A kukorica betakarításának gépei, csőtörő adapter, csöves betakaarítás, morzsolva betakarítás, a szem-csutka keverék betakarítása, csőzuzalék készítése, szármaradványok kezelése, ellenőrzött literek

Hirdetés

A kukorica betakarításának gépei

Sipos Géza - Racskó József, Debreceni Egyetem ATC
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A kukorica betakarításának többféle módja van, ezekhez más-más gépeket használunk, illetve a gépeket ennek megfelelően át kell alakítani. A kukorica gépi betakarításának végtermékeit táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból is megállapítható, hogy a teljes növény zúzva betakarítását kivéve valamennyi gépnél alkalmaznak csőtörő adaptert.
A kukorica betakarításának gépei, csőtörő adapter, csöves betakaarítás, morzsolva betakarítás, a szem-csutka keverék betakarítása, csőzuzalék készítése, szármaradványok kezelése, ellenőrzött literek

A kukorica betakarításának többféle módja van, ezekhez más-más gépeket használunk, illetve a gépeket ennek megfelelően át kell alakítani. A kukorica gépi betakarításának végtermékeit táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból is megállapítható, hogy a teljes növény zúzva betakarítását kivéve valamennyi gépnél alkalmaznak csőtörő adaptert.

A csőtörő adapter működése

A szárat előrehaladás közben füles láncok ragadják meg, a szárbehúzó hengerek közé az elején kiképzett csigák vezetik. A behúzóhengerek a szárat nagy sebességgel áthúzzák a törőlécek között, eközben a csövek a szárról leszakadnak. A letört csöveket a füles láncok továbbítják. A csövek kihullását a szárterelő kúpokra szerelt gumilapok akadályozzák meg. A szárbehúzó hengerek tisztítását leszedőkések végzik. Jó minőségben akkor végezhető el a törés, ha a behúzóláncok sebessége, a szárfogó hengerek fordulatszáma (áttétele) változtatható és a gép haladási sebességével összhangban van, valamint a törőlécek és a szárfogó hengerek távolsága a szárvastagságnak megfelelően van beállítva.

A törőegységek soronként vannak elhelyezve. A letört csöveket a füles láncok egy jobb-bal menetes csigához szállítják, ahonnan ferde felhordó szállítja tovább.

A kukoricacső-törő adapterekkel szemben a gazdálkodók igen sokrétű elvárásokat fogalmaznak meg. Eszerint a kukoricacső-törő adapter:

- legyen könnyű, de erős szerkezetű,- jól illeszkedjen, eltérő viszonyok között is optimálisan terhelje le a kombájnokat,- jól, s ha lehet automatikusan alkalmazkodjon a betakarítandó kukoricaállomány változásaihoz (szár- és csőméret, termésátlag stb.)- ne legyen érzékeny a gyomokra, a kisebb sortáveltérésekre, a megdőlt kukoricára,- a betakarítással egy menetben - alászántásra alkalmas minőségben - alacsony tarlóval végezze el a kukoricaszár felaprítását a sorban és akár a gyomos sorközben is,- legyen üzembiztos, könnyen kezelhető és karbantartható, hosszú élettartalmú,- ha lehet, kis veszteséggel legyen képes betakarítani a napraforgót is.

Csöves betakarítás

Csöves betakarításnál első művelet a cső letörése, amit a gépre szerelt csőtörő végez. A letört csövet csemegekukorica betakarításakor szállító járműbe, vetőmag, illetve takarmánykukorica betakarításakor a fosztószerkezetbe továbbítja.



A fosztást egymással szemben forgó hengerek végzik. A palást felületéből kiemelkedő apró körmök beleakadnak a csőre simuló csuhélevélbe, amit a hengerek behúznak. A fosztás intenzitását segítik elő az ún. csőleszorítók, melyek megakadályozzák a csövek fosztás nélküli gyors áthaladását a fosztóhengereken, és elősegítik a csövekre kifejtett nyomással csuhélevelek hengerek közé jutását. Lehetnek gumilapos, bütykös vagy lapátos kialakításúak.




A csemege kukorica betakarítás után hűtve maximum nyolc napig tárolható. Méretre vágás és stabil gépen végzett fosztás után (teljesítménye 2 tonna óránként) csövesen vagy stabil gépen végzett morzsolás után (150 cső/min) értékesítik.

