Piacot adni a magyar termelőknek

Piacot adni a magyar termelőknek

Hirdetés

Év végi vissza- tekintőnkben Budai Gyulával, a Magyar Gazdakörök és Gazda- szövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szövetségi igazgatójával földvásárlási moratóriumról, haszonbérletről és a szociális bolthálózatról beszélgettünk.
Piacot adni a magyar termelőknek

A földvásárlási moratóriumról és kiskapukról

- A moratórium bevezetését körülbelül két éve szorgalmazzuk. Kérésünk, hogy függesszék fel a földek értékesítését, többször elhangzott mind a miniszterelnök, mind pedig az agrártárca vezetője, Gráf József felé. De nemcsak a földek értékesítését szerettük volna, ha felfüggesztik, hanem a földek hosszú távú bérbeadását is. 2009-ben két alkalommal is mintegy százezer hektárnyi állami területet hirdettek meg 20 évre haszonbérletbe. A pályázati kiírások olyan módon történtek, hogy az kifejezetten a jelenlegi bérlőknek, azoknak a nagy gazdaságoknak kedvezzen, akik 1990 óta bérlik ezeket a földterületeket. A haszonbérletek 2015-2016-ban járnának le, ezt valamiért azonban előrehozták erre az évre. Úgy gondolom, hogy a választások közeledtével megpróbálják további 20 évre bebetonozni azt az agrárlobbit, amelyik a jelenlegi kormányhoz kötődik. Ezért olyan határidőre írták ki a földbérleteket, illetve olyan pályázati feltételeket határoztak meg, amelyek teljes mértékben nekik kedveznek. Így azok a közepes gazdaságok, családi gazdaságok, amelyek igazán jogosultak lennének arra, hogy a birtokaikat kiegészítsék, termőföldet vásároljanak, béreljenek, azok teljes mértékben kimaradnak ebből a pályázati lehetőségből. Ma ugyanis Magyarországon csak ezek a nagygazdaságok tudnak több 10-100 millió forintot előteremteni arra, hogy ezeket a földeket béreljék és megvásárolják.
- Van egyáltalán arra lehetőség, hogy a külföldiek földvásárlási tilalma meghosszabbításra kerüljön?
- A koppenhágai csatlakozási szerződés alapján 2011-ig érvényes földvásárlási moratórium a tagállami állampolgárok és a jogi személyek részére Magyarországon. A jelenlegi kormányzat ugyan kezdeményezte Brüsszelben, hogy további két évvel meghosszabbítsák ezt a tilalmat. Ehhez azonban a tagállamok egynegyedének a hozzájárulására lenne szükség. Én úgy gondolom, hogy a tagállamok nagy részének nem az az érdeke, hogy Magyarországon továbbra is moratórium álljon fenn. Sokkal inkább az, hogy ez megszűnjön, és a külföldi állampolgárok, jogi személyek földet tudjanak vásárolni.
- Ezt a problémát nagyon egyszerűen lehetne kezelni. A felálló új kormánynak 2010-ben akként kell megváltoztatni a földtörvényt, hogy a helyben lakó családi gazdálkodók részére, a helyben lakó szomszédok részére kell biztosítani elővásárlási, elő-haszonbérleti jogot. Olyan feltételeket kell beépíteni a földtörvénybe, hogy minél kevesebb tagállami állampolgár vásárolhasson földet Magyarországon. Jó például szolgálhat a dán földtörvény. Dániában külföldi tagállami állampolgár egy négyzetcentiméter földet sem tud megvenni, olyan feltételeket építettek be a földtörvénybe. Például a helyben lakáson túl szükséges a középfokú mezőgazdasági végzettség az adott tagállam nyelvén, tehát dán nyelven. Mint látható meg lehet találni azokat a kiskapukat, hogy Magyarországon azokat az állami földterületeket, amelyek még rendelkezésre állnak, azoknak a gazdálkodóknak juttassuk, akik valóban élethivatásszerűen élnek a mezőgazdaságból. Arra nem tudok válaszolni, hogy a magántulajdonban lévő földterületek vonatkozásában mi várható. Mindenesetre azokat a zsebszerződéseket, amelyek 2002 óta Magyarországon megkötöttek - főleg a Dunántúlon, Vas és Zala megyében - mindenképpen meg kell szüntetni.
