Alig fizetnek a hazai sertésért

Alig fizetnek a hazai sertésért

Ráadásul egyre több, minőségileg erősen kifogásolható importsertés érkezik hazánkba.

Néhány hét alatt tizenhat százalékkal csökkent a sertés felvásárlási ára Magyarországon, noha a boltokban egyáltalán nem kapjuk olcsóbban a húst. A hazai sertéstenyésztők nem értik az árzuhanás okát, hiszen amíg 2004-ben még hatmillió sertést tartottak Magyarországon, addig augusztusban már kevesebb mint 3,2 milliót. Ez a huszonöt évvel ezelőtti több mint kilencmilliónak jó egyharmada csupán. A Kopint-Tárki Konjunktúra Kutató Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. jelentése szerint tizenhét százalékkal kevesebb sertést vettek át a felvásárlók az első nyolc hónapban, mint tavaly, de akkor még magasabb volt a felvásárlási ár, s a takarmányárak is alacsonyabban álltak, így akkor még némi jövedelemre tehettek szert a tenyésztők.
Azóta azonban megváltozott a helyzet. A felvásárlási árak zuhanása miatt óriási bajba kerülhetnek a magyarországi sertéstenyésztők. Szakértők szerint az erős forint és az élő-, illetve feldolgozottsertés-import miatt estek vissza az árak. A vágóhidak kevesebb hazai állatot vesznek át, s egyre több más országokból behozott sertést dolgoznak fel. Az importsertés aránya harminc százalékkal emelkedett.
„A sertés felvásárlási árát a belföldi kereslet és a külföldi túltermelés határozza meg, ami 345 forintról mintegy 290 forintra esett” – mondta lapunknak Eicher József, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Szerinte a felvásárlási ár az önköltség határán van. „Az önköltség mértékét jelentősen befolyásolja, hogy milyen technológiával termel a tenyésztő. A korszerűen gépesített telepeken 250 forintra is leszorítható az önköltségi ár, míg máshol 280-290 forint” – hangsúlyozta. Vagyis a korszerűtlen technológiával dolgozó gazdák nem érnek el nyereséget. Ráadásul tőkeszegénységük miatt aligha van pénzük a gépesítésre, korszerűsítésre. „A mi telepünk elég öreg telep, 1972-ben épült. Azóta a technológia is változatlan. A termelékenységünk nem a legjobb, a szűkített önköltségünk 310 forint fölött van, így a jelenlegi 290 forintos vételár behatárolja a lehetőségeinket” – mondta a témával kapcsolatban az Echo Televíziónak Rittberger Róbert, pécsváradi sertéstelep-vezető.
A tenyésztők ráadásul épp most kapnak kevesebb pénzt a termékeikért, amikor a boltokban enyhén emelkedik a forgalom, mert a téli hónapokban jellemzően több húst vásárolnak az emberek. Igaz, a vevőkör megtartásához az üzleteknek is a lehető legalacsonyabb árral kell dolgozniuk.

A sertéstenyésztők azt szeretnék elérni, hogy stabil, háromszáz forint fölötti felvásárlási áron vegyék át tőlük a sertést. Ehhez elsősorban az olcsó, de gyengébb minőségű külföldi sertés és sertéshús behozatalát kellene korlátozni. A Magyar Agrárkamara szerint a külföldről behozott sertések aránya harminc százalékot tett ki az összes vágáson belül szeptember közepéig. Az unió termelése és sertésállománya is enyhe csökkenésben van, de a kieső húsipari alapanyagot holland, dán és német sertés pótolja.

Az alacsony felvásárlási ár végzetes is lehet a hazai sertéstartóknak és -tenyésztőknek, ha nem változik a piaci helyzet. „A tenyésztők nem tudják egyik napról a másikra abbahagyni tevékenységüket, annak ellenére sem, hogy az alacsony felvásárlási ár rövid távon nem befolyásolja a sertéssel foglalkozók számát. Egy hosszú, kedvezőtlen periódus esetén viszont többen is felhagyhatnak a termeléssel, amely tíz-húsz százalékos állománycsökkenéshez is vezethet” – mondta lapunknak Eicher József.
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. jelentése szerint jövőre sem várható érdemi keresletnövekedés sem a világpiacon, sem az unióban, ezért az árak alakulásában sem számítanak fordulatra.