A vöröshagyma érésének kezdetét a hagymatest fölötti szárrész, azaz a „nyak” folyamatos puhulása jelzi. A lomb meghajol, megdől. A vöröshagymának ezt a természetesen bekövetkező érési folyamatát mesterségesen például taposással, hengerezéssel zöldállapotban való levágással nem ajánlatos vegyszeres perzseléssel pedig a tárolási veszteségek miatt tilos befolyásolni.
A vöröshagymát hazánkban két menetben takarítják be. A földből való kiemelést akkor végezzük el, amikor a területen lévő hagymák háromnegyed része megdől. A rendre rakott hagymát az időjárástól függően 7-10 napig előérleljük. A teljesen leszáradt lombú „zárt nyakú” száraz buroklevelű hagymát felszedjük, és a tárolóhelyiségbe szállítjuk.
Az egymenetes, mesterséges levegőáramoltatással, szárítással kombinált betakarítási mód a tőlünk nyugatra és északra lévő országokban terjedt el a csapadékos betakarítási időszak miatt. A módszer jó minőségű árut eredményez, de drága.[1]
A gépek bemutatása előtt fontos megemlíteni, hogy a hagyma piacra kerülése előtt milyen előkészítő műveleteket kell elvégezni az eladhatóság szempontjából.
Ezek az alábbi alapműveletek:
· tisztítás
· szártalanítás
· válogatás
· osztályozás
· csomagolás
A kétmenetes vöröshagyma betakarítás bemutatása
Első menet: kiemelés - rendre rakás
A vöröshagyma termesztés legmunkaigényesebb technológiai művelete a betakarítás. Ennek gépesíthetőségére már régen fölfigyeltek, de nem minden esetben használták ezeket. Ennek oka az volt, hogy kis területeken viszonylag nagy többletköltséget okoz, munkaminősége pedig lényegesen rosszabb volt, mint a kézzel szedett hagymáénak.
A szakirodalom [2, 3, 4] többféle gépet említ, közöttük hazait és külföldit, egy és kétmenetes betakarítási technológia szerint.
Hazai fejlesztésű és gyártmányú gépek, amelyet a HÓDGÉP vállalat készített el a holland „Finis” gép mintájára, a HKS, HRR és HRF jelű kiszedő-rendrerakó és rendfelszedő gép. Ugyancsak hazai fejlesztés a MAGÉP által gyártott, kiszedő-rendrerakó-felszedő hármas kombinációjú betakarítógép egymenetes vöröshagyma betakarításra alkalmas.
Ismeretem és tájékozódásom alapján, Magyarországon az egymenetes vöröshagyma betakarítás nem elterjedt, és csak igen szűk körben használják. Hazánkban a kétmenetes betakarítás terjedt el.
A mostani családi gazdaságokban igen elterjedt a HANKI-KER által gyártott kiszedő, melynek ára, munkaminősége, és teljesítménye is ideális egy családi gazdaság számára. (1. számú ábra)
Működése:
A talajból a kiforgató tengely a hagymákat a felszínre nyomja, ahonnan a gumilapátos terelő segítségével a pálcás hevederes felhordóra jutnak. Szállítás közben a beépített rázószerkezet a hagymákat rögteleníti, és a rendképző garat segítségével az előtömörített talajra szórja. [5]
Hagymabetakarító gép főbb szerkezeti egységeit,a következő oldalon található, 2. ábra mutatja.
Részei:
A. Vázszerkezet a hárompont csatlakozóval
B. Talajvágó tárcsák, nyitó csoroszlyák
C. Központi hajtómű-elosztó
D. Kiforgató szerkezet
E. Gumilapátos terelő
F. Pálcás-hevederes felhordó szerkezet
G. Rendképző garat
H. Talajtömörítő henger
Ezen gépeken kívül használni szokták még a burgonya betakarító gépek különféle változatait is, amelyek kisebb-nagyobb átalakítást kívánnak ahhoz, hogy eredményes legyen velük a vöröshagyma betakarítása is. [6,7]
Korszerű betakarítógép a német gyártmányú Bergmann K-100 típusú burgonya betakarítógép, amely kiegészítő szerelvényekkel gyökérzöldségek, így vöröshagyma betakarítására is kiválóan alkalmas.
Ezen kívül több német illetve angol gyártmányú egy- és kétmenetes burgonya betakarítógép kisebb-nagyobb átalakításokkal alkalmas vöröshagyma betakarítására is.
Hagyma manipuláló gépsorokat már 2-3 évtizede alkalmaznak, de ezek helyhez kötöttek, azaz ömlesztett beszállítást igényelnek, magas beszerzési áruk, és nagy számú kiszolgáló személyzet igénye a kisgazdaságok számára nem megoldható.
