A gyapot (Gossypium) minden idők egyik leghasznosabb és legfontosabb haszonnövénye. Termését ruházatok, horgászati eszközök, kávészűrők, papír, és rengeteg más hétköznapi termék előállítására használjuk fel. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy saját kertünkben is termeszthetünk gyapotot, mostani cikkemben erről fogok beszélni nektek!
A gyapot a mályvafélék családjának tagja, így rokonai közé tartozik a hibiszkusz, az alcea, és az okra is. Képen már biztosan láttál gyapotot szüretelés előtt – könnyedén felismerhetők fehér pamacsszerű termésükről. Érdemes azonban egy pillantást vetni mutatós virágaira is, amelyek eleinte fehéren, majd rózsaszínben pompáznak. Annak ellenére, hogy egy munkaigényes növény, egyre többen érdeklődnek a gyapottermesztés iránt.
Vannak, akik szeretnék miből ellátni barkácshobbijukat, míg mások szeretnének egy kis pénzt keresni vele, vagy csupán érdekli őket, hogy milyen lehet gyapotot termeszteni. Bármilyen okból is találtál rá erre a cikkre, íme minden, amit erről a növényről tudnod kell!
A gyapot termése
A gyapot magvai egy hegyes toktermésben (magház) helyezkednek el, amíg a növény készen nem áll arra, hogy szabadon eressze őket. A magvakat egy fehér, puha „pamacs” veszi körül, és amikor a magház szétnyílik, a szél ezt kapja fel, és viszi magával – így oldja meg a gyapot a magvak szétterítését. Ezt a fehér „pamacsot” valójában gyapotszálak alkotják, és a magoktól való mesterséges elválasztás (egrenálás) után szokás csak pamutnak nevezni (habár az alábbi cikk kontextusában nem szükséges különbséget tenni a két kifejezés között).
A gyapot fajtái
Habár a köztudatban fehér termésű növényként szerepel, a gyapotnak valójában többféle színű termése is lehet. Régebben a kereskedelmi célra termelők első sorban a fehér pamutra koncentráltak, míg ma fehérítéssel szokás megoldani, hogy a pamutnak egyenletes színe legyen. Létezik barna, rózsaszín, zöld, kék, és citromsárga változata is. E színek nagy részét azoknak a rabszolgáknak köszönhetjük, akiket többek között gyapotszedésre használtak Amerikában, mielőtt végleg felszámolták volna arrafelé a rabszolgatartást.
A rabszolgáknak tilos volt ugyan azt a fehér gyapotot termeszteniük, mint amit „gazdáik” is tartottak földjeiken, így barna, és egyéb színű változatokat tenyésztettek ki. Ezek a színes változatok nem voltak olyan népszerűek, mint a fehérek, mert rövidebb gyapotszálak alkották a terméseiket, amit nehezebb feldolgozni (pl. fonni). Manapság igazi ritkaság színes termésű gyapotot látni. A következő oldalon mindent elmondok nektek a gyapot termesztéséről, megéri lapozni egyet!
Forrás: Fotó: Pixabay