- Ezt hogyan lehet megoldani?
- Nagyon egyszerűen. A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvényt akként kell megváltoztatni, hogy amennyiben valaki 30 napon belül a bejegyzési kérelmet nem nyújtja be az adott területre, úgy a bejegyzés nem hajtható végre. Vagyis, ezek a visszadátumozott zsebszerződések, biankó szerződés formájában lelhetők fel, melyek korábban már alá lettek írva, csak a dátum hiányzik róluk. Ezeket 2011-ben akarják majd benyújtani. Ezeket a földhivataloknak felül kell vizsgálni, el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, és majd a szerződő felek döntsék el egymás között, hogy kinek van igaza. Meg kell akadályozni, hogy körülbelül egymillió hektárnyi földterület külföldi tulajdonba kerüljön ilyen zsebszerződések útján.
Budai Gyula a szociális bolthálózatról
- Egyre több szociális boltról hallani, melyek hálózatát a MAGOSZ szervezi. Eddig mennyi van, és mennyit terveznek a közeljövőben létrehozni?
- A szociális bolthálózatot 2009. január 21-én indítottuk el. Budapesten, Ferencvárosban nyílt az első ilyen bolt. Ma már országosan 100 felett van a számuk. Két logisztikai raktárt is sikerült létrehoznunk, az egyik Pest megyében Halásztelken, a másik Komárom-Esztergom megyében található Tatán. A célunk a bolthálózat fejlesztése, és hogy térségenként létrehozzuk azokat a raktárakat, ahova a termelők beszállíthatják a termékeiket, s onnan terítjük az árut.
- Milyen az érdeklődés e boltok iránt?
- Amikor a szociális bolthálózat rendszerét elindítottuk, óriási volt az érdeklődés. Ezer fölött volt országosan azoknak a száma, akik csatlakozni kívántak hozzánk. Az érdeklődés jelenleg is nagy. Ezért régiókra osztottuk az országot, és mindegyiknek megvan a maga felelőse. Jómagam a budapesti és a Pest megyei régiót igazgatom, de a MAGOSZ elnöke, illetve az elnökségi tagok is jelentős szerepet vállaltak abban, hogy az adott térségben, ahol ők tevékenykednek, ezt a bolthálózatot növeljék és működtessék. Úgy gondolom, hogy egy új kormány, amely érzékeny ezekre a problémákra, tud majd segíteni, például abban, hogy raktárakat tudjunk kialakítani. A már említett raktárainkat saját erőből, a termelők segítségével hoztuk létre. Raktárszövetkezetet hoztunk létre, és a tagok tartják fenn. Jó lenne egy kis állami segítség, ami egy-egy épület átadását jelenthetné, ez újabb lendületet adna a szociális bolthálózat fejlesztésének. Amit eddig elértünk saját erőnkből, ez óriási összefogás eredménye.
- Ezekkel a boltokkal kiknek kívántak segíteni, a gazdáknak, vagy a szegényeknek?
- A MAGOSZ által indított szociális bolthálózat egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a magyar termelőknek, akik értékesítési gondokkal küszködnek, próbáljunk valami alternatívát, piacot adni. Itt a termelő beszállít a raktárba, ahonnan a szociális bolt tulajdonosa elviszi az árut. Így nem rakódnak rá a különböző költségek, ezáltal azoknak a vásárlóknak is segítettünk, akik ma már megnézik, hogy mit, hol és mennyiért vásárolnak. Mi, jelen pillanatban úgy ítéljük meg, hogy az áraink 40-50 százalékkal a multi üzletláncok árai alatt vannak, és versenyezni tudunk az úgynevezett helyi piacokkal is, ahová a termelők szállítanak be.

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

aszat (Cirsium)

a ->fészkesek családjának a csöves virágúak alcsaládjába tartozó nemzetség. Gyakori és... Tovább

gümő (tuberkulum, tuberculum)

a gümőkór egyik legjellemzőbb kórbonctani megnyilvánulási alakja, amikor a szervekben kis... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.