Régóta ismerik már Dokex és Bijlsma valamint a Holaras-Bijlsma típusú manipuláló, illetve hagyma szártalanító gépsorokat. Ezek a szártalanítók stabil készülékek voltak, melyeknél a szártalanítást hengerpárok vagy a hengersor alatt forgó kések végezték. Ezekkel a gépekkel csak nagyüzemek rendelkeztek, a kisebb gazdaságokban a szártalanítást, válogatás, osztályozás, csomagolás művelet kézi erővel volt kivitelezve.
Kb. két évtizede a területek növekedésével két-három kisgazda összefogásával kezdtek megjelenni a stabil villanyáramról működtethető szívó ventilátoros kis teljesítményű hagyma száratalanítók. Ezeket egészítették ki válogató, osztályozó és zsákoló egységekkel. Teljesítményük 50-60 q/10h volt.
Ezeket a gépeket követte a máig is alkalmazott TLT-hajtású vontatott kivitelű nagy teljesítményű szártalanító, válogató, osztályozó és zsákoló gép egyben. Mára ezeknek több változata is ismert, de mindegyikük házilag készített egyedi gyártású tisztító berendezés.
A házilag készített tisztító berendezések változatai:
· szívóventilátoros, rázóasztalos kivitel
· szállítószíjas, szívóventilátoros kivitel
· tépő hengerpáros kivitel
A renden szárított hagymát erre a házilag készített gépre juttatjuk, itt történik a vöröshagyma földtől, illetve szárrésztől való eltávolítása, valamint méret szerinti osztályozása, majd csomagolása.
Működése:
A gép vontatott kivitelű. A gép az erőgép TLT tengelyéről kapja a hajtást. A hajtás két azonos hajtóművön, (az egyik gyorsít, a másik lassít ugyanolyan mértékben) lánc- és ékszíjhajtásokon keresztül megy a különböző egységekhez. A tisztítószerkezet forgókéses, amely a hosszirányban lejtő rostélypálcás asztalból és a pálcák alatt forgó késekből áll. Az excenterrel mozgatott asztal felső részére adagolt hagymák - főleg a kések szívó hatása miatt - nagyrészt szárukkal lefelé helyezkednek el, sorokban rendeződnek el, és a lejtés, illetve a rezgőmozgás következtében lassan lefelé csúsznak, a forgó gumiujjak is segítik a lefelé való mozgást, melyek a hagyma forgatását is elvégzik egyben. Közben a gyorsan forgó kések a rostélypálcák között kiálló hagymaszárat levágják. Az asztalról leérkező hagyma a válogató asztalra kerül, itt történik a rög vagy sérült hagyma eltávolítása, ezt követi az osztályozó rész (méret szerint változtatható a pálcák közötti távolság), majd a zsákoló egység.
A tisztító teljesítménye 150-200q/10 óra között változik, a hagyma minősége és a kiszolgáló személyzet függvényében. Az ilyen és ehhez hasonló gépeket nálunk, Jászalsószentgyörgyön többféle változatban is készítik, de ezek mindegyike saját házilag készített gép.[8]
Elterjedt tisztítógép típus, amelyen szintén meg van a rostély osztás, csak minden második pálca ékszíj, aminek mozgása a hagymát szállítja a szívóventilátor felett.
Működése:
A garatba adagolt hagyma a lassan forgó ékszíjjakra jut. Az ékszíjjakon gumibütykök vannak, azért, hogy a hagyma megakadjon benne és a szállítás ezáltal hatásosabb legyen. Az asztal felett, álló gumiujjak vannak elhelyezve, hogy a szállított hagyma nekiütközzön, ezáltal az oldalra való elfordítás is biztosított legyen. A ventilátorok szívóhatására a hagymaszár a rostélyok közé kerül, és a gyorsan forgó kések levágják. Az asztalról legördülő hagyma a válogató asztalra kerül, ezt követi az osztályozó és zsákoló művelet.
Az így megtisztított, osztályozott, és csomagolt hagymát beszállítjuk. Egy részét közvetlenül értékesítjük, kisebb részét betároljuk, és ezt a tél folyamán, illetve tavasszal értékesítjük.
Betároláskor tartsuk be a tárolással, szellőztetéssel szembeni követelményeket, mert ezek hiánya a hagyma romlását eredményezheti, ami gazdaságossági szempontból hátrányos.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a vöröshagyma-termesztést és annak gépesíthetőségét, illetve gazdaságosságát többféle tényező befolyásolja. A családi gazdaságok célja, hogy ezeket optimalizálni tudják.[8]
Forrás: Agrárágazat