Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából III

Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából III

Sulyok Dénes – Megyes Attila, Debreceni Egyetem
Hirdetés

A telepítendő fafajok jellemzése - A vizsgált területre száraz, üde és nedves területekre kell megfelelő fafajt találni. Eltérő igényű fafajták jöhetnek számításba, ezek egymással nem versenyeztethetők, nem helyettesíthetők, mindegyiket a számára leginkább megfelelő termőhelyeken kell termelni. Az alkalmazható fafaj elsősorban a termőhely minőségétől és vízellátottságától függ. Ez esetben nem célszerű a mezőgazdálkodásban szokásos AK értékekkel számolni, tekintettel arra, hogy a faültetvények gyökérzónája egészen más, mint a mezőgazdasági kultúráké (pl. egy, a mezőgazdaság számára túl nedves, biztonságos növénytermesztésre nem alkalmas területen igen jó fahozamok érhetők el).
Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából III - Energiaültetvény létrehozásának kérdései

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A Nyírbátori kistérséget jellemző éghajlatot, a termesztésbe bevonható talajokat, valamint a térségre jellemző erdőművelési gyakorlatot figyelembe véve a mintaterületen leginkább az akácfa illetve a nyárfa termesztése jöhet szóba. Az akác és a nyár termőhely igényét, az éghajlattal, talajviszonyokkal illetve a hidrológiai adottságokkal szemben támasztott igényét az alábbiakban ismertetjük (1, 2. táblázat).

Akác (Robinia pseudoacacia L.): félszáraz-száraz körülmények mellett a jó vízgazdálkodású, laza középkötött homokos és vályogos, könnyen felmelegedő talajokat kedveli. Hazai körülmények között az akácosok több mint 50%-a homoki erdőgazdasági tájakon fordul elő. A legjobb akácosokat a döntően savanyú kémhatású, homokos talajú erdőgazdasági tájakon (Nyírség, Somogy) találjuk, míg a legtöbb gyenge akácost a meszes-homokos Duna-Tisza közi homokhátak adják. Az akác közismert sajátossága a rendkívül jó sarjadzóképessége. Tuskóról és földben maradt gyökerekről egyaránt rendkívül jól sarjad. Mint pillangós virágú növénynek, a gyökérgümőin található nitrogénkötő baktériumok növelik a talaj nitrogéntartalmát. A talajba juttatott nitrogén évi mennyiségét 50 kg/ha-ra becsülhetjük. Az akác fényigényes fafaj, faggyal szemben azonban kicsi az ellenállóképessége. Fája sűrű, jelentős mennyiségű gyantát is tartalmaz, ezért a lombos fafajok között a legjobban ég. Szaporítása magról történik. A termőhelytől függően 3-5 évenként célszerű letermelni. Egy ültetvény élettartama 20 évre (4-5 vágás tervezhető). Magyarországi hozamai 10 t/ha felett.

Nyár (Populus sp.): Igen változatos termőhelyeken termeszthető. Talajigénye viszonylag tág körben mozog. A félszáraz és üde, levegős, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Nagy hozamok azonban csak jó tápanyag-ellátottságú, nagy vízkapacitású talajokon érhetőek el. Elviseli a nedvesebb talajokat és az időszakos vízborítást is. A belvizes területek az energetikai célú nyártermesztésre alkalmasak lehetnek, ha az egyéb termőhelyi adottságok is megfelelnek a nyárállomány igényeinek. A belvíz-veszélyeztetett területeken a nyárfatermesztés eredményességét leggyakrabban a talaj tömörsége, rossz szellőzése, az esetleges só felhalmozódás és a pangó vízborítás kialakulása akadályozza. A termőterület beárnyékoltságát el kell kerülni, ezért ajánlatos nyílt területekre ültetni. Gyökerétől jól sarjad, sarjutódai a gyökereik révén érintkezésben maradhatnak talajvízzel illetve a kapilláris zónával. Bizonyos körülmények között a hazai nyárak is alkalmasak energetikai ültetvények létesítésére, de erre a célra a keresztezéssel létrehozott, majd vegetatív szaporítás során szelektált és klónozott fajták a legalkalmasabbak. A hazai kísérletekben 4 éves vágásfordulóval 7-23 tonna/hektáros hozamot értek el. Feltételezve egy 15 t/ha/év átlaghozamot, olajegyenértékben ez a hozam 5t/ha-nak felel meg.