A csőtörő-fosztó gépek két-, három-, négy és hatsoros kivitelben készülnek. A négy és hatsoros gépek önjáróak és elsősorban kukorica-vetőmagot előállító gazdaságokban használatosak. Kisebb gazdaságokban a vontatott kialakításút használják, elsősorban ott, ahol a górés tárolás feltételei adottak. Munkasebességük 6-9 km/h.

Morzsolva betakarítás

A morzsolva betakarítás a leginkább elterjedt. Nagy teljesítménnyel végezhető, és a betakarításra az átalakított gabonakombájn használható. A végtermék könnyen szállítható, tárolható és sokféle célra felhasználható, ún. árukukorica. A betakarítási módjából következik, hogy elkerülhetetlen a termény szárítása, ami a költségeket kb.30%-kal növeli.

A gabonakombájn átalakítása kukorica betakarításához a gabonavágó asztal cseréjével kezdődik, amelyek helyére csőtörő adaptert kell felszerelni.

A betakarítás minősége a szemveszteséggel, a szemtisztasággal és a szemtörés mértékével jellemezhető. A szemveszteség jellemző mértéke 3-4%. Ez az adapternél
(csőelhagyás, csővisszahullás és morzsolás), valamint a cséplésnél és tisztításnál keletkező veszteségekből tevődik össze. A szemtörés mértéke 4-8%, nagysága a szem nedvességtartalmától is függ. A betakarításkori nedvességtartalom általában 18-30%.

A gép tömegteljesítményét (t/h), hasonlóan a gabonabetakarításhoz, itt is a haladási sebességgel lehet szabályozni. A haladási sebességet a terméshozam, az adapterrel betakarítható sorok száma, valamint a gép teljesítőképessége határozza meg. A
cséplőszerkezet áteresztőképességét a gépek kezelési utasítása gabonára és kukoricára is megadja, ez kukoricában átlagosan 30-40%-kal nagyobb, mint a kalászosoknál. Alacsonyabb haladási sebességnél nagyobb termés betakarítására képes.

Szem-csutka keverék betakarítása

A szem-csutka keverék (CCM=corn-cob-mix) betakarítására ugyancsak használható a gabonakombájn bizonyos átalakításokkal. Az átalakítás itt is a hagyományos csőtörő adapter felszerelésével kezdődik.

A csutkarészarány (nyersrosttartalom) változtatása a dob kerületi sebességének, a szalmarázó és a rosták átejtőfelületének változtatásával oldható meg. A nedvességtartalom 35-40%, kisebb nedvességtartalom ugyanis rossz minőségű szilázst eredményez, míg nagyobb nedvességtartalomnál a szemek elkenődnek a dobban. A csutka, a csuhélevél és a szárdarabok miatt a gépterhelés kb. 50%-kal nő, ennek megfelelően a területteljesítmény csökken. A négysoros adapterrel felszerelt kombájn
műszakteljesítménye 8-10 ha. A kombájntól beérkező keveréket horizontál- vagy toronysilókban tárolják. Tárolás előtt a terményt darálni kell, hogy az alkotórészek 70-80%-a 3 mm-nél kisebb méretű legyen.

Vontatott CCM-betakarító gépet is kialakítottak. A művelet itt is csőtöréssel kezdődik, majd a letört csövek gyorsítódobon keresztül a törmelékkészítő dobba kerülnek, ahol a szem-csutka keverék áthull a dobkosáron. A cséplőrés növelésével a keverék csutkatartalma csökken. A törmelékkészítőtől csiga továbbítja a keveréket a dobventilátorba, majd a gyűjtőtartályba. A dobventilátor zúzóbetétek beszerelésével darálóvá alakítható, ezután a termény közvetlenül silózható. A gyűjtőtartályból lapátos kihordó szállítja a törmeléket a szállító járműbe. A cséplőszerkezetből távozó törmelékből levélleválasztó dobok választják ki a csuhélevelet, ezt kihordócsiga oldalra hordja és rendre rakja. A nagyobb méretű csuhélevél, és a csutkadarabok az utolsó dobból ugyancsak a földre kerülnek. A gép munkasebessége 6-8 km/h, területteljesítménye (két vagy háromsoros adapterrel) 6-8 ha/műszak, a tömegteljesítmény 9 t/h. A gép teljesítményigénye darálás nélkül 60-70 kW, darálással 100-110 kW.

