A miniszter a moratóriumot a fogyasztók biztonságán túl a magyar vetőmagok és a gabona GMO-mentes státusának fenntartása miatt nevezi jó megoldásnak, állítása szerint ugyanis ez jelenleg piaci előnyt

Hirdetés

Viták a GMO növényekről

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Miközben nagy a politikai egyetértés a genetikailag módosított növények hazai termesztésének tilalmáról, a génkezelt alapanyagok bőven előfordulnak mindennapi élelmiszereinkben.
Két országgyűlési bizottságban is ötpárti konszenzussal fogadták el a képviselők Gráf József földművelésügyi miniszter jelentését
Két országgyűlési bizottságban is ötpárti konszenzussal fogadták el a képviselők Gráf József földművelésügyi miniszter jelentését. A más ügyekben szokatlan egyetértés az iromány témájából fakadt: az ugyanis a géntechnológiai tevékenységgel, illetve annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos magyar stratégia végrehajtását tárgyalta.

Utóbbit pedig két éve, szintén teljes egyetértésben hagyták jóvá a parlamenti pártok, s mivel a mostani dokumentum is a genetikailag módosított szervezetek (GMO) magyarországi tilalmának fenntartását szorgalmazza, érthető a pártok közötti összhang. Bármekkora az egyetértés, ez a bizonyos moratórium csupán a Monsanto MON-810-es néven emlegetett, kukoricamoly-rezisztenciát okozó gént hordozó kukorica hibridjeire vonatkozik, és a jelek szerint Magyarország nem sokáig tarthatja fenn GMO-ellenes álláspontját.

Uniós engedély



Brüsszelben jelenleg több genetikailag módosított (GM) kukorica- és burgonyaféle engedélyezési eljárása zajlik, amelyeket illetően - kettő kivételével - már nem is indítható biztonsági védzáradéki eljárás - mondta a HVG-nek Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai külkapcsolati igazgatója. Vagyis ha az unió megadja a termesztéshez szükséges engedélyt, a tagállamok sem tilthatják ki ezeket a piacukról. Nem véletlenül állította tehát Gráf József agrárminiszter néhány hete a Magyar Tudományos Akadémián rendezett GMO-konferencián, hogy a magyar tilalom nem tartható fenn a végtelenségig.

A miniszter a moratóriumot a fogyasztók biztonságán túl a magyar vetőmagok és a gabona GMO-mentes státusának fenntartása miatt nevezi jó megoldásnak, állítása szerint ugyanis ez jelenleg piaci előnyt biztosít. A szomszédos EU-tagállamok közül Szlovákiában és Romániában engedélyezték a MON-810-es alkalmazását. Magyarországon a termesztési tilalom fenntartásában egységes a kormány - hangsúlyozta Gráf. Következő mondatában azonban már odaszúrt egyet a környezetvédelmi tárcának, mondván, "időnként a kísérleteket is igyekeznek megtiltani, aminek sok értelme nincs".

Tény, hogy idén a hazai kutatóintézeteket egyetlen GMO-val kapcsolatos kutatással sem bízták meg a fajtatulajdonosok, amelyek egyébként multinacionális vetőmag-előállító, illetve növényvédőszer-gyártó cégek. Állításuk szerint azért, mert az elmúlt évben hiába próbáltak egyeztetni a környezetvédelmi és az agrártárcával a kísérletek feltételeiről, nem ültek le velük tárgyalni. "Tavaly a környezetvédelmi hatóság elutasította a Szent István Egyetemmel tervezett kutatást, így az idén már nem is próbálkoztunk, hanem a nyitrai egyetemnek adtuk a megbízást" - adott magyarázatot Máté arra, miért nem hazai vizsgálatokat támogatnak. Hozzátette, az egyetemnek teljes publikációs szabadságot biztosítottak.

Állami pénz azért akad a kutatásokra, más kérdés, hogy kevés, és azt is fölöslegesen költik. "Olyan kísérleteket kell elvégezni állami megrendelésre, amelyeken az EU-ban másutt már régen túlvannak" - mondta a HVG-nek Bedő Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. A martonvásári intézet vezetője úgy véli, a MON-810-es termesztési tilalmára alapozva az egész géntechnológiai kutatást akadályozza a túlszabályozottság, ami miatt a magyar kutatók nemzetközi szinten hátrányba kerülnek.

Az Országgyűlés előtt fekvő jelentés 2007-ben 3 millió, 2008-ra pedig 5 millió forint elkülönítéséről tesz említést. Az összeget a környezetvédelmi tárca a GMO-k feltételezhető hatásainak bemutatására, valamint az EU-ban várhatóan a közeljövőben köztermesztésre kerülő, a kukoricabogárral szemben ellenálló kukoricahibrid tesztelésére fordítaná, márpedig ez a kártevő Magyarországon a kukoricamolynál nagyobb veszteségeket okoz.

Hirdetés

Jelentés



De - szól a jelentés - már a tavalyi hatásvizsgálatok is meghiúsultak, mivel a fajtatulajdonosok nem bocsátották rendelkezésükre a megfelelő anyagot. A dokumentumhoz kapcsolódó országgyűlési határozattervezetben már az szerepel: úgy kell a hazai jogszabályokat módosítani, hogy "kikényszeríthetővé váljon" a fajtatulajdonosok együttműködése a hatásvizsgálatokban. Ezt a megfogalmazást utóbbiak elfogadhatatlannak tartják, miként azt is, hogy a környezetvédelmi hatóság függetlennek nevezzen olyan általuk GMO-ellenesnek tartott kutatókat, akik saját prekoncepciójuk igazolására használnák a kísérleteket.

Mivel a tudósok is megosztottak, nem csoda, hogy az egyszerű halandó nem képes kihámozni, mi is az igazság a GMO-k körül. Minden állításnak létezik a cáfolata is - ráadásul mindkét verziót tudományos kísérletekkel alátámasztottnak mondják szószólóik. Bedő például azt állítja, hogy egy-egy genetikailag módosított kukoricahibrid termesztése csökkentené a gazdák költségeit. Számításai szerint tavaly a termelőknek mintegy 20 milliárd forintos kárt okozott a kukoricabogár, ami a félmillió tonnás terméskiesésből és a növényvédelem 4,2 milliárd forintos többletköltségéből adódik.

A természetvédők szerint a valóság éppen ennek az ellenkezője. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője az amerikai adatokból azt olvasta ki, hogy a GMO-t tartalmazó növények termésmennyisége egyáltalán nem lesz nagyobb a hagyományos fajtákénál. Sőt az Egyesült Államokban a génmódosított növények termelése következtében például tizenötszörösére nőtt a glüfozát hatóanyagú gyomirtó szerek használata, ami megnövelte a gazdák költségeit - sorolta az ellenérveket Fidrich.

Ezzel ellentétes tapasztalatai vannak a 2006 óta kukoricamoly-rezisztens, génmódosított kukoricát termelő szlovákiai gazdának, Boros Imrének. Az egymás mellett termesztett hagyományos és génkezelt kukorica között saját gazdaságában átlagosan hektáronként 1,3 tonna többlethozamot mért az utóbbi javára. Termelési költségként viszont gyakorlatilag ugyanazt fizette ki a kétféle kukoricára: hektáronként 535 euróba került a hagyományos, aminél 5 euróval volt kevesebb a kukoricamoly-rezisztens. Ráadásul a nyitrai egyetem egyik kísérlete szerint a genetikailag módosított kukoricával etetett disznók 137 nap alatt érték el a vágósúlyt, míg a hagyományos tengerit kapó sertések tíz nappal később.

Kérdés persze, hogy ezt a súlygyarapodásbeli különbséget lehet-e a piacon érvényesíteni. "Az európai fogyasztók elutasítják a GMO-kat" - idézi Fidrich az uniós felmérések eredményeit. A módosított géneket tartalmazó vetőmagokat előállító multik felől érkező nagy nyomással szemben szerinte működik egy ellentétes irányú, a fogyasztóké, amely abból ered, hogy a GMO-kban sokan egészségügyi kockázatot látnak.

Hirdetés

Gm - szója



Több civil szervezet, például a Greenpeace, hárommillió aláírást gyűjtött össze azért, hogy kötelező legyen jelölni az élelmiszereken, ha genetikailag módosított összetevőt tartalmazó takarmányokkal etetett állatokból készültek - mondja Fidrich. Jelenleg ugyanis, ha a takarmányba mondjuk GM-szóját kevertek, az nem derül ki az élelmiszerek feliratozásából.

Ha ez a szabály már most is élne, lenne meglepetés: a Magyarországra érkező importszója 90 százaléka ugyanis génmódosított, ez pedig mind belekerül az állati takarmányokba, azaz például a Magyarországon hizlalt disznók, csirkék zöme GMO-t tartalmazó takarmányon nevelkedett. Nincs ez máshogy Európa más tájain sem: Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet agrárpolitikai igazgatóságának vezetője az említett GMO-konferencián elhangzott előadásában kiemelte, hogy az EU-ban az összes szójaliszt csupán 8,5 százalékának alapanyaga nem génkezelt szója. Utóbbi valóban drágább termék - 2008 februárjában tonnánként 60-80 dollárral többe került, mint a genetikailag módosított -, csakhogy a piac ezt már nem fizeti meg, világkereskedelme visszaesőben van.

A világon egyébként tavaly 12 százalékkal, 114,3 millió hektárra nőtt a GM-növények termelése, azaz a világ összes termőterületének mintegy a tizedén termesztik ezeket a növényeket, s ezt az arányt tíz év alatt érték el. Európa ezt a bővülést nem tudja megakadályozni, az unió engedélyezési eljárása lassúságának árát pedig leginkább az állattenyésztők fizetik meg - állította előadásában Popp. Az USA-ban 15 hónap alatt engedélyezik egy-egy GMO termesztésbe vonását, míg az EU-ban az import jóváhagyásához is ennek több mint kétszerese kell.

Ennek következtében az USA-ban például már általában termelik azt a GM-kukoricát, amelyik az EU-ban még tilalom alatt áll. Mivel az egyes termények nem engedélyezett GMO-tartalmánál az uniós elv a zéró tolerancia, amit a kereskedők nem tudnak garantálni, szünetel az EU 10 millió tonnára becsült 2007-2008-as kukoricaimportja a fő exportőr USA-ból, illetve az EU-ban még szintén nem engedélyezett GMO-t tartalmazó kukoricát termelő Argentínából. Következésképpen megdrágult a máshonnan származó importkukorica, ami magasan tartotta a belső árakat is. Popp számításai szerint ez tonnánként 50 eurós felárat okoz, ami 1 kiló élősertéshús előállításánál 40 forinttal növeli a költségeket.

Forrás: HVG

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Karcag Városi Földhivatal

Földhivatal Városi Földhivatal Cím: Karcag Kossuth tér 1. 5300 Magyarország Telefon:... Tovább

sav-bázis egyensúlyzavara

a —>sav—bázis egyensúlyának kisebb eltolódását a szabályozórendszerek képesek... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.