Energetikai célú faültetvények termesztéstechnológiája

A termesztéstechnológia sémáját a 1. ábra szemlélteti.

A termesztéstechnológia alapja a mezőgazdasági művelésben lévő szántóföld. A megfelelő termőhely kiválasztása után a gazdálkodónak biztosítania kell a tábla tisztaságát. Ez tárcsával végzett tarlóhántást jelent, azaz a korábban termelt növények szármaradványainak talajba történő bedolgozását. Az ültetvény létesítésekor fontos a teljes és mély talajelőkészítés. Az őszi alapművelet lehet mély szántás, amit 60 cm mélyen javasolt elvégezni. A talajfelszín lezárása a szántással egy menetben, az ekéhez kapcsolt simító hengerrel történik. A mélylazítóval, 50-70 cm mélységben történő talajelőkészítés elvégzését elsősorban a termőréteg többé-kevésbé tömörödött, levegőtlen állapota indokolhatja, amelynek a fellazítása kívánatos, valamint a fenti mélyforgatás talajhiba miatt nem alkalmazható. Ezután tavasszal az ültetés előtt minél jobb minőségű magágyat kell kialakítani a dugványok számára.

Hirdetés

A telepítés jó vízellátású termőhelyen, nyár esetében sima dugvánnyal történik, míg szárazabb termőhelyen, akác esetén az egyéves gyökeres dugvány kiültetése célravezető. A csemeték ültetése kézi erővel vagy ültetőgéppel történhet, mindkét esetben 12.500 db/ha tőszámmal, 1.0 m x 0.8 m-es hálózatban. A sortávolság ebben az esetben 1.0 m, a tőtávolság pedig 0.8 m. Az ültetést a tavaszi ültetési idényben végezzük. Az ültetés után a csemetéket azonnal tőre kell vágni a helyes gyökér-szár arány kialakítása és az ún. „átültetési sokk” mérséklése érdekében.

Erős gyomosodási veszély esetén dugványozást megelőzően célszerű egy alkalommal vegyszeres gyomirtást is beiktatni, mégpedig a talajfelszínen elbomló vegyszerekkel. Ügyelni kell arra, hogy gyomirtószer maradványos táblára ne telepítsünk, mert a dugványok ilyen körülmények között nehezen fakadnak meg. Az erdősítés ápolását az első évben két alkalommal végzett sorközműveléssel és sorkapálással oldjuk meg. A továbbiakban elegendő a sorközök mechanikai ápolása. Tiszta sorközök esetén a sorokban felverődő ritka gyepet kapálni nem szükséges, de magas, kórós gyomnövényzet betelepülése esetén a sorközművelés elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy a talajművelő eszközt a sorok között sekélyen járassuk illetve a kézi kapálást sekélyen végezzük, hogy a fák gyökereit ne sértsük meg. Ezután a növények magassága olyan árnyékborítást okoz, amely a további gyomnövekedést kellően elnyomja. A kártevők elleni védekezés csak azok nagyobb arányú elterjedése esetén alkalmazott megoldás.

Az első év nyarán egy szálra metszést kel végezni amiatt, hogy a visszavágott csemeték több hajtást hozzanak. Mind az akác-, mind a nyárültetvény rendkívül fényigényes, emiatt zárt állományban a leárnyékolt csemeték kipusztulnak illetve a versenyben kiemelkedő egyedek is növedékveszteséget szenvednek, ezért a fent említett sűrű hálózat esetén a letermelés négyévente indokolt.

Akác ültetvény létesítése esetén tápanyag-visszapótlást nem alkalmazunk. Nyár telepítésekor viszont indokolt a teljes területre kiterjedő tápelem-visszapótlás. Magyarországi viszonyok között legnagyobb jelentősége a nitrogén visszapótlásának van. Ennek a magyarázata az, hogy a nyárültetvény nitrogénigénye nagy, valamint a telepítésre igénybe vett termőhelyeken – amelyek legtöbbször tápanyagszegény, kizsarolt, korábbi szántóterületek – éppen a nitrogénhiány a leggyakoribb. Az ültetvény korosodásával a tápanyagigénye is jelentősen növekszik, 4-5 éves korban ezért viszonylagos tápanyaghiány állhat elő. A fontosabb tápanyagok visszapótlását emiatt az első rotáció betakarítása után, a telepítést követő 5. évben végezzük el, majd az egymást követő további rotációkban még három alkalommal megismételjük. A tápanyagigény becsléséhez illetve a számításokhoz a 4 éves rotációjú nyár ültetvény által egy tonna szárazanyag előállításához felhasznált tápanyagmennyiséget vettük figyelembe (N 3.5 kg, P2O5 1.5 kg, K2O 3.5 kg).