Hirdetés

Csőzúzalék készítésére (LKS)

csőtörő adapterrel felszerelt járvaszecskázót használnak. A csőzúzalékban található a
cső teljes szem- és csutkamennyisége, a csuhélevél 80-100%-a és maximum 20% szár, így a keverék nyersrostartalma 10-15%. A csőzúzalékot elsősorban szarvasmarhák takarmányozására használják, de kitárolás utáni rostálással a nyersrosttartalom csökkenthető, ezt követően pedig a csőzúzalék már sertéstakarmányozásra is alkalmas. A kirostált csuhélevél (nyersrosttartalma 20-22%) szarvasmarha takarmányozására is használható.

Munkaminőségi követelmény, hogy a zúzalékban az ép szemek aránya nem lépheti túl a 3-5%-ot, és a nedvességtartalom 40-65% legyen. Jóllehet, az ilyen mértékű zúzás energiaigénye nagy, mégis a szemes betakarítás és az azt követő szárítás energiaigénye miatt a zúzásos eljárás a kedvezőbb, ezért helyi felhasználásnál a CCM- és LKS-előállítás célszerű. A kukorica betakarítására használt járvaszecskázót zúzóberendezéssel egészítik ki, ezért a szemek roncsoltak, a csuhélevél többszörösen törött és darabolt lesz.

A silókukorica, illetve teljes növény betakarításához járvaszecskázót használunk. A mai magajáró szecskázók letisztult konstrukciós megoldások. A korábbi és a legújabb változatok között a gépek életmódját tekintve számottevő eltérés nem tapasztalható. A mellsőkerék-hajtás és hátsókerék-kormányzású gépek mellett egyre nagyobb számban találhatjuk meg az összkerékhajtású változatokat. Általánossá vált az aktív szemroppantók beépítése oly módon, hogy azok üzem közben is kiiktathatók a folyamatból. A fémérzékelő berendezések szintén alapfelszerelésként tartoznak a géphez. Az újabb fejlesztésű magajáró gépekre a pneumatikának, a hidrosztatikának, az elektromos távvezérlésnek és az automatikának a széles körű alkalmazása a jellemző. A fedélzeti számítógép az üzemeltetési, karbantartási paraméterek naprakész kijelzésével szinte mindegyik gép esetében szériafelszerelés. A soros adapterrel felszerelt gép a levágott szárakat gyökéroldali végével vezeti a dobba, a jobb tömörítés miatt kisebb az aprítás energiaigénye, nagyobb a gép teljesítménye, valamint jobb minőségű az
előállított szecska. Az asztalos adapterrel felszerelt gép előnye, hogy bármely sortávnál használható és a sorok egyenességére sem érzékeny, így lejtős területeken kedvezőbb a használata.

A szecskázó beállítás

szempontjából nem tartozik a bonyolult gépek közé. Arról a néhány beállítási lehetőségről azonban mégis érdemes szólni, annál is inkább, mert azok többségének kihatása szecskázás közben közvetlenül nem érzékelhető. A beállításokat a korszerű gépeken számítógép segítségével lehet elvégezni. A vágósztaloknál, a rendfelszedőknél és a silókukorica-adaptereknél lehetőség van a megfelelő talajnyomás beállítására. Ennek elmulasztása egyenetlen tarlót, elhagyási veszteséget és változó gépterhelést eredményez. A szecskahosszúság minden szecskázón állítható. Ennek szabályozása a közvetlenül jó tárolhatóság, keverhetőség és kioszthatóság, közvetve pedig a takarmányérték hasznosulása szempontjából fontos. A kés élessége és a késhézag nagy kihatással van a szecska egyöntetűségére, a fajlagos hajtóanyagigényre és a gép teljesítményére. Ezért érdemes előnyben részesíteni azokat a szecskázókat, amelyeken gyors a késélezési és állítási lehetőség. Az újabb fejlesztésű gépeken a vezetőfülkéből távvezérléssel végezhető, a mérték pedig monitoron leolvasható. A növényi zúzalék finomságának állítására egyes gépeknél a megfelelő rosta vagy zúzóbetét, másoknál a zúzóelemek helyzetének beállítása ad lehetőséget. Nagyon fontos, hogy a zúzást is csak a szükséges mértékig végezzék, mert a fokozott zúzás és a túlzott szecskázás teljesítménycsökkenéssel és fajlagos hajtóanyagfogyasztás-növekedéssel jár együtt. Az aktív zúzóelemek közötti hézag csavarorsóval állítható.

