Az ünnepet negyven napos böjt előzi meg, melynek során tilos a húsfogyasztás, kizárólag zöldségek, gyümölcsök, hal, és más, húsmentes ételek fogyaszthatók

Húsvét ünnepe

Instagram logo

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

Húsvét nem csak jeles egyházi ünnep, de ma már számtalan szokás is fűződik nevéhez. Ismerd meg húsvét eredetét, a húsvéti szokásokat!
Húsvét nem csak jeles egyházi ünnep, de ma már számtalan szokás is fűződik nevéhez

Népszokások

A húsvéti ünnepek idején számtalan népszokásnak lehetünk részesei. Az ünnepet negyven napos böjt előzi meg, melynek során tilos a húsfogyasztás, kizárólag zöldségek, gyümölcsök, hal, és más, húsmentes ételek fogyaszthatók. Az 1700-as években nagypénteken kereszthordozó menetet is tartottak, melynek során a hívek ostorozták magukat, a század közepére azonban betiltották ezt a szokást. Bár Magyarországon már nem jellemző ez a szokás, külföldön még mindig láthatunk rá példát.


Nagyszombati körmenet

Régebben még vasárnap hajnalban, ma már inkább szombat reggel, vagy délután tartják a körmenetet. Korábban Jézus szobrát a falu legfontosabb embere vihette a körmeneten, mára ez a szokás kihalt.


Miért változik húsvét dátuma?

Az ünnep minden évben más-más időpontra esik, ún. mozgó ünnep. Korábban többféle módszer is létezett húsvét időpontjának kiszámítására, a niceai zsinat óta azonban egyetlen, egységes módszerrel kerül kiszámításra: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnap lesz húsvét vasárnapja.


Húsvéti hagyományok

A lányok húsvét vasárnapján festették meg a tojásokat, melyet másnap a locsolók kaptak. A tojásokat először megtisztították, majd csalánnal, diólevéllel, vagy meggy levével színezték.

Ma már kihalóban lévő szokás a szódásüveggel, vagy vödörrel történő locsolás, korábban azonban –kölni hiányában- így locsolták a fiatal lányokat. Ez a szokás a termékenységhez is kötődik: a tojás az új életet szimbolizálta.

Több helyen szokás volt a komatál küldése. Ha valaki ilyen tálat kapott, biztosan tudhatta, hogy az ajándékozóval örökké barátok lesznek. A tál tartalma változó volt, de általában tojást, kalácsot és italt. A megajándékozott is viszonozta a kedvességet: ő is küldött egy tálat az ajándékozónak.


Húsvéti ételek

Húsvét hagyományos étele, a már jól ismert sonka és tojás mellett a kalács és a bárány. A bárány a zsidóság Egyiptomból történő menekülésének emléke, a tojás pedig az újjászületés, a termékenység szimbóluma. Hazánkban a főtt sonka, főtt tojás és burgonya a leggyakoribb húsvéti étel, de sokan készítenek báránypörköltet is.


Csibe és nyúl- az ünnep szimbólumai

A csibe érthetően a születés, feltámadás szimbóluma, hiszen régen nagy esemény volt, ha egy csibe született- előbújt a tojásból. De miért is a nyúl hozza az ajándékot? Németországban húsvét idején gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak, azonban a nevét sokszor rövidítették, és csak Hasl-ként emlegették. Egy félreértés nyomán nyulat kezdtek ajándékozni egymásnak (németül Hase, melyet könnyen összekevertek a „Hasl” rövidítéssel). Nem sokkal később már hazánkban is a nyúl tojta a húsvéti tojást.

Az áldozati bárányokról már mindannyian hallhattunk. A bárány húsvét idején Krisztus áldozatát szimbolizálja. Korábban jellegzetes húsvéti étel volt, ma már a legtöbb helyen sonkát készítenek helyette.

Forrás: www.noinet.hu

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


Tovább a Lexikonhoz

nyereg (ló)

sportolásban kétféle fajtaját használják: a kapás és az angol v. priccsnyerget. Ezektől... Tovább

D-vitamin-hiány

a mészsóforgalom zavarán (angolkór) kívül a D-vitamin-hiány a növekedés, a... Tovább

Tovább a lexikonra