Hirdetés


Az ültetvények betakarításához - mivel az egy évben szükséges terület jóval meghaladja a 100 ha-t - járvaaprításos betakarítási technológiát tervezünk. Ennek lényege az, hogy a betakarításhoz nagy teljesítményű speciális, a fákat menet közben levágó és felaprító célgépeket használunk. A nemesnyárak sarjadó képessége a gyökérzetről viszonylag gyenge, de a tuskóról kiváló. Az akác mindkét esetben jól sarjad, különösen fiatalon visszavágva. Az új termelési ciklus így mindkét növény esetén magától beindul, s az ültetvények 4 évente ismét vághatók. A kitermelést összesen még 4 alkalommal ismételjük meg, azaz egy telepítésre 5 levágást tervezünk. Az egyes betakarításokat követően csak a tápanyag visszapótlására (nyár esetén), az egyszálazás elvégzésére, valamint egy alkalommal a sorközi ápolás illetve esetenként vegyszeres növényvédelem alkalmazására van szükség.

A betakarítás után az apríték magas nedvességtartama (40-50%) miatt még nem alkalmas rögtön az eltüzelésre. Azért, hogy a tüzeléstechnikai tulajdonságai minél kedvezőbbek legyenek, legalább fél évig száradnia kell, természetes úton. Ez alatt az idő alatt az apríték nedvességtartalma 30-35%-ra csökken. Ennek eléréséhez az aprítékot fedett helyen kell tárolni. Az első tüzelési állapotban lévő faapríték tehát a telepítés évét követő 5. év júliusában áll rendelkezésre.


Energetikai célú faültetvények területigénye

A vizsgált mintaterületen nyár- illetve akácfát termesztenek, a betakarított apríték fűtőértéke fafajtól, termőhelytől, évjárattól függően 9-16 GJ/t körül ingadozik. A számításokhoz a betakarítási, tárolási veszteségeket is figyelembe véve a fent megadott értékek átlagát, azaz 12 GJ/t értéket vettünk alapul mindkét fafaj esetén. Az aprítékkal üzemelő, 1 MW körüli villamos teljesítményű blokkfűtőmű fogyasztása 252000 GJ/év, azaz ennyi lesz az energetikai célú faültetvény által termelendő összes szükséges fűtőérték is. Az erőművet teljes mértékben saját forrásból célszerű ellátni, tehát a legkisebb termőképességű rotációhoz szükséges megtervezni az aprítékszükségletet. A leggyengébb termőképességgel az ötödik rotáció rendelkezik. A telepítés utáni 5. betakarítás hozama a talajadottságokat és a termesztési technológiát figyelembe véve akácnál 8 t/ha/év, nyár esetén pedig 12 t/ha/év. A teljes, 4 éves rotációban nyerhető energiamennyiség 384 GJ/ha (akác) illetve 576 GJ/ha (nyár). A fenti adatok ismeretében megállapítható, hogy a fűtőmű egy éves energiaszükséglete akác termesztése esetén 656.25 ha-on, míg a nyárültetvényt alapul véve 437.5 ha-on termelhető meg. A négyéves rotáció figyelembe vételével az összes akác illetve nyártermő terület ezen területek négyszerese, azaz összesen 2625 és 1750 hektár lesz. Az erőmű ellátásához szükséges faapríték mennyisége mindkét fafaj esetében éves szinten 21000 tonna. A napi tüzelőanyag-szükséglet tehát 325 napos termelési időszakot feltételezve 64.6 tonna lesz.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

paradicsom (Solanum lycopersicum L. [Lycopersicon esculentum Mill.])

a ->burgonyafélék családjába tartozó, lágy szárú, egyéves növény. Karógyökere dúsan... Tovább

teratológia

A fejlődési rendellenességekkel,a torzfejl.-sel foglalkozó tudományág. Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.