A szármaradványok kezelése

A szármaradvány begyűjtése takarmányozási, almozási és tüzelési célból történhet.Ha szecskázás nélkül takarítják be a szárat a csőtörő alá szerelt kasza és rendrakó végzi el a szükséges műveleteket. Kedvezőbb munkát végez a szárvágós csőtörő adapter. A rotációs ellenkéssel felszerelt vágószerkezettől a levágott szárak zúzóhengerek közé kerülnek, majd egy csiga veszi át, és a tarlóra teríti.

A betakarítással egy menetben történő száraprításnál a lengőkések közvetlenül a
csőtörés után elvégzik az aprítást, ezzel elkerülhető, hogy a betakarítógép kerekei a szárat a talajba tapossák. A vízszintes tengelyű gépek a vágáshoz szükséges nagy kerületi sebesség miatt száraz talajviszonyoknál szennyezik az aprítványt.

A csőtörő adapter alá függőleges tengelyű szártépő is szerelhető. Ezeknél soronként két-két kés forog függőleges tengelyen. Ha a kések egymással szembe forognak, a tépetet középre terelik és rendre rakják, ha a forgásirány ellenkező, egyenletesen szétterítik.

Hirdetés

Ha az aprítást külön menetben végezzük, de a szárat be kívánjuk gyűjteni, célszerű úgynevezett soros szármaradvány-betakarító adaptert szerelni a járvaszecskázóra. Az adapter kialakítása hasonló a soros silókukorica-betakarítóéhoz, de a szármegfogó elemek a talajhoz közelebb vannak, így az összetört szárakat is fel tudják emelni a talajról. A gép szennyeződésmentes betakarítást végez, így a szecskázott szár takarmányozási célra közvetlenül alkalmas. Hasonló kialakítású a lengőkéses adapter is, de itt a lengőkések vízszintes tengelyre vannak szerelve. A gép a szármaradványokat a földről is felszedi, szálirányban feltépi és felszecskázza. Hátránya, hogy a betakarított szár - a lengőkések miatt - földdel szennyezett.

A felszecskázott és rendre rakott szár begyűjtésére bálázógépeket és petrencekészítőket használnak. Az állandó présterű bálázó használata előnyösebb, mivel a hevederesnél (változó présterű bálázó) a szár okozta nagy igénybevétel miatt a hevederek gyorsan tönkremennek.

Ha a szár begyűjtése nem cél, akkor is célszerű a szárat a bedolgozáshoz összeaprítani. Ez történhet a betakarítással együtt (lengőkéses aprító a csőtörő alá szerelve) vagy külön menetben. Ez utóbbi esetben a betakarítás elvégezhető járvaszártépővel vagy vontatott szártépővel, amely lehet vízszintes vagy függőleges tengelyelrendezésű. A függőleges tengelyű szártépő lengőkései 1,5 m átmérőjű tárcsára szereltek. A kések kerületi sebessége 60-70 m/s. A gépek 3 és 6 m-es munkaszélességgel készülnek, sebességük 8-10 km/h. A vízszintes tengelyű gépek ugyancsak lengőkésekkel dolgoznak, a burkolat megfelelő kialakításával a tépet rendre is rakható.

Felhasznált irodalom:

Szendrő Péter: Mezőgazdasági Géptan

Bánházi-Koltay - Soós: A szántóföldi munkagépek működésének elméleti alapjai

Birkás M.: A művelés nélküli direktvetés Magyarországon

Prospektusok, kezelési utasítások



Ellenőrzött literek

A Ratio Homini Kft. olajtechnológiai berendezések fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozás. Olyan megoldásokat kínál partnerei részére, amelyekkel tankolási rendszert építhetnek ki a manipulációs költségek

minimalizálásával, valamint az elszámolási bizonytalanságok kiszűrésével.

