A GMO-k olyan, genetikailag módosított élőlények, melyekbe más fajokból származó génállományt ültettek be – vagyis oly módon változtatták meg az adott faj DNS-ét, amely a természetben soha nem fordult volna elő. A géntudomány mezőgazdasági hasznosítása iránt nagy reményeket táplált az emberiség: nagyobb terméshozamú, ellenállóbb, szárazságtűrő fajok hozhatók létre, amelyekkel választ adhatunk a túlnépesedés és a klímaváltozás okozta élelmiszer-ellátási problémákra. Ráadásul mindezt fenntartható módon, a művelésbe vont területek növelése nélkül, kevesebb vegyszerrel. Csakhogy az első GMO haszonnövény megszületése óta eltelt jó másfél évtized alatt csak mérgeknek ellenálló és mérgeket termelő csodanövények születtek a laboratóriumokban. A génmódosított növények 81 százaléka ellenáll a totális gyomirtóknak, maradék részük pedig maga termel rovarölő szert.
Úgy tűnik, a fogyasztók egyelőre nem sokat köszönhetnek a biotechnológia varázspálcájának. A kártevők elleni mérgeket termelő növények többszörös mennyiségű rovarölőt tartalmaznak, mint csupán permetezett társaik. A „gyomirtóbarát” GMO fajokat pedig évente többször is permetezhetik glifozát alapú gyomirtóval. Charles Benbrook agronómus 1998-ban az USA hat államában vizsgálta meg a gyomirtó szerek használatának alakulását, és megállapította, hogy a génmódosított szója termeléséhez 30%-kal több gyomirtót használtak, mint a hagyományos ültetvényekhez. Mindez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a génsebészet úttörői többnyire a növényvédő szereket is gyártó óriáscégek: a Monsanto, a Bayer és a Syngenta.
De nem csak a növekvő peszticid-igény miatt főhet GMO-t termelő gazdák feje. Egy, a Nebraskai Egyetemen végzett kutatás szerint a szója terméshozama legalább 5%-kal csökkent a génmódosítás következtében. A termelők egy része pedig arra panaszkodik, hogy a megváltoztatott génállományú növények kevésbé ellenállóak a kórokozókkal szemben, mint a hagyományos fajták. Mindemellett a gazdáknak szabadalmi jogdíjat kell fizetni a vetőmaggyártóknak, miután – példátlan módon – az amerikai hatóságok engedélyezték élőlények levédését. A gyártóval kötött szabadalom-felhasználási szerződés részeként tilos a magokat újra elültetni. Pedig a génmódosított növények terjednek – ha kell, ha nem.
