ juttatásra vonatkozó, a szakigazgatási szerv által felülvizsgált igényt az elemi kár bekövetkezésétõl számított 30 napon belül kell a Szervezethez benyújtani.

A kárenyhítõ juttatás pénzügyi forrásai, megállapítása és kifizetése
6. § A kárenyhítési szerzõdések alapján történõ rendszeres befizetések a kárenyhítõ juttatás forrásául szolgáló, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatának (a továbbiakban: elõirányzat) bevételét képezik.
7. § (1) A szerzõdõ az általa használt termõföld után évenként szántó mûvelési ág esetén hektáronként 1000 forintot, szõlõ és gyümölcsös mûvelési ág esetén hektáronként 3000 forintot köteles a szerzõdésben rögzített számlaszámra történõ befizetéssel, az elõirányzat javára teljesíteni.
(2) A szerzõdõ éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt termõföld nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A befizetést a tárgyév szeptember 30. napjáig kell teljesíteni.
(3) A szerzõdés - a Ptk. XXVI. fejezete szerinti - megszûnése esetén a szerzõdõ által az elõirányzatra korábban befizetett összeg nem fizethetõ vissza.
8. § (1) Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti befizetéssel azonos összegû támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.
(2) Az elõirányzat támogatása a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a 2008. évtõl nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelõzõ évben a termelõk által a 6. § szerint befizetett összeg.
(3) A 6. § szerinti termelõi befizetés és a támogatási elõirányzat ezzel azonos összege kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel.
(4) A (3) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthetõ és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által elõírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítõ juttatásra fel nem használt részét a következõ évre kötelezõen át kell vinni.
9. § (1) A szerzõdõ elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés összegének megfelelõ kárenyhítõ juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek, és a 8. § (1) bekezdés szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítõ juttatás mértékét az adott évben valamennyi szerzõdõnél arányosan csökkenteni kell.
(2) A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a biztosító által - a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási szerzõdés alapján - nem fedezett részére terjed ki.
(3) Az elemi csapás esetén a szerzõdõket megilletõ kárenyhítõ juttatás megállapításáról és odaítélésérõl évenként egyszer, a tárgyév december 20-áig - az 5. § (1) bekezdés szerinti igény elbírálásáról pedig a tárgyévet követõ év február 28-áig - kell döntést hozni.
10. § A szerzõdõket a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megilletõ kárenyhítési juttatásra vonatkozó kifizetési tervet a Szervezet jóváhagyásra bemutatja a miniszternek.
11. § (1) A Szervezet e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:
a) szerzõdést köt a mezõgazdasági termelõvel,
b) nyilvántartja és kezeli a szerzõdõ személyazonosító adatait,
c) fogadja a 6-8. § szerinti befizetéseket és biztosítja ezek elkülönített kezelését és nyilvántartását,
d) összesíti és feldolgozza a szerzõdõk által benyújtott kárenyhítési igénybejelentéseket,
e) a kifizetési tervben javaslatot tesz a szerzõdõket megilletõ kárenyhítõ juttatás összegére és annak jóváhagyása után a döntéstõl számított 30 napon belül intézkedik azok kifizetésérõl.
(2) A Szervezet, a kárenyhítésre való jogosultság fennállásának megállapítása, a kárenyhítõ juttatás kifizetése céljából kezelheti a szerzõdõk személyazonosító és a földhasználatra vonatkozó adatait, valamint a befizetésekre vonatkozó adatokat a kárenyhítési szerzõdés fennállása alatt, továbbá ezt követõen az ezzel összefüggõ eljárások befejezõdéséig.

Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a törvény kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Szervezet és a szakigazgatási szerv kijelölését, a hozamérték-kiesés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, valamint a kárenyhítõ juttatás megállapításának és jogosulatlan igénybevétel esetén visszafizettetésének részletes szabályait és az ellenõrzés rendjét rendeletben határozza meg.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Tudj meg mindent a Brahma tyúkokról

Tollaslábú szépségek – A Brahma tyúkok bemutatása

A Brahma tyúkok kétségtelenül a legnagyobb tyúkfajták közé tartoznak. Méretük azonban senkit se riasszon el, a Brahmákat ugyanis sokan kifejezetten jámbor és kedves...

Gyerekkorunk furcsasága - A narancseper bemutatása

Gyerekkorunk furcsasága - A narancseper bemutatása

Egy nagyon különleges növényt mutatok be most nektek, ez a növény pedig nem más, mint gyerekkorom egyik legnagyobb kedvence: a narancseper! 

Színes tojásokat tojó tyúkfajták

Tyúkfajták, amik több színben pompázó tojásokkal lepnek meg minket!

Habár a hímes tojásokat a legtöbben első sorban a húsvéttal párosítják, valóban léteznek olyan tyúkfélék, amelyek, ha díszítettekkel nem is, de színpompás tojásokkal...

Magyar burgonyafajták termesztése és felhasználása

Magyar burgonyafajták – Melyik burgonyát süssük, melyiket főzzük?

A burgonya az egyik legfontosabb növényünk, leginkább azért, mert nagyon sokféleképpen fel lehet használni, alkalmas emberi fogyasztásra, állatok takarmányozására, valamint...

Érdekességek a pisztáciáról

Mi fán terem a pisztácia?

Mi fán terem a pisztácia, mit kell tudnunk a pisztáciáról, nevelhetünk-e kertünkben pisztáciát? Rengeteg kérdést tettetek fel nekünk a pisztáciával kapcsolatban, éppen ezért...

Ismerjétek meg a szőlő jótékony hatásait

Ezért együnk sok szőlőt – Íme, a szőlő jótékony hatásai!

A szőlőket már évezredek óta termeszti az emberiség, és már az ősi civilizációk is előszeretettel fogyasztották őket nyersen vagy éppen bor formájában. A szőlőknek számos...

A ginzeng termesztésének menete

A csodálatos ginzeng – Így termeszd saját kezűleg!

A ginzeng egy régóta ismert, csodálatos hatásokkal bíró növény, aminek a termesztésétől sokan félnek. Éppen ezért hoztam el nektek mostani írásomat, mindent megosztok veletek...

A kökény, mint csodanövény

A kökény felhasználása, gondozása, nevelése

Folytatjuk sorozatunkat, melyben olyan csodanövényeket mutatunk be nektek, amik mára sajnos a feledés homályába távoztak. A kökény is egy ilyen növény, mivel azon ritka fajták...

Ismerd meg a világ legbüdösebb gyümölcsét, a duriánt

A világ legbüdösebb gyümölcse, amit még az éttermekből is kitiltottak

Létezik egy gyümölcs, ami olyannyira büdös, hogy kitiltották az éttermekből, de nem lehet felszállni vele a tömegközlekedési eszközökre sem. Ez a gyümölcs nem más, mint a...

Tudj meg mindent a karfiol termesztéséről

Minden, amit a karfiol termesztéséről tudnunk kell!

A népszerű, mutatós megjelenésű karfiol számos fogás hozzávalója, azonban a káposzták családjának többi tagjához képest valamivel több törődést igényel. Kényes...

Alig lehet tyúkokkal találkozni

Változnak az idők - Eltűntek a tyúkok a kertekből

Nagyszüleink idejében az volt a természetes, hogy a ház körül szaladgálnak az állatok, emlékszem, mindig volt kutya, macska, nyúl, disznó, és nem utolsósorban rengeteg tyúk....

Mohásodás ellen eredményesen

Moha a kertben: Miért baj, és mit tehetsz ellene?

Sok kerttulajdonosnak okoz gondot a kertben megjelenő moha. Mostani cikkem éppen ezért íródott, elmondom nektek, miért alakul ki moha a kert egyes részein, kell-e tennünk ellene...