A cég 1995 májusában alakult, a kezdetektől fogva konténeres

üzemanyagkutak gyártásával foglalkozik, majd 1996-ban megkezdték a tankolóautomaták fejlesztését. Ezek olyan elektronikák, amelyekkel önkiszolgáló tankolást lehet megvalósítani, és minden tankolást rögzíteni lehet a számítógépes rendszerben.

A rendszer lényege, hogy egy felhasználó, akinek nagy az üzemanyag-felhasználása - mondjuk 150 ezer liter éves szinten -, sokkal kényelmesebben, idő- és költséghatékonyabban tudja megoldani a tankolást, ha a saját telephelyén tankol. A saját telephelyen való tankolás időhatékonysága egyértelmű, költséghatékonysága pedig abból fakad, hogy az ügyfél nagy mennyiségű üzemanyag vásárlásakor megtakarítja a kis- és nagykereskedelmi ár közötti rést.

A konténerkutakban megtalálható minden, ami egy töltőállomáshoz szükséges, tehát az üzemanyagtartály és a kiszolgálóegység. Ehhez a rendszerhez tankolóautomata, azaz egy olyan speciális ipari számítógép is köthető, amely arra szolgál, hogy a tankolásokat engedélyezze az arra jogosultaknak, illetve rögzítse a tankolással kapcsolatos adatokat.

Az ügyfelek részére az eszközök mellé természetesen teljes tanácsadás

t nyújtanak (adott gépjárműparkhoz és üzemanyag-felhasználáshoz milyen rendszert érdemes választani és hogyan kell a rendszert működtetni) és lefolytatják az engedélyezési eljárást (ami az összes vonatkozó szabvány és előírás betartását jelenti).

A rendszer egy saját fejlesztésű komoly szoftverrel rendelkezik. Ennek segítségével a tankolóautomaták által begyűjtött adatok összevethetőek egyéb adatokkal, mint például a futott kilométerrel, a menetlevél-okmányokkal, és ez pontos ellenőrzési és egyben egy egyszerű adminisztrációs lehetőséget biztosít a felhasználó számára.

Minden berendezést a partnerekre szabva készítenek, a kért berendezés legyártása 6-8 hétbe telik, a telepítés 1 nap alatt lezajlik.Az ügyfélnek mindössze egy betonalapot kell kialakítania, valamint egy kis gyűjtőaknát, amibe az olajos vizet felfogják. Ennek elkészítéséhez adunk típustervet, de ha szükséges, a kivitelezést is elvégzik.

Nagyobb vagy összetettebb tevékenységet folytató cégeknél előfordul, hogy nem
elegendő a telephelyi tankolás, hanem a terepen dolgozó kombájnokat is el kell látni üzemanyaggal. Ehhez egy teherautóra szerelhető, 1000 literes mini tartályt tudnak adni kiszolgálóval. De részelemek, alkatrészek igényével vagy teljes korszerűbb rendszerre történő váltással is lehet a
Ratio Homini Kft.-hez fordulni.

Az üzemanyag beszerzése a vevő kompetenciája, bár ezen a téren is tudnak segítséget nyújtani. Gyakorlatilag, ha valaki nagyobb mennyiségű üzemanyagot vásárol - általában 4000 liter felett - bármelyik olajtársaságtól, akkor megkapja a kis- és nagykereskedelmi ár közötti rést és az egyedi engedményeket.

A termékek mellé 1 év garanciát, illetve 3 év kellékszavatosságot nyújtanak, de egyedi ajánlatban ezt ki tudják terjeszteni hosszabb időtartamra is.

Az üzemanyag-felhasználás függvényében 1, 5, 10 és 30 köbméteres kútválasztható. A beruházás nagyságánál inkább az hangsúlyozandó, hogy jó lízingtárgy ez a berendezés, ezeknek a rendszereknek a beszerzése gyakran lízinghez kötődik, melynek ügyintézését is helyben vállalják.


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

aldehidek

azok az oxigéntartalmú szerves vegyületek, amelyekben a kettős kötésű oxigénatom (az... Tovább

trágyaszerek

Mindazok a szerves v. ásványi, ill. szintetikus anyagok,amelyek a növények számára tápanyagot... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.