Kinek jó a GMO?

Hirdetés

Kinek jó a GMO?

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Világszerte több mint 100 millió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, miközben azok egészségügyi és ökológiai hatásairól vajmi keveset tudunk. Bár Magyarország egyelőre nem kér a GMO-kból, a módosított genetikai állományú növények már a szomszédban vannak.
Kinek jó a GMO?

A GMO-k olyan, genetikailag módosított élőlények, melyekbe más fajokból származó génállományt ültettek be – vagyis oly módon változtatták meg az adott faj DNS-ét, amely a természetben soha nem fordult volna elő. A géntudomány mezőgazdasági hasznosítása iránt nagy reményeket táplált az emberiség: nagyobb terméshozamú, ellenállóbb, szárazságtűrő fajok hozhatók létre, amelyekkel választ adhatunk a túlnépesedés és a klímaváltozás okozta élelmiszer-ellátási problémákra. Ráadásul mindezt fenntartható módon, a művelésbe vont területek növelése nélkül, kevesebb vegyszerrel. Csakhogy az első GMO haszonnövény megszületése óta eltelt jó másfél évtized alatt csak mérgeknek ellenálló és mérgeket termelő csodanövények születtek a laboratóriumokban. A génmódosított növények 81 százaléka ellenáll a totális gyomirtóknak, maradék részük pedig maga termel rovarölő szert.

Hirdetés

Úgy tűnik, a fogyasztók egyelőre nem sokat köszönhetnek a biotechnológia varázspálcájának. A kártevők elleni mérgeket termelő növények többszörös mennyiségű rovarölőt tartalmaznak, mint csupán permetezett társaik. A „gyomirtóbarát” GMO fajokat pedig évente többször is permetezhetik glifozát alapú gyomirtóval. Charles Benbrook agronómus 1998-ban az USA hat államában vizsgálta meg a gyomirtó szerek használatának alakulását, és megállapította, hogy a génmódosított szója termeléséhez 30%-kal több gyomirtót használtak, mint a hagyományos ültetvényekhez. Mindez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a génsebészet úttörői többnyire a növényvédő szereket is gyártó óriáscégek: a Monsanto, a Bayer és a Syngenta.
De nem csak a növekvő peszticid-igény miatt főhet GMO-t termelő gazdák feje. Egy, a Nebraskai Egyetemen végzett kutatás szerint a szója terméshozama legalább 5%-kal csökkent a génmódosítás következtében. A termelők egy része pedig arra panaszkodik, hogy a megváltoztatott génállományú növények kevésbé ellenállóak a kórokozókkal szemben, mint a hagyományos fajták. Mindemellett a gazdáknak szabadalmi jogdíjat kell fizetni a vetőmaggyártóknak, miután – példátlan módon – az amerikai hatóságok engedélyezték élőlények levédését. A gyártóval kötött szabadalom-felhasználási szerződés részeként tilos a magokat újra elültetni. Pedig a génmódosított növények terjednek – ha kell, ha nem.

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kombinált hatóanyagú gombaölő szerek

a gombaölő hatóanyagok gyári kombinálásának fő célja a biol. hatássáv bővítése, a... Tovább

hipertermia (hyperthermia)

a szervezet hőmérsékletének nagyfokú felemelkedése a fizikai hőszabályozás csődje miatt.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.