notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Kapás a külpiacon

Hirdetés

Kapás a külpiacon

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Nem könnyű az exportpiacra lépő kisvállalkozások dolga. Megfelelő partnert kell találniuk, állva a kinti kereskedelmi lobbi támadásait is. Egy olyan vállalkozót kérdeztünk tapasztalatairól, akinek egyéni vállalkozása mára hazánk legnagyobb élőhal- exportőrévé nőtte ki magát.
Kapás a külpiacon

Csibi Csaba 1985-óta foglalkozik élőhal-kereskedelemmel. A bonyhádi vállalkozó kicsiben kezdte a "halazást". Eleinte a város halszükségletének kielégítésén munkálkodott, majd bekapcsolódott a haltermelésbe, országszerte ellátva az üzleteket, horgászegyesületeket édesvízi hallal. Mára némiképp változott a helyzet: a cég "kinőtte" az országot, a vállalkozó pedig a magyar piacért folyó "könyökharc" helyett a nyugati értékesítési lehetőségek kiaknázását választotta. "Magyarországon ’sok a vadász és kevés a róka’, ráadásul az árrés is jóval kisebb, mint nyugaton. A külföldi partnerek megszerzése persze nehéz, de kifizetődőbb, mint az igen kicsi hazai piacért birkózni a konkurensekkel" - vélekedik a vállalkozás ügyvezető tulajdonosa, aki az ezredforduló óta értékesíti külhonban saját, illetve a környékbeli termelők halait.

 

 

Bonyhádról export

 

 

"A ’régi rendszerben’ az állam a Terimpex külkereskedelmi vállalaton keresztül gyakorolta az élőállatokra és állami termékekre vonatkozó külkereskedelmi monopóliumát. Akkoriban csak a Terimpexen keresztül lehetett külpiacra szállítani. A vállalat exportügyintézői a rendszerváltozás után is a szakmában maradtak, és a mai napig közvetítenek egyéni vállalkozóként. Én azonban őket kihagyva szerettem volna élőhalat exportálni, amire csak úgy volt esélyem, ha egy ismerős vagy külföldi közvetítő bevisz az ottani piacra" - meséli a partnerek megszerzésével járó nehézségeket az ügyvezető, aki elsőként végül az osztrák horgászpiacra jutott be, ismerőse közbenjárásával.
Hamarosan Németországban is sikerült üzleti partnert szereznie, később pedig a belga, francia, lengyel, román és horvát piacra is betört termékeivel. Az egyéni vállalkozás mára - az ügyvezető állítása szerint - az egyik legnagyobb magyarországi cég, amely saját járműveivel exportál élőhalat. A vállalkozás árbevételének kilencvenöt százaléka külföldi értékesítésből származik.

Hirdetés


A bonyhádi vállalkozó üzleteknek, feldolgozóknak, tenyésztőknek és horgászoknak értékesíti édesvízi halait. A szállítást saját járműveivel oldja meg, ami komoly pluszköltség, hiszen ki kell fizetnie az autópályadíjat, az üzemanyagot, valamint az élőhal-szállításhoz elengedhetetlen oxigént is. A megfelelően felszerelt, halszállító kamion sem olcsó, harminc-negyvenmillió forintba kerül.


Bár itthon is óriási küzdelem folyik a piacért, külföldön még nehezebb dolguk van a magyar vállalkozóknak. "A német kereskedők nehezen engednek be hazájukba, hiszen ott is csak más rovására tudunk piacra jutni. A kereskedelmi lobbi lejárató kampányokkal nehezíti munkánkat, és az is bevett gyakorlat, hogy a helyi cégek árban alánk ígérnek. Tapasztalataim szerint egy magyar vállalkozásnak csak úgy lehet esélye külföldön, ha az ottani kereskedőknél olcsóbban adja az áruját, vagy jobb minőségű terméket, folyamatos szolgáltatást kínál, illetve olyan árut próbál eladni, amit helyben nem tenyésztenek" - részletezi a külföldi üzleti kapcsolatok kiépítésének buktatóit Csibi Csaba.

Hirdetés

 

 


A kinti kereskedők árrése magasabb

 

 


Az ügyvezető szerint egy-egy ország kereskedelmi árainak megismerése, így a saját árak meghatározása is igen nehéz feladat. Csibi Csaba egy belga barátja segítségével tudott olyan árakat kialakítani, ami még nem túl olcsó, ám a helyi kereskedők árszintje alatt marad: "Bár a külföldi vállalkozásoknál kedvezőbb áron kínáljuk az élőhalat, még így is jobban járunk, mintha Magyarországon adnánk el, hiszen a kinti kereskedők árrése nem tíz-húsz, hanem hatvan-nyolcvan százalék. A magyar cégek külföldön ennél kisebb árréssel dolgoznak".
Csibiék a munka mennyiségén egyelőre nem érzik a gazdasági visszaesést. "Ugyanannyi munkánk van, mint tavaly, legfeljebb a fizetés megy lassabban. Általában olyan vállalatoknak igyekszünk szállítani, amelyekkel nem lehet gond, ám mindig akad egy-két cég, amely csődbe megy. Tavaly éppen egy megbízható partnerünkkel fürödtünk be, akinek három éve szállítottunk és egyelőre úgy tűnik, nem látjuk viszont pénzünket".

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
354 532
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 938 707
Közösség

begytej

a ->galambalakúakhoz tartozó madarak begyében termelődő, az ->ivadékgondozásban fontos... Tovább

Szentlászló-CITY Állatvédõ Egyesület

Állatvédõ szervezet Az elveszett vagy kóborló állatok segítése Cím: Szentlászló... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 171

Átlagos értékelés: 4.7