Kinek jó a GMO?

Kiszállító és termelő kereső
hirdetes

Kinek jó a GMO?

Világszerte több mint 100 millió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, miközben azok egészségügyi és ökológiai hatásairól vajmi keveset tudunk. Bár Magyarország egyelőre nem kér a GMO-kból, a módosított genetikai állományú növények már a szomszédban vannak.
Kinek jó a GMO?

A GMO-k olyan, genetikailag módosított élőlények, melyekbe más fajokból származó génállományt ültettek be – vagyis oly módon változtatták meg az adott faj DNS-ét, amely a természetben soha nem fordult volna elő. A géntudomány mezőgazdasági hasznosítása iránt nagy reményeket táplált az emberiség: nagyobb terméshozamú, ellenállóbb, szárazságtűrő fajok hozhatók létre, amelyekkel választ adhatunk a túlnépesedés és a klímaváltozás okozta élelmiszer-ellátási problémákra. Ráadásul mindezt fenntartható módon, a művelésbe vont területek növelése nélkül, kevesebb vegyszerrel. Csakhogy az első GMO haszonnövény megszületése óta eltelt jó másfél évtized alatt csak mérgeknek ellenálló és mérgeket termelő csodanövények születtek a laboratóriumokban. A génmódosított növények 81 százaléka ellenáll a totális gyomirtóknak, maradék részük pedig maga termel rovarölő szert.

hirdetes

Úgy tűnik, a fogyasztók egyelőre nem sokat köszönhetnek a biotechnológia varázspálcájának. A kártevők elleni mérgeket termelő növények többszörös mennyiségű rovarölőt tartalmaznak, mint csupán permetezett társaik. A „gyomirtóbarát” GMO fajokat pedig évente többször is permetezhetik glifozát alapú gyomirtóval. Charles Benbrook agronómus 1998-ban az USA hat államában vizsgálta meg a gyomirtó szerek használatának alakulását, és megállapította, hogy a génmódosított szója termeléséhez 30%-kal több gyomirtót használtak, mint a hagyományos ültetvényekhez. Mindez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a génsebészet úttörői többnyire a növényvédő szereket is gyártó óriáscégek: a Monsanto, a Bayer és a Syngenta.
De nem csak a növekvő peszticid-igény miatt főhet GMO-t termelő gazdák feje. Egy, a Nebraskai Egyetemen végzett kutatás szerint a szója terméshozama legalább 5%-kal csökkent a génmódosítás következtében. A termelők egy része pedig arra panaszkodik, hogy a megváltoztatott génállományú növények kevésbé ellenállóak a kórokozókkal szemben, mint a hagyományos fajták. Mindemellett a gazdáknak szabadalmi jogdíjat kell fizetni a vetőmaggyártóknak, miután – példátlan módon – az amerikai hatóságok engedélyezték élőlények levédését. A gyártóval kötött szabadalom-felhasználási szerződés részeként tilos a magokat újra elültetni. Pedig a génmódosított növények terjednek – ha kell, ha nem.

hirdetes
hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
106 385
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
6 001 475

alapszabály

okirat, amely a tsz-ek létrejöttét és működésének feltételeit tartalmazza. Törvényes... Tovább

hajtás

1. (bot.) A csíranövény rügyecskéjéből fejlődő, a magasabb rendű növényeknek a... Tovább

Tovább a